Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy „étterem” megnevezésű társasházi ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 2/8 arányban az I. rendű felperes, személyenként 1/8-1/8 arányban a II. rendű és III. rendű felperes, személyenként 2/8-2/8 arányban a II. rendű és III. rendű alperes tulajdonában áll. A tulajdoni lap szerint I. rendű felperest özvegyi jog illeti meg a II. rendű és III. rendű felperes tulajdoni hányadán. Továbbá, a tulajdoni lap bejegyzése szerint a felpereseket keretbiztosítéki jelzálogjog illeti meg a II. rendű és III. rendű alperesek tulajdoni hányadán.
[2] A felperesek 2010 februárjában bérleti szerződést kötöttek az I. rendű alperessel az Ingatlan osztatlan ½ tulajdoni hányadára, ahol az I. rendű alperes az éttermet üzemeltette. A bérleti szerződést II. rendű és III. rendű alperesek is aláírták, akik az Ingatlan másik ½ osztatlan közös tulajdoni hányadára ugyanazon a napon szintén bérleti szerződést kötöttek.
[3] Az éttermet üzemeltető I. rendű alperesi társaság üzletrész tulajdonosai a II. rendű és III. rendű alperesek.
[4] A bérleti szerződést a felek határozott időtartamra kötötték, valamint megállapodtak, hogy a bérleti díjat az I. rendű alperes a felperesek számlájára a törvényes jövedelemadó levonásával egyenlíti ki.
[5] A II. rendű és III. rendű alperesek, mint a bérlő gazdasági társaság (I. rendű alperes) tulajdonosai az Ingatlanban fennálló 2/8-2/8 tulajdoni hányadukra hozzájárultak a felperesek részére önálló zálogjog bejegyzéséhez 6 havi bérleti díj erejéig.
[6] A peres felek 2010 februárjában jelzálog megállapodást kötöttek, amely alapján bejegyzésre került a tulajdoni lapon feltüntetett keretbiztosítéki jelzálogjog.
[7] II. rendű és III. rendű alperesek az I. rendű alperesnek határozatlan időtartamra bérbe adták az Ingatlan osztatlan ½ arányú tulajdoni hányadát, megfelelő bérleti díj ellenében.
[8] Felperesek 2020 augusztusában felszólították az I. rendű alperest az elmaradt bérleti díj és törvényes késedelmi kamatai 15 napon belüli megfizetésére, valamint a fizetési felszólítás eredménytelensége esetén kilátásba helyezték a szerződés rendkívüli felmondását.
[9] Felperesek 2020 augusztus végén a bérleti szerződést rendkívüli hatállyal felmondták, egyben felszólították az I. rendű alperest, hogy a bérleményt 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített állapotban adja át.
[10] Felhívták továbbá az I. rendű alperes figyelmét arra, hogy a bérlemény átadásának késedelme esetén a bérleti díj kétszeresének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
[11] Felszólították továbbá az I. rendű alperest az elmaradt bérleti díj és késedelmi kamatai, valamint a 6 havi bérleti díjnak megfelelő átalánykártérítés megfizetésére.
[12] Az alperesek a fizetési felszólításra nem válaszoltak, ugyanakkor a rendkívüli felmondást érvénytelennek tekintették és a bérleményt nem adták át.
Peres felek nyilatkozatai
[13] Tekintettel arra, hogy peres felek a fentiek szerint kialakult jogvitát megegyezéssel nem tudták rendezni, a felperesek 2021 januárjában kelt keresettel megindították a választottbírósági eljárást.
[14] Felperesek keresetükben kérték, hogy a Választottbíróság kötelezze az I. rendű alperest kártérítés, használati díj, elmaradt bérleti díj és ezen bérleti díj havonkénti esedékességétől a kifizetésig terjedően az 1959-es Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére.
[15] Felperesek kérték továbbá a Választottbíróságot, hogy kötelezze az I. rendű alperest az Ingatlan valamennyi tulajdonos részére történő birtokbaadására a tulajdoni hányadoknak megfelelően és hívja fel a tulajdonosok figyelmét a használati megosztási szerződés megkötésére.
