AA

2/3/2019

Választottbírósági ítélet I. Ha a kivitelezés folytán olyan előre nem látható fizikai akadály, vagy feltétel merül fel, amelyet a vállalkozó a legnagyobb gondossággal sem láthatott előre, úgy jogosult a határidő meghosszabbítására és jogosult költségei megtérítésére [XXXII. Polgári Elvi Döntés, BH.2008.124. sz. eseti döntés] II. A jogszerűen igénybe vett teljesítési segéd magatartásáért a szerződő fél ugyanúgy felel, mintha személyesen járt volna el [1959-es Ptk. 315.§.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. Az alperes ajánlati felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában nyílt közbeszerzési eljárás megindítására autópálya, valamint csatlakozó létesítményei kivitelezési munkáira. A közbeszerzési eljárás alapján a peres felek Szerződéses Megállapodás („Megállapodás”) elnevezéssel vállalkozási szerződést kötöttek. A Megállapodásban a felperes fix átalány vállalkozási díj mellett, rögzítetett befejezési határidővel vállalta a közbeszerzési eljárás tárgyát képező autópálya szakasz megépítését.
  2. A peres felek a Megállapodást öt alkalommal módosították, amelyek közül – a per eldöntése szempontjából – a második és harmadik bír jelentőséggel. A 2. számú Módosításban a felek a befejezési határidőt módosították az alábbiakban meghatározott körülmények miatt:
  1. a helyi védelem alatt álló erdőterületek irtási munkáinak akadályoztatása, amely 44 nap késedelmet okozott (a továbbiakban: CL-01. számú felperesi követelés),
  2. a 2010. május, június havi rendkívüli csapadék miatt bekövetkezett akadályoztatás, amely 30 nap késedelemmel járt (a továbbiakban: CL-02. számú felperesi követelés),
  3. a 4+400 km-szelvény környezetében bekövetkezett nagy kiterjedésű rézsűcsúszás, amely 64 nap késedelmet okozott (a továbbiakban: CL-03. számú felperesi követelés).
  1. A 3. sz. Szerződés Módosításban a felek a befejezési határidőt újból módosították azon okból, hogy a meglévő autópálya burkolatának gyors leromlása miatt az autópálya kezelője csak a régi autópálya felújítása után járult hozzá a vállalkozási szerződés tárgyát képező elválasztó sáv kiépítéséhez (a továbbiakban: CL-04. számú felperesi követelés).
  2. Mindkét késedelemmel összefüggésben a felperes többlet vállalkozási díj iránti igényt jelentett be.
  3. A vállalkozási szerződés teljesítése során kiemelt szerepet betöltő Mérnök mindkét késedelemre többlet vállalkozási díjat állapított meg, bár a Felperes által igényeltnél kisebb mértékben.
  4. Az alperes a Mérnök által jóváhagyott többlet vállalkozási díjból egy kisebb összeget ismert csak el a határidő hosszabbítás időtartamára vonatkozó építőipari árindex változásokra hivatkozva. A felperes ugyanakkor fenntartotta igényét a Mérnök által jóváhagyott teljes többlet vállalkozási díjra.
Peres felek nyilatkozatai
  1. A felperes a keresetét a Megállapodás azon pontjára alapította, miszerint: ha a kivitelezés folyamán olyan fizikai akadályok merülnek fel, amelyeket a felperesi vállalkozó a legnagyobb szakmai gondosság mellett sem láthatott előre, az ebből eredő igazolt költségek összegére a vállalkozó a Mérnök szakmai megítélése szerint jogosult. A felperes a kereset összegének meghatározásakor a Mérnök által elfogadott többlet vállalkozási díjból indult ki, amelyből levonta az alperes által elismert összeget.
  2. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes követelése mind jogalapjában, mind összegszerűségében megalapozatlan. Védekezésében azt emelte ki, hogy a Megállapodás szerint a szerződéses ár (a vállalkozási díj) a vállalkozó által mennyiségileg felülvizsgált Beárazott Mennyiségi Kimutatás összegzésével kialakított egyösszegű átalányár, amely magában foglalja mindazon munkák költségeit, amelyek a vállalkozás tárgyának rendeltetésszerű használatához szükségesek. Alaptalannak tartotta továbbá a felperes azon hivatkozását, hogy a határidő hosszabbítás miatt felmerült többlet költségekkel a felperes a közbeszerzési ajánlat megtételekor nem számolhatott. Álláspontja szerint a felperesnek a közbeszerzési ajánlat megtételekor számítania kellett az előre nem látható fizikai akadályokra és a szerződéses árba, mint átalányárba be kellett építenie az esetleg felmerülő többletköltséget is.
