3/6/2023. Választottbírósági végzés

A végzés alapjául szolgáló tényállás

1. Felperes keresetlevelében előadta, hogy a felperesi jogelőd mint „Hitelező”, valamint a kényszertörlési eljárásban a cégjegyzékből való törléssel megszűnt H. Kereskedőház Kft. mint „Adós”, továbbá a felszámolási eljárásban a cégjegyzékből való törléssel megszűnt H. Feldolgozó Kft. mint „Készfizető kezes” és az alperes mint készfizető kezes között forgóeszközhitel-szerződés jött létre, amelynek tárgya x Ft forgóeszközhitel folyósítása volt. A forgóeszközhitel-szerződés volt a Hitelező és az Adós közötti alapszerződés. Az alapszerződés 2.sz. mellékletét képezte az alperessel, mint készfizető kezessel létrejött kezességi szerződés. Az Adós és a kezesek - értve ezalatt az alperest és a törölt H. Feldolgozó Kft.-t - kötelezettségvállalásukat közjegyzői okiratba foglalva megerősítették. A bank - mint Hitelező és mint felperesi jogelőd - az Adós ellen a folyamatban volt, kényszertörlés elrendelésére irányuló eljárásban a hitelezői igényét bejelentette. A bank, mint Hitelező és mint felperesi jogelőd egyúttal a Készfizető kezes ellen folyamatban volt felszámolási eljárásban ugyancsak bejelentette hitelezői igényét. A bank követelésének megfizetési biztosítékát – az alapszerződés szerint – az óvadéki szerződés képezte.
2. Az Adós a bank felszólítása ellenére sem tett eleget az alapszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek, ezért az alapszerződést a hitelező bank azonnali hatállyal felmondta. A felmondást az alperes és a készfizető kezesek kézhez vették, de helytállási kötelezettségüknek, illetve fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
3. A felperes előadása szerint a követelést az Adós én engedményezési megállapodással átruházta a HREFZrt. javára. Alperes készfizetőkezesség-vállalási biztosítéka - mint az engedményezési megállapodás 1.1 pontjában meghatározott ún. „engedményezett biztosíték” - átszállt a HREFZrt.-re.
4. A felperes előadása szerint a HREFZrt. a követelésből … Ft-ot és járulékait átruházott a …Követeléskezelő Zrt.-re, amely azt a felperesre engedményezte. A követelés tulajdonjogát a felperes teljes egészében megszerezte, ezzel a követelést biztosító kezességből eredő jogok és kamatkövetelések a felperesre szálltak át.