[16] Felperesek kérték továbbá a Választottbíróságot, hogy kötelezze II. rendű és III. rendű alperest annak tűrésére, hogy a felperesek az Ingatlanra bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog alapján követelésüket az Ingatlanból kielégítsék.
[17] Az alperesek elsődlegesen kérték a felperesek valamennyi kereseti kérelmének elutasítását, hivatkozva arra, hogy a bérleti szerződés felmondása érvénytelen és jogszerű felmondás hiányában a felmondás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
[18] Alperesek szerint a felmondás érvénytelen továbbá a bérleti díj követelés összegének határozatlansága miatt is, mivel a fizetési felszólításban és a felmondásban közölt összeg nem felel az egyértelműség és határozottság követelményének.
- Az alperesek álláspontja szerint a Lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) 25. §. (1) bekezdése szerinti határidőktől a felek a bérleti Szerződésben nem térhetnek el, ezzel szemben az I. rendű alperessel 2020 szeptemberében közölt felmondás kívül esik a felmondás gyakorlására rendelkezésre álló határidőkön, ezért a felmondás érvénytelen.
[20] Az alperesek álláspontja szerint a felmondás érvénytelen azért is, mert a felperesek megsértették a bérleti szerződés rendelkezéseit, mivel a felmondást az I. rendű alperes hatályos cégkivonatában szereplő székhelyére küldték meg, ezzel szemben a bérleti szerződés szerint a felmondást a szerződésben kijelölt kapcsolattartó címére kellett volna megküldeni.
[21] Az alperesek álláspontja szerint a felmondás jogellenes a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, valamint az együttműködési kötelezettség megsértése miatt. A felperesek a járvány első és második hulláma között mondták fel a bérleti szerződést, ezzel megsértették az 1959-es Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdését, valamint az 1959-es Ptk. 277. § (4) bekezdését, különös tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes és a felperesek jogi képviselője között szóbeli megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy az I. rendű alperes a járványhelyzet előtti bérleti díj elmaradását havonta meghatározott összegben törleszti. Ezt a vállalását az I. rendű alperes a járványhelyzet bekövetkeztéig (2020. márciusáig) folyamatosan teljesítette, erre tekintettel a felperesek a járványhelyzet előtti tartozások miatt nem mondhatták fel a Bérleti Szerződést.
[22] Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy a járvány vis maior helyzetnek minősül, emiatt a szerződésszegés az I. rendű alperesnek nem felróható.
[23] A felperesek rendkívüli felmondása érvénytelen azért is, mert joggal való visszaélésnek minősül, a felperesek felmondása ugyanis illetéktelen előnyök megszerzésére irányul, mert a felmondással megnyílik a felperesek lehetősége arra, hogy megszerezzék az Ingatlannak az alperesek tulajdonában álló ½ tulajdoni hányadát.
[24] Alperesek a fentiekre tekintettel kérték a Választottbíróságot, hogy a felperesek keresetét teljes egészében utasítsa el, s amennyiben nem utasítaná el teljes egészében arra az esetre kérték, hogy másodlagosan mérsékelje 0 Ft-ra a felperesek által követelt kártérítés és használati díj összegét, valamint amennyiben a felperesek kártérítési követelésének helyt ad, a keretbiztosítéki jelzálogjog érvényesítését utasítsa el, mivel az alperesek véleménye szerint a kártérítés és a keretbiztosítéki jelzálogjog gyakorlásának való helyt adás a kétszeres szankció tilalmába ütközik.
[25] Továbbá, amennyiben a Választottbíróság a felperesek keresetét teljes egészében nem utasítja el, kérték azon kereseti kérelem elutasítását, hogy a Választottbíróság kötelezze az I. rendű alperest az Ingatlan valamennyi tulajdonos részére történő birtokbaadására a tulajdoni hányadoknak megfelelően és hívja fel a tulajdonosok figyelmét a használati megosztási szerződés megkötésére.
[26] Az alperesek a fenti ellenkérelmet arra alapították, hogy az I. rendű alperes, mint bérlő és a II. rendű, III. rendű alperesek, mint bérbeadók között is fennáll az Ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára bérleti szerződés. Emiatt a Választottbíróság nem kötelezheti az I. rendű alperest arra, hogy az Ingatlant a II. rendű és III. rendű alpereseknek is adja birtokba, mivel a közöttük fennálló szerződés nem képezi tárgyát a jelen pernek és annak elbírálására a Választottbíróság hatáskörrel sem rendelkezik.
