Adócsökkentés

Adóváltozásokról szóló vállalkozói tájékoztató

2025

Bevezetés

A 2025-ös év a magyar vállalkozások számára jelentős fordulópontot hozott: olyan átfogó adópolitikai intézkedések lépnek életbe, amelyek hosszú távon alakíthatják át a hazai üzleti környezetet.

A kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között létrejött, tizenegy pontból álló megállapodás ugyanis egy átfogó, ambiciózus szerződést jelent — nem kevesebb, mint 80–90 milliárd forintos becsült értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési csomagra vonatkozóan. E megállapodás célja egyértelmű: tehercsökkentést biztosítani a gazdaság gerincét képező vállalkozásoknak, miközben a közigazgatási adminisztráció is egyszerűbbé válik.

Ennek a politikai és gazdasági együttműködésnek két jogszabály adott már törvényerőt. Az első a 2025. évi LXXXIII. törvény, amelyet 2025. november 19-én hirdettek ki a Magyar Közlöny 135. számában. A második pedig az 2025. évi LXXXIV. törvény, amely kifejezetten „A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” szól. Ezek a jogszabályok nem pusztán elvi deklarációk: konkrét, vállalkozásbarát adópolitikai intézkedések jogi keretét biztosítják, és lehetővé teszik, hogy az MKIK és a kormány együttműködve valósítsa meg a vállalkozói szektor támogatását.

Az MKIK elkötelezettsége az együttműködés iránt rendkívüli: a kamara nemcsak a megállapodás aláírásában játszott kulcsszerepet, de aktívan részt vett a megalkotás folyamatában is. Ez azt jelenti, hogy a kamara nem csupán passzív megfigyelőként van jelen, hanem proaktív szereplőként támogatja a vállalkozásokat — nemcsak a jelenlegi adócsökkentésekben, de a jövőbeni lépések előkészítésében is. A cél egy olyan kedvező, kiszámítható, stabil vállalkozói környezet és azon belül adórendszer kialakítása, amely elősegíti a vállalkozások növekedését, versenyképességét, és hosszú távú fejlődését Magyarországon.

Ebben a tájékoztató anyagban összegyűjtöttük a legfontosabb adónemeket érintő változásokat. Célunk, hogy átlátható, érthető formában mutassuk be az új szabályokat, rámutatva arra, miként változnak a vállalkozások kötelezettségei, mely területeken kínálkozik lehetőség tehercsökkentésre, és hogyan készülhetnek fel a gyakorlatban.

Bízunk benne, hogy ez a tájékoztató segíti Önt abban, hogy megragadja a kínálkozó lehetőségeket, minimalizálja a kockázatokat, és magabiztosan nézzen szembe az újonnan kialakuló adózási környezettel. Együtt – kamaraként és vállalkozóként – erősebben, fenntarthatóbban és versenyképesebben léphetünk előre.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Főbb módosítások:

1. Lakhatási támogatás a rendvédelmi szerveknél

• A rendvédelmi dolgozóknak adott lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként lesz kezelhető.
• Az életkori korlátozás megszűnik, eddig 35 év alatti munkavállalókra vonatkozott.

2. A Kormány rendeletben szabályozza a támogatás részleteit (feltételek, jogosultság).
3. Az átalányadózók számára Költséghányad-emelés

• 40% → 45% 2026. január 1-jétől,
• 45% → 50% 2027. január 1-jétől.

Ez a szabadúszóknak, egyéni vállalkozóknak kedvez, akik tételes elszámolás helyett költséghányadot alkalmaznak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Ha egy vállalkozás rendvédelmi szervvel dolgozik (pl. lakásbérbeadás, szolgáltatás), érdemes figyelni, hogy dolgozóik juttatásként részesülhetnek-e a lakhatási támogatásból.
• A költséghányad növelése csökkenti az adóalapot, azaz kevesebb SZJA-t kell fizetni az érintett önfoglalkoztatóknak.

Javaslat vállalkozásoknak:

• A bérszámfejtés vizsgálja meg, érint-e a lakhatási támogatás új szabálya.
• Az egyéni vállalkozók nézzék át: megéri-e a magasabb költséghányadra váltani.
• Kövessék a kormányrendelet megjelenését, mert a részletszabályok ott fognak szerepelni.

 

Általános forgalmi adó (ÁFA) – Alanyi adómentesség bővítése

Főbb módosítások:

Az alanyi adómentesség felső határa lépcsőzetesen emelkedik:

• 20 millió Ft 2026-tól
• 22 millió Ft 2027-től
• 24 millió Ft 2028-tól

Új paragrafusok (377–379. §) részletezik a 2026–2028 közötti évek feltételeit.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Több mikrovállalkozás maradhat vagy kerülhet be alanyi adómentes körbe, így:

• nem kell áfát felszámítani,
• egyszerűbb adminisztráció,
• kevesebb bevallási kötelezettség.

A többéves előrejelzés miatt a vállalkozás előre tudja tervezni, mikor érdemes áfamentes státuszt választani.

 

Társasági adó (TAO) – Új környezetvédelmi adókedvezmények

Főbb módosítások:

Új fogalmak jelennek meg: biológiai sokféleség, ökoszisztéma helyreállítás, természetalapú megoldás stb.

Ez azt jelenti, hogy a zöld beruházások nagyobb hangsúlyt kapnak a TAO-rendszerben.

Új kedvezmény:

"Tiszta technológiák gyártási kapacitását biztosító beruházás" – adókedvezmény jár rá.