  3. A Felek között vita volt azzal kapcsolatban is, hogy a Mérnök alperes teljesítési segédjének tekinthető-e. Felperes álláspontja szerint a Mérnök és az alperes közötti szerződés alapján a Mérnök az alperes teljesítési segédjének minősül, akinek magatartásáért az alperes az 1959-es Ptk. 315. §-a szerint felelősséggel tartozik. Az alperes vitatta, hogy a Mérnök az alperes teljesítési segédje volt, továbbá kifejtette, hogy a Mérnök elismerése nem jelenti egyben a felperesi igények alperes általi elismerését, mivel az alperes a kereseti követelések jog- és összegszerűségét soha nem ismerte el.
  4. Felperes újabb előkészítő iratában hivatkozott arra is, hogy a 2-3. számú Szerződés Módosításokkal az alperes elismerte a kereset jogalapját, ugyanakkor a kereset összegszerűségével kapcsolatban nem hozott fel olyan szakmai érvet, amely alkalmas lenne az egyes tételek vitatására.
A Választottbíróság ítélete
  1. A Választottbíróságnak először a kereseti kérelmek jogalapjának fennállásáról kellett döntést hozni. A Megállapodás rendelkezéseivel összhangban a felperes által érvényesített egyes kereseti kérelmek jogalapja akkor állapítható meg, ha a teljesítési késedelem oka olyan fizikai akadály volt, amelyet a felperesi vállalkozó a tőle elvárható legnagyobb szakmai gondossággal sem láthatott előre. A Választottbíróság álláspontja szerint ebből a szempontból lényeges különbség van a CL-01. számú felperesi követelés (az erdőirtáshoz szükséges fakivágási engedélyek 44 napos késedelme) és a CL-02-04. számú további kereseti követelések alapját képező késedelem között.
  2. A Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek – a tőle elvárható szakmai gondosság mellett – tudnia kellett, hogy a munkaterületen kivágandó erdő van és a felperes felelősségi körébe tartozott annak előzetes feltárása, hogy az erdő kivágásához milyen engedélyeket kell beszerezni és azoknak mennyi az időigénye. A fakivágási engedélyek megszerzésének késedelme tehát nem minősül olyan fizikai akadálynak, amelyet a felperes a tőle elvárható legnagyobb szakmai gondossággal nem láthatott előre. A Választottbíróság a fentiek alapján a CL-01. számú felperesi követelés jogalapját nem találta megállapíthatónak.
  3. A CL-02-04. számú felperesi követelések alapját képező késedelmi okok viszont valóban a felperes érdekkörén és felelősségi körén kívülálló, előre nem látható, elháríthatatlan fizikai akadálynak minősülnek, úgymint a 2010 tavaszán lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék, a Richter-skála szerinti 2-es értéket meghaladó erejű földmozgás, valamint a vállalkozási szerződésen kívül eső, régi autópálya kényszerű felújítása. A fentiekben hivatkozott, előre nem látható és a felperes részéről elháríthatatlan fizikai akadályok a Megállapodás alapján megteremtik a CL-02-04. számú felperesi követelések jogalapját. Ezt támasztja alá az 1959-es Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben irányadó XXXII. sz. Polgári Elvi Döntés is, amikor kimondja: ha a felek a vállalkozási díj megállapításánál bizonyos többletszolgáltatásokra nem voltak tekintettel, a vállalkozó külön díjazásra tarthat igényt.
  4. A Megállapodás és az ügyre irányadó 1959-es Ptk. 315. §-ának összevetése alapján a Választottbíróság megállapította, hogy a Mérnököt az alperes kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához vette igénybe, így a Mérnök az alperes teljesítési segédje és a vállalkozási szerződésben meghatározott jogkörökben az alperes képviselője volt. Az 1959-es Ptk. Kommentárjának a 315. §-hoz fűzött indokolása szerint a jogszerűen igénybe vett teljesítési segéd magatartásáért a szerződő fél ugyanúgy felel, mintha személyesen járt volna el. Ezt erősíti meg az 1959-es Ptk. 219. § /2/ bekezdése, amikor kimondja, hogy a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
  5. A Választottbíróság – azon túlmenően, hogy a Mérnököt az alperes teljesítési segédjének és a szerződésben meghatározott tárgykörökben az alperes képviselőjének minősítette – mérlegelte, hogy a Mérnök tárgyilagos eljárásra kötelezett, amellyel kapcsolatban a peres felek sem a szerződés teljesítése során, sem a választottbírósági eljárásban kifogást nem emeltek. Mindezen körülmények egybevetett mérlegelése alapján a Választottbíróság a jogalappal rendelkező kereseti kérelmek összegszerűségére vonatkozó mérnöki elszámolásokat hitelesnek fogadta el és döntését a Mérnök számításaira alapozta.
  6. Mindezek alapján a Választottbíróság többlet vállalkozási díj és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest.
(Vb/18043)
X public.szechenyi.title