[27] Alperesek az összegszerűség tekintetében arra is hivatkoztak, hogy 2014 óta nem használják az Ingatlan teljes területét, csak annak egy csökkentet területű részét.
A Választottbíróság ítélete
[28] A Választottbíróság a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 17.§ (1) bekezdésével, valamint az Eljárási Szabályzat 30.§ (1) bekezdésével összhangban saját hatáskörét hivatalból vizsgálta és a keresetlevélhez mellékletként csatolt bérleti szerződés alapján hatáskörének fennállását megállapította.
[29] Ezt követően a peres felek a Választottbíróság eljáró tanácsával szemben kifogást nem támasztottak.
[30] A Választottbíróság a felperesek keresetét döntő részben alaposnak találta és az alpereseket az ítélet rendelkező része szerint marasztalta, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[31] A Választottbíróság a felperesi kereset jogalapjával kapcsolatban nem találta megalapozottnak alperesek azon érvelését, mely szerint a felperesek rendkívüli felmondása jogellenes és emiatt érvénytelen. E körben a Választottbíróság irányadónak tekintette az Ltv. 25.§ (1) bekezdés alapján kialakult bírói gyakorlatot, mely szerint a lakbérfizetés első teljesítési határideje a bérlő érdekeit védi, mivel a bérbeadó ezen határidő lejárta után élhet fizetési felszólítással, ezért nincs akadálya annak, hogy a bérbeadó a határidőtől a bérlő javára eltérjen és a teljesítésre 8 napnál hosszabb határidőt adjon, ahogy ez a jelen esetben is megtörtént.
[32] Tekintettel azon következetes bírói gyakorlatra, mely szerint „a felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekelt fél tudomására jut, vagy azért nem jut tudomására, mert a felszólítást, illetőleg a felmondást tartalmazó irat átvétele az érdekelt hibájából hiúsult meg”, a Választottbíróság a felperesek felmondását 2020 augusztusában, a sikertelen kézbesítés időpontjában hatályosnak minősítette, mivel az I. rendű alperes székhelyén a „jogosult átvevő hiánya” az I. rendű alperes hibájának minősült és nem képezte akadályát a felmondás hatálybalépésének.
[33] A bérleti díj követelés összegének határozatlanságára alapított érvénytelenségi okot a Választottbíróság nem fogadta el, hivatkozva a BDT.2003.818. számú legfelsőbb bírósági döntésre, mely szerint a fizetési hátralék összegének pontos feltüntetését az Ltv. nem követeli meg, „a pontatlan közlés akkor eredményezett volna érvénytelen felmondást, ha az alperes a közölt összeget megfizeti és a felperes arra hivatkozással, hogy a hátralék összege magasabb volt, mégis felmond”.
[34] A Választottbíróság álláspontja szerint a felperesek felmondása nem sértette meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint az együttműködési kötelezettséget, mivel elfogadta a felperesek azon érvelését, hogy az I. rendű alperes már 2019 márciusától kezdődően jelentős összegű bérleti díj tartozást halmozott fel, amikor még a Covid járványhelyzet nem állt fenn.
[35] E körben a felperesek javára mérlegelte a Választottbíróság azt a körülményt is, hogy az I. rendű alperes a rendkívüli felmondást megelőző fizetési felszólítást, illetve annak összegszerűségét nem vitatta és – bár a szerződésszegés állapotában volt – nem kezdeményezte az elmaradt bérleti díj átütemezését, illetve arra további biztosíték nyújtását.
[36] A Választottbíróság a felperesek javára értékelte azt a tényt is, hogy a felperesek az őket megillető béremelés lehetőségével nem éltek és ez az I. rendű alperes számára jelentős anyagi előnyt eredményezett.
[37] A Választottbíróság az alperesek állításával szemben nem találta érvénytelenségi oknak azt a feltételezett szóbeli megállapodást, mely szerint az I. rendű alperes az elmaradt bérleti díj tartozását meghatározott összegű részletekben volt jogosult megfizetni. Ilyen megállapodást a felek csak írásban köthettek volna, de ennek létrejöttét maguk az alperesek sem állították.
[38] A Választottbíróság az 1959-es Ptk. hivatkozott rendelkezései és a bérleti szerződés idézett pontjainak összevetése alapján megállapította, hogy a peres felek a bérlő rendkívüli felmondásra okot adó szerződésszegése esetére jogszerűen kötötték ki az átalánykártérítést, ezért a felperesek ezen kereseti kérelmének helyt adott.
[39] A Választottbíróság az előző pontokban foglaltak szerint a felperesek rendkívüli felmondását érvényesnek minősítette és megállapította, hogy a felperesek, valamint az I. rendű alperes között 2020 augusztusában a bérleti jogviszony megszűnt, ezért a bérleti szerződés alapján a jogviszony megszűnésétől számított 30 napos határidő alatt az I. rendű alperes köteles lett volna a kiürített bérleményt a bérbeadóknak átadni. Az I. rendű alperes ezen szerződéses kötelezettségének nem tett eleget és az ingatlant csak 2021 áprilisában kínálta fel birtokbaadásra a bérbeadóknak.
[40] Mindezek alapján a felperesek használati díj iránti igényének jogalapja 7 (hét) hónap időtartamra fennállt.
[41] Tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes az Ingatlant jelenleg is birtokában tartja és 2014 óta nem kezdeményezte a felperesekkel kötött bérleti szerződés módosítását, a Választottbíróság a használati díj szempontjából nem minősítette a jogalapot, vagy az összegszerűséget befolyásoló körülménynek azt az állítást, hogy az I. rendű alperes ténylegesen csak az Ingatlan csökkentett területét használja.
[42] A Választottbíróság a felperesek elmaradt bérleti díjra előterjesztett harmadik kereseti kérelmét megalapozottnak találta, ugyanakkor a késedelmi kamat mértékét a bérleti szerződés alapján állapította meg.
[43] A Választottbíróság a felpereseknek az Ingatlan valamennyi tulajdonosa részére – a tulajdoni hányadoknak megfelelő birtokbaadására – és a használati megosztási szerződés megkötésére irányuló negyedik kereseti kérelmének részlegesen adott helyt az alábbiak szerint.
[44] A Választottbíróság megállapította, hogy a felperesek jogszerű rendkívüli felmondása következtében az I. rendű alperessel kötött bérleti szerződés megszűnt, ezt követően a felperesek tulajdoni illetőségét az I. rendű alperes nem volt jogosult birtokban tartani. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a II. és III. rendű alperes 1/2 tulajdoni hányadára az I. rendű alperessel kötött bérleti szerződés változatlanul fennállt és ez a szerződés nem képezte a per tárgyát, arra a Választottbíróság – alávetés hiányában – hatáskörrel sem rendelkezett.
[45] Az osztatlan közös tulajdonú Ingatlanra egymástól függetlenül kötött két bérleti szerződésből eredő vitás jogi helyzet rendezésére kizárólag a peres felek közös megegyezése biztosított volna végleges megoldást. Ebből kifolyólag a Választottbíróság mind a tárgyaláson, mind a tárgyalás elhalasztása mellett megfelelő határidő tűzésével lehetőséget adott a feleknek a jogvitát véglegesen lezáró egyezség megkötésére, azonban ez nem történt meg.
[46] A Választottbíróság a felperesek azon, ötödik kereseti kérelmének helyt adott, amellyel a felperesek a II. és III. rendű alpereseket annak tűrésére kérték kötelezni, hogy a felperesek az Ingatlanra bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog alapján követelésüket az Ingatlanból kielégítsék, azzal a feltétellel, hogy a felperesek kielégítési joga csak akkor nyílik meg, ha az I. rendű alperes az ítéletben foglalt fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.
[47] A Választottbíróság – hivatkozva a bérleti szerződésre, valamint a jelzálog megállapodásra – megállapította, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog nem kizárólag az átalány kártérítés megfizetésére nyújt biztosítékot, hanem a bérleti jogviszonyból származó egyéb fizetési kötelezettségek teljesítésére is. Mindezek alapján a Választottbíróság az alperesek „kétszeres szankcióra” történő fentiekben idézett álláspontját nem fogadta el.
(Vb/21009)