A peres felek nyilatkozatai

5. Felperes a kereseti kérelmével a kezessel szemben azon jogát érvényesítette az 1959-es Ptk. 272.§ (1) bekezdése alapján, hogy az alperestől, mint készfizető kezestől követelheti a teljesítést, mivel az Adós az esedékesség időpontjában nem teljesített. Felperes késedelmikamat-követelése az alapszerződés 6.2 pontján alapult. A büntetőkamat-követelése pedig azon alapult, hogy amennyiben az alapszerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, úgy az Adósnak büntetőkamat jogcímen fizetési kötelezettsége válik esedékessé, aminek teljesítését a felperes az alperestől, mint készfizető kezestől követelheti.
6. A felperes keresetlevele szerint a Választottbíróság hatásköre a keresethez csatolt alapszerződés 10. fejezetén, valamint a kezességi szerződés 13. pontján alapul. Az eredetileg kikötött Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszűnt; e megszűnt Választottbírósággal kapcsolatos jogviták rendezésére 2018. január 01. után a jelen Választottbíróságnak van hatásköre.
7. Alperes a 2023. január 09-én érkeztetett beadványában bejelentette a cégadataiban történő változást, majd a 2023. március 02-i válasziratában hatásköri kifogást terjesztett elő, amit lényegében arra alapított, hogy a felperes az általa érvényesített jogként az 1959-es Ptk. 272.§ (1) bekezdését és nem az alperes által aláírt kezességi szerződést jelölte meg, így nyilvánvaló, hogy nem hivatkozhat az alapszerződésben írt választottbírósági kikötésre az alperessel szemben.
8. Előadta továbbá, hogy a felperes nem csatolta a keresetéhez az engedményezési láncolat első elemét - a D. Bank Zrt. eredeti jogosult és jogutódja által aláírt engedményezési értesítést -, és azt sem igazolta, hogy az engedményezési értesítőt az alperes részére is megküldte. Emiatt az alperessel szembeni követelést/biztosítékot meg sem szerezte, aminek következtében az eljárást meg kell szüntetni. Alperes a felperes követelését egyébként érdemben is megalapozatlannak tartotta.
9. A Választottbíróság külön felhívta a figyelmet arra, hogy a felperesnek nyilatkoznia kell az alperes válasziratában írt hatásköri és legitimációs kifogásra.
10. Felperes kifejtette, hogy az alperes az Adós tulajdonosa is volt, így az általa kötött ügylettel, a felelősségvállalása mértékével és jellegével is tisztában kellett lennie, amely tudomásáról a kezességi szerződésben kifejezetten nyilatkozatot is tett. Felperes egyebek mellett utalt a kezességi szerződés 13. pontjára, melynek 3. bekezdése ugyancsak rögzíti az eljáró Választottbíróság hatáskörét.
11. Felperes a perbeli legitimációjával kapcsolatosan előadta, hogy a kereseti kérelméhez már csatolta F/14-15 alatt a követelés általa történt megszerzését igazoló engedményezési értesítőket. F/13 alatt pedig az engedményezési láncolat első jogosultjaként eljárt HREFZrt. általi megszerzést is bizonyította.
12. Felperes az alperesi kifogásra tekintettel F/22 sorszámon csatolta a korábban kivonatolt formában F/13 alatt mellékelt engedményezési szerződést és az annak útján átruházott valamennyi követelést azonosító mellékleteket, teljes terjedelmükben. Hangsúlyozta azonban, hogy azok tartalma az érintett felek üzleti titkát képezi, aminek az alperes vagy bármely más harmadik személy általi megismeréséhez az érintett felek nem járultak hozzá. Ezért, hivatkozással a Vbt. 7.§ (4) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 163.§ (2) bekezdésre, azt a Választottbíróságon és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem tekintheti meg, azt a Választottbíróság zártan kell, hogy kezelje. Felperes F/23 és F/25 alatt mellékelte továbbá a teljes engedményezési láncolatot igazoló további szerződések másolatát azzal, hogy azokat az alperes vagy bármely harmadik személy nem ismerheti meg, az iratok zártan kezelendőek.
13. Alperes eljárási észrevételeket tett, melynek során kifejtette, hogy az okiratok egy részének az alperes elől elzártan történő kezelésére irányuló magatartás ellentétes a jelen eljárásra irányadó szabályokkal. Ez érinti a felperes által benyújtott F/22-23-24-25-ös mellékleteket. A felperesi magatartás nem teszi lehetővé, hogy az alperes olyan okiratok, bizonyítékok tartalmát ismerje meg, melyekkel kapcsolatosan adott esetben nyilatkozatot, indítványt tenne. A felperes által hivatkozott Pp. 163.§ (2) bekezdés nem alkalmazandó a jelen eljárásban, és a Vbt. 7.§ (4) bekezdése is kizárólag az állami rendes bíróságoknak a választottbírósági eljárásokhoz kapcsolódó peres és nem peres eljárásainak szabályozására szorítkozik. Alperes álláspontja tehát, hogy minden jogi alapot nélkülöz és jogsértő a felperes eljárási cselekménye. A fél által benyújtott minden iratot közölni kell a másik féllel, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy vonatkozó nyilatkozatait megtegye, azaz az ügyét előadhassa. Felperes magatartása ellehetetleníti az alperesnek az ügye előadására vonatkozó eljárási jogát a felperesi perbeli legitimáció alátámasztására csatolt okirati bizonyítékok tekintetében. Ezzel a felperes a peres felek közötti egyenlő elbánás, a felek közötti „fegyveregyenlőség” alapelvi jelentőségű előírását a saját javára kívánja megbontani. Alperes még azt is megjegyezte, hogy a felperes elmulasztotta azt a határidőt, amit a Választottbíróság a legitimáció igazolására számára biztosított.
14. A felperes további nyilatkozatot terjesztett elő, amelyhez új dokumentumokat is csatolt, amelyekkel – álláspontja szerint – igazolni tudja a perbeli legitimációját. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy a már becsatolt és bizalmasan kezelendő és csak a Választottbíróság által megismerhető iratok nem közölhetőek az alperessel.

A Választottbíróság végzése

15. A Választottbíróság álláspontja szerint a felek választottbírósági törvényben biztosított alapvető joga, hogy a fegyveregyenlőség biztosítása mellett ügyüket előadhassák. (Vbtv. 29.§ (1) bek.). A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 31.§ (3) bekezdése kifejezetten megerősíti ezt a garanciális szabályt, amikor úgy rendelkezik, hogy a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ügyét előadja. Az nem lehetséges, hogy az eljárás során olyan bizonyítékok és iratok szülessenek, amelyet kizárólag az eljáró választottbíróság és az egyik fél ismer. Ez alapvetően megfosztaná a másik felet, hogy ezekre a dokumentumokra nyilatkozzon, észrevételeket tegyen, így az alapvető eljárási jogai sérülnének.
16. Az alperes az eljárás során azt is kifogásolta, hogy az eljáró választottbíróságnak nincs hatásköre. Kifogásolta és kérte a teljes engedményezési lánc igazolását, amely nem csak a perbeli legitimáció igazolásához volt szükséges, hanem azért is, hogy egyáltalán van-e hatásköre a választottbíróságnak a felek jogivitájában. Ha ugyanis a felperes a perbeli követelést aggálytalanul bizonyíthatóan nem szerezte meg, így a hatáskör vizsgálatához sem tud eljutni a Választottbíróság. A választottbírósági tanács úgy ítélte meg, hogy mivel az engedményezési lánc vizsgálata az alperes által is betekinthetően nem történhetett meg, így az eljárás folytatása nem lehetséges.
17. Bár a Választottbíróság már az előkészítő egyeztetés során is ismertette a felekkel, hogy a tárgyalás és a peres eljárás nem nyilvános, az itt elhangzottak a felek üzleti titkát képezik, amelyek a feleket és az eljáró tanácsot is kötik, a felperes mégsem kívánta - az eljárási időrendi táblázatban kifejezetten a hatáskörrel és a legitimációval kapcsolatos felhívás ellenére sem - az eljárás során az alperes rendelkezésére bocsátani azokat az okiratokat, amelyek igazolták volna, hogy a követelést az engedményezési láncolat során megszerezte. Az állam bíróságának gyakorlata is egyértelmű a tekintetben, hogy a felek a bizalmas jelleg biztosítása mellett megtekinthetik mindazokat a bizonyítékokat, amelyekre az eljárás során hivatkozni kívánnak. Ebbe természetesen a felek és a jogi képviselőik mindenképpen beleértendők. A Választottbíróság álláspontja alapján a felperes tévesen értelmezi a Vbt. 7.§ (4) bekezdését, amely - ahogy az alperes helyesen hivatkozza - valóban az állam bíróságának a választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos feladatait peres és nem peres eljárás vonatkozásában is tételesen rögzíti. Ezt igazolja, hogy a Vbt. 1. fejezet 6. címe a bíróságok feladatai a választottbíráskodás segítésében és felülvizsgálatában címet viseli. A Pp. pedig a választottbírósági eljárásnak nem háttérjoga.
18. Mindezek figyelembevételével a Választottbíróságnak az eljárást a rendelkező részben írtak szerint az Eljárási Szabályzat 46.§ (1) bek. g) pontja alapján meg kellett szüntetni (figyelemmel a 30.§ (1) – (3) bekezdésben foglaltakra). Bár a legitimáció kérdése anyagi jogi döntést igényelt volna, azonban a Választottbíróság az engedményezési láncolat bizonyításának hiánya miatt még a hatáskör kérdésében sem tudott állást foglalni.

Vb/22060