Részletes szabályok (22/B §):

• • bejelentési kötelezettség,
  • támogatási intenzitások (Budapest: 15%, vidék: 35%),
  • határidők (2030.12.31-ig),
  • minimum beruházási érték: 100 millió Ft.

Új alcím (22/I. §):

Környezeti károk felszámolásához kapcsolódó beruházások TAO-kedvezménye. Emelkedő értékhatárok, módosuló támogatási szabályok.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A zöld, közösségi, helyreállító jellegű beruházások jelentős adókedvezményekkel támogathatók.

A programok adminisztrációja összetett: kötelező előzetes bejelentés, támogatási halmozódás figyelése, határidők betartása.

A TAO-alaphoz kapcsolódó értékhatárok növekedése miatt a nagyobb cégek is könnyebben részesülhetnek kedvezményben.

 

KATA és KIVA módosítások – Bővül a belépési kör

Főbb változások:

A KIVA-választás és a kapcsolódó szabályok létszám- és árbevételi határai nőnek:

• létszámhatár: 50 fő → 100 fő, illetve 100 fő → 200 fő
• árbevételi határ: 3 milliárd Ft → 6 milliárd Ft, illetve 6 → 12 milliárd Ft

(a 100 fős létszám és 6 mrd Ft árbevétel az belépési küszöb, a 200 fő és 12 mrd Ft az kilépési határ)

A KIVA‑törvény 20. §‑ában az adóalap megállapításánál a minimálbér 112,5 %-ának figyelembe­vétele helyett a tényleges minimálbért (100 %) írja elő.

 → egyszerűbb megfelelni egyes mutatóknak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Nagyobb cégek is választhatják a KIVA-t, ami kedvező lehet munkaerő-intenzív vállalkozásoknak.
• A lazább megfelelési feltételek miatt könnyebben maradhat valaki KIVA-alany.

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 2026. január 1-jén megjelenő 6.§ (1b) bekezdése alapján az üzemanyag és más termék együtt értékesítése esetén:

• az üzemanyagra vonatkozó külön adómértéket adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalékra módosul
• a többi termékre pedig a kiskereskedelmi adómértéket kell alkalmazni.

A fenti változásokat első alkalommal a 2025. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

A két termék adózását külön-külön, egymástól függetlenül kell kiszámítani.

A törvény több helyen is kiegészül azzal, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon nyújtott szolgáltatások nem tartoznak a kiskereskedelmi adó hatálya alá.
Emellett a kiskereskedelmi adóra vonatkozó speciális üzemanyag-adómértékeket nem csak 2025-ben, hanem 2026-ban is alkalmazni kell.

Továbbá kikerül a jogszabályból az extraprofit adókról szóló rész.

A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény rendelkezik arról, hogy visszaigényelhető többlet adóelőleg 2025-ben

Ha egy vállalkozás a 2025-ös adóévére több adóelőleget fizetett be, mint amennyi az új (csökkentett) adómértékek alapján a ténylegesen fizetendő adója lesz, és ez a több befizetés július 20-ig és október 20-ig esedékes adóelőlegekből adódik, akkor a különbözetet legkésőbb a 2025. évben kezdődő adóév utolsó napján, az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával, az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján visszaigényelheti.

Emelkednek az adókulcsokhoz tartozó árbevételi sávok:

A törvény több határértéket is növel, ami azt jelenti, hogy szélesebb árbevételi sávokba kerülnek a vállalkozások, így kevesebb kiskereskedelmi adót kell fizetniük.

• az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
• az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
• az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• az adóalap 150 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

 

Számviteli törvény

A Számviteli törvény a 2025. évi LXXXIII. törvény által alábbiak szerint módosul

A beszerzések bekerülési értéke (47. § módosítása)

Ha az eszköz bekerülési értékét módosítja Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár, és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, a különbözetet be kell építeni az eszköz bekerülési értékébe, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.

Az értékesítés árbevételének módosítása (73. § módosítása)

Ha egy vállalkozás egy terméket nem piaci áron értékesít, és a felek később egyeztetett összeggel helyesbítenek, akkor ezt a módosítást az árbevételben kell elszámolni, de csak akkor, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az eladónak emiatt egyébként változtatnia kellene az adóalapján.

A szolgáltatások költségei és ráfordításai (78. § módosítása)

Ha egy szolgáltatást nem szokásos piaci áron veszi igénybe a vállalkozás, és a különbözetet utólag rendezi, akkor a költségeket/ráfordításokat ennek megfelelően módosítani kell, de ismét csak akkor, ha Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene

A fenti módosításokat kötelezően a 2026-ban induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni, azonban megengedett a 2025-ös üzleti év beszámolójánál is az alkalmazása.

Törlésre kerül az a rendelkezés, amely szerint – ha nem áll rendelkezésre hivatalos árfolyamadat – az országos napilapok valutainformációját kellett figyelembe venni. Ez a gyakorlat már nem része a számviteli törvénynek.

A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény módosítja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (6) bekezdésében részletezett egyszerűsített éves beszámolóhoz tartozó határértékeket, melyek az alábbiak lesznek:

a) a mérlegfőösszeg a 180 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 360 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítására is sor került.

A Tartós megbízási jogviszonyban dolgozó személy mostantól biztosítottnak számít (ha nem minősül “kiegészítő tevékenységet folytatónak”). Ez azt jelenti, hogy a TB-jogviszony és a járulékszabályok rájuk is kiterjednek. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az egyeztetési eljárást online is kezdeