Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperesi megbízott és az alperesi megbízó megbízási keretszerződést kötöttek. Ennek alapján a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a keretszerződés mellékletét képező egyedi megrendelő szerinti feltételekkel elkészíti az alperes által benyújtani kívánt szálláshelyfejlesztési pályázatot, továbbá a projektmenedzsment szerződés megkötése esetén a projektmenedzsment tevékenységet is. A felperest megbízás díjként az alperesnek vissza nem térítendő támogatásként megítélt összegéhez viszonyított, meghatározott százalékos mértékű sikerdíj illette meg. A felek a keretszerződés alapján előszerződést kötöttek az elnyerendő támogatáshoz kapcsolódó projektmenedzsment feladatok ellátására azzal, hogy az erre irányuló végleges szerződést a támogatásról szóló pozitív döntést követően, az előszerződés szerinti határidőn belül kötik meg. Az előszerződésben a felek kötbérfizetési kötelezettséggel terhelték az alperest arra, az esetre, ha a végleges projektmenedzsment szerződés megkötése az ő hibájából hiúsul meg.
- A támogatási döntés értelmében az alperesnek kifizetett vissza nem térítendő támogatás alapulvételével a felperes a megbízói számláját kiállította, az alperes pedig a számlát befogadta, de annak összegét csak részben egyenlítette ki. Az alperes levélben tájékoztatta a felperest, hogy a fennmaradó tartozását azért nem hajlandó megfizetni, mert jelentős támogatási összegtől esett el amiatt, hogy a kérelmét forráscsökkentéssel elfogadó határozatot a felperes nem kifogásolta meg. Válaszában a felperes arra hivatkozott, hogy a pozitív támogatói döntéssel szembeni kifogás benyújtása nem tartozott a felperes szerződéses feladatai közé. Minthogy a projektmenedzsment szerződés megkötését az alperes a kapott póthatáridő alatt sem teljesítette, a felperes a szerződéses kötbért is számlázta részére, amelyet az alperes ugyancsak elmulasztott megfizetni.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes a keresetében a jogalap nélkül visszatartott sikerdíjrésze és a projektmenedzsment-előszerződés szerinti kötbérjárandósága iránt terjesztett elő követelést, egymástól eltérő esedékességgel, a vállalkozások (Ptk. 8:1.§ (1) bek. 4. pont) közötti mértékű (Ptk. 6:155.§) késedelmi kamatigényével, a behajtási költségátalányt és az ezzel felmerült költségeit is érvényesítve az alperessel szemben.
- A keresettel szemben – azt érdemben nem vitatva – az alperes kizárólag a megbízási keretszerződésben foglalt választottbírósági kikötés semmiségére hivatkozott a 3/2013.PJE számú kúriai jogegységi határozat alapján, amely szerint a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbíróságnak a tárgyalás tartása nélküli ítélethozatala során döntenie kellett az egyébként a felek megbízási keretszerződése alapán fennálló hatáskörével szembeni alperesi hatásköri kifogásáról, amelyet ezért érdemben vizsgált. Ennek körében a Választottbíróság megállapította, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2.§-a hatályos a) pontjának a fogyasztó fogalmát meghatározó értelmező rendelkezése a Ptk. ezzel azonos tárgyú, a fogalmat a természetes személyek körére korlátozó fogalommeghatározásánál (8:1.§ (1) bek. 3. pontja) szélesebb értelemben használja, azonban az alperes a perbeli pozíciójában, a megbízási keretszerződés megbízójaként e széles értelemben vett fogyasztói fogalomkörbe sem tartozott bele; a perben sem a békéltető testületre vonatkozó szabályok, sem a 2018/302. számú európai uniós rendelet vevő-meghatározásának alkalmazására nem került sor. A Ptk. jelen perben irányadó szűkítő fogyasztó-fogalma azt a szemléletet érvényesíti, hogy a gazdasági élet nem természetes személy – professzionális – szereplőinek rendelkezniük kell az érdekeik védelméhez szükséges képességekkel és lehetőségekkel még akkor is, ha az üzleti tevékenységük körén kívül kötnek szerződést. Az alperes jogi személy, gazdasági társaság volt, tehát nem volt természetes személy, ezért az általa hivatkozott megbízási keretszerződés sem minősült a Ptk. 6:103. és 6:104.§-ai szerinti, fogyasztó és vállalkozó közötti fogyasztói szerződésnek. Ehhez járult továbbá az is, hogy az alperes által hivatkozott PJE döntést az 1/2014.PJE határozat V. pontjának b) alpontja – mint az új Ptk.-ba beépült jogalkalmazási gyakorlatot – kivonta a Ptk. hatálybalépése után alkalmazandó jogegységi határozatok köréből.
- A Választottbíróság emellett megállapította azt is, hogy a megbízási keretszerződésbe foglalt választottbírósági kikötés nem minősült általános, egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek sem. A Választottbíróság végül rámutatott arra, hogy a perbeli pályázat az alperes üzleti körén belül került benyújtásra, az annak alapján megítélt támogatási összeg az alperes részére került folyósításra és általa került felhasználásra is, így a fogyasztókat védő, az alperes által hivatkozott előírás a jelen perben emiatt sem volt alkalmazható az alperes javára. Mindezen indokok alapján a Választottbíróság a vita eldöntésére fennálló hatáskörét az alperes megalapozatlan kifogásával szemben megállapította.
- A felperes aggálytalan keresetével szemben az alperes a hatásköri kifogásán túlmenő érdemi tartalmú ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a Választottbíróság a keresetnek teljes egészben helyt adott.
(Vb/20058)
