Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

2/12/2019

Választottbírósági ítélet I. A kezesség járulékos kötelezettség, főkötelezettség létét tételezi fel, és mindenben osztja annak jogi sorsát. A kezesség járulékosságának egyik legfőbb következménye pedig az, hogy a főkövetelés megszűnésével a kezessel szembeni járulékos követelés is megszűnik. [Ptk. 6:417. §. (1) bek.] II. A felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követelések bejelentésére szabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. [Csődtv. 37. §. (3) bek.]

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] Felperes, mint jogbérletbe adó (franchisor) jogbérleti szerződést kötött két céggel, mely jogbérleti szerződések kapcsán alperes kezességet vállalt a két jogbérletbe vevő tartozásáért. Alperes vállalta ugyanis, hogy amennyiben a jogbérletbe vevő a Jogbérleti szerződés alapján keletkező, a jogbérletbe adóval szemben fennálló tartozását határidőben nem fizeti meg, úgy maga fog helyette teljesíteni.
[2] Mindkét jogbérleti szerződés teljesítse során a jogbérletbe vevő tartozásokat halmozott fel. A jelen perben felperes ezeket a tartozásokat követelte alperestől, mint kezestől.
A felperes kereseti kérelme és az alperes ellenkérelme
[3] A Felperes 2019. júliusában kelt keresetében összesen 3.839.085,- Ft tőke és törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni alperest. Keresetében felperes kérte továbbá alperes marasztalását a jelen eljárás költségeiben és a felperesi ügyvéd munkadíjában. Felperes a követelését alperes kezességvállaló nyilatkozatára alapította. Álláspontja szerint alperes készfizető kezesi kötelezettséget vállalt, és e minőségben köteles a főkötelezettek tartozásaiért helytállni.
[4] Alperes érdemi ellenkérelmében előadta, hogy ő a jogbérleti szerződésekben, illetve az azokhoz kapcsolódó kezességi szerződésekben sortartó (egyszerű) kezességet vállalt. Álláspontja szerint a vonatkozó szerződési kikötések „készfizető kezességet” említenek ugyan, de a kezesi kötelezettségvállalás tartalmának meghatározása egyértelműen sortartó kezesi kötelezettségvállalást fogalmaz meg. Alperes hivatkozott továbbá arra, hogy miután felperes kereseti kérelmét azt követően terjesztette elő, hogy mindkét jogbérlő cég felszámolás alá került, és velük szemben a követelés a felszámolási eljárásban történt bejelentés elmulasztása miatt megszűnt, a felperesi követelés alperessel szemben sem érvényesíthető. A tartozások létét és azoknak a keresetben megjelölt összegét alperes a perben nem vitatta.
A választottbíróság ítélete
[5] A Választottbíróság az ügyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a felek közötti szerződések e törvény hatálybalépése után jöttek létre.
[6] A Választottbíróság annak az általános jogfelfogásnak az alkalmazásával, miszerint a szerződésekben alkalmazott meghatározásokat tartalmuk szerint és nem szóhasználatuk szerint kell érteni, megállapította, hogy a felek között létrejött kezességvállaló nyilatkozatok egyértelműen sortartó (egyszerű) kezességet fogalmaznak meg, megnevezésüktől függetlenül.
[7] A Választottbíróság a kezesség járulékos jellegéből indult ki, mindig egy főkötelezettség létét tételezi fel, és mindenben osztja annak jogi sorsát.
A Választottbíróság megállapította, hogy a felperes a felszámolási eljárásokban nem jelentette be követelését a főkötelezett jogbérlő cégekkel szemben, mely mulasztásához a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény [1991. évi XLIX. tv. 37. § (3) bek.] jogvesztést ír elő, aminek következtében felperes követelése a főkötelezett társaságokkal szemben megszűnt. A követeléseknek a főkötelezett jogbérlő társaságokkal szembeni megszűnése folytán – a kezesség járulékossága következtében – az adott időpontokban a követelés alperessel szemben is megszűnt.
[8] Tekintettel arra, hogy a követelés a kereseti kérelem benyújtásakor már nem létezett, a Választottbíróságnak a keresetet el kellett utasítania.
[9] Felperes pervesztes lett. A Választottbíróság ezért kötelezte a választottbírósági díj viselésére, és marasztalta alperes ügyvédi költségeiben.
(Vb/19042)