Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

5/6/2018

Nem kizárt a szerződés alanyának színlelése, ha a szerződő felek közös akaratával az egyik fél csak azért vesz részt a szerződésben, mert a valójában szerződni kívánó harmadik személy valamilyen oknál fogva nem vehet részt a szerződéskötésben (BH2007.58). A keretszerződésnek a rendelkezései beépülnek minden egyes, annak alapján megkötött szerződésbe (BH 2015.283). A jogerősen megnyert előzményi per nem mentesíti a felperest az eljárás tárgyát képező ügylet esetében fennálló tényállás megállapítása és annak bizonyítása alól. Megszűnt követelés engedményezésére nincs lehetőség.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. A felek között korábban már perek voltak folyamatban, melyeket felperes túlnyomórészben megnyert. A tisztázott tényállás szerint felperes egy MIFID nyilatkozatot töltött ki 2008-ban, mellyel kapcsolatban utólag a bíróság megállapította alperesi befektetési szolgáltató felelősségét tájékoztatási kötelezettsége megsértése miatt (Bszt. 45.§ (7) bek., és 46.§ (1) bek.) és kártérítést ítélt meg felperes javára.
  2. A szerződéskötés folyamata úgy nézett ki, hogy először a felek egy keretszerződést kötöttek (ennek során került kitöltésre a MIFID nyilatkozat), majd sor került swap szerződések megkötésére. Jelen eljárás tárgya a felek között utolsóként megkötött swap szerződés, mely nem volt tárgya az előzményi pernek.
  3. A felek között az állított kár (swap ügyletből származó veszteség mértéke) nem volt vitás, mint ahogyan az sem, hogy ezt a veszteséget a magánszeméllyel megkötött óvadékból alperes kielégítette.
  4. A felperesen és alperesen kívül tisztázni kellett az alperessel óvadéki szerződést kötött magánszemély szerepét és jogosultságát is. Felperes a magánszemély részére a perben vitássá tett követelést nem térítette meg, sőt, a magánszemély a felperessel szembeni követelését engedményezte felperesre, aki azt jelen eljárásban érvényesítette alperessel szemben.
A felek előadásai
  1. Felperes mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy az előzményi perek ítélt dolgot eredményeztek, ezért a most érvényesített követelésének a jogalapja nem vitatható („jogalap tekintetében res iudicata”), a perben kizárólag a kár mértéke vitatható, illetve tisztázandó. Ezzel ellentétes álláspont közrendbe ütközne. Álláspontja szerint a jelen eljárásban elbírálandó tényállás lényegében megegyezik az előzményi perekben tisztázott tényállással, ezért a keretszerződés alapján megkötött valamennyi ügylettel összefüggésben meg kell állapítani a jogellenességet, felróhatóságot, az okozati összefüggést és a bekövetkezett kárt.
  2. Alperes vitatta felperes res iudicataval kapcsolatos érvelését. Álláspontja szerint az előzményi perek nem mentesítik felperest a konkrét szerződésre vonatkozó szerződésszegés bizonyítása alól. E körben előadta, hogy ha res iudicata lenne, akkor be kellene szüntetni a pert. Álláspontja szerint a régi Pp. 130.§ (1) bekezdés d) pontja nem ismeri a „jogalapban jogerő” fogalmát.
  3. A Választottbíróság tájékoztatta a feleket, hogy nem állapítható meg res iudicata a perbeli ügyben. Res iudicata esetén meg kellene szüntetni az eljárást. A Választottbíróság álláspontja szerint, a jogerősen megnyert előzményi per nem mentesíti a felperest a jelen eljárás tárgyát képező ügylet esetében fennálló tényállás megállapítása és annak bizonyítása alól.
  4. A felperes a kereshetőségi jogának tisztázása körében előadta, hogy bár a szerződést maga kötötte meg az alperessel, és a kár ténylegesen nála keletkezett, a szerződés harmadik személy érdekében került megkötésre.
  5. A felperesi kötelezetti oldalon a magánszemély tartozás elvállalásával kötelezetti egyetemlegesség jött létre, a veszteségek finanszírozásához felhasznált pénzeszközt azonban a magánszemély tagi kölcsönként biztosította, így a kár a felperesi cégnél keletkezett.
  6. Felperes a közte és a magánszemély közti engedményezés kapcsán előadta, hogy amikor a harmadik személy javára kötött szerződés jogszabályi feltételei nem állnak maradéktalanul fenn, akkor a Bíróság harmadik személy javára kötött szerződés meglétét állapítja meg és a kereshetőség vonatkozásában a szerződést kötő felet jogosítja fel, jelen esetben a felperest.
  7. Alperes álláspontja szerint téves a felperesi előadás a kereshetőségi jog vonatkozásában a harmadik személy érdekében, harmadik személy javára kötött szerződés tekintetében és a kereshetőségi jog szempontjából e kérdésnek nincs relevanciája. A felperes a kárigényt két szálon vezeti le, egyrészt a felperes saját jogán, másrészt pedig a harmadik személy érdekében kötött szerződés vonalán végig gondolva, a harmadik személyt ért kár vonatkozásában tartja fenn az igényét.
A Választottbíróság ítélete
  1. A felek között létrejött szerződés a régi Ptk. 207.§ (6) bekezdése szerint minősülő színlelt szerződés, mert az valójában nem a perbeli felek, hanem a magánszemély és az alperes között jött létre.
  2. A szerződés leplezi, hogy a magánszemély a saját vagyona terhére és saját kockázatára kötött kamatswap ügyleteket az alperessel. A felperes mint cég csak azért volt szerződő fél, mert a perbeli esetben a per tárgyát képező ügyletek megkötésére kizárólag cégként volt lehetőség.
  3. A régi Ptk. 234. (2) bekezdése alapján, ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.
  4. Tekintettel arra, hogy a perbeli felek szándéka az alperes és a magánszemély közötti jogviszony létrehozására irányult, ezért a régi Ptk. 207. (6) bekezdése és a 234. (2) bekezdése alapján alperessel szemben a kamat-swap szerződésből eredően a szerződésben valójában a perben félként részt nem vevő magánszemély jogosult igényt érvényesíteni, hiszen a szerződésben félként részt nem vevő felperesnek nem áll fenn a keresettel érvényesíteni kívánt követelése az alperessel szemben.
  5. A Választottbíróság vizsgálta továbbá, hogy felperesnek az óvadékos magánszeméllyel megkötött engedményezési szerződéssel keletkezett-e jelen perben érvényesíthető joga az óvadéki szerződésből eredő követelés felperesre történő engedményezésével, és ha keletkezett ilyen joga, úgy annak érvényesítésére jelen per tárgyát képező keresettel sor került-e.
  6. A Választottbíróság ennek keretében megállapította, hogy a magánszemélynek mint óvadékosnak az óvadéki szerződésből eredően nem az alperessel, hanem megtérítési igény keretében a kamat-swap szerződésben szerződő félként részt vevő személlyel szemben állhat fenn követelése. Ebből következően alperessel szemben fennálló követelés hiányában felperes még akkor sem tudna igényt érvényesíteni az engedményezett követelés alapján alperessel szemben, ha ez az engedményezés jogszerűen létrejött volna.
  7. Mindazonáltal a Választottbíróság megvizsgálta, hogy az engedményezés jogszerűen létrejöhetett-e? Feltételezve, de meg nem engedve azt, hogy a kamat-swap szerződés nem volt színlelt, - és abban a felperes volt a szerződő fél,- akkor a magánszemély követelése, mint megtérítési igény a felperessel szemben állna fenn.
  8. A Választottbíróság mindazonáltal rögzíteni kívánja, hogy az óvadékos magánszemélynek óvadékosi minőségében az óvadéki szerződésből eredően követelése kizárólag saját magával szemben állhat fenn, mely követelés a régi Ptk. 322. alapján megszűnt. Megszűnt követelés engedményezésére nincsen lehetőség, így felperes ilyen jogcímen érvényesíthető követeléshez sem juthatott.
(3/2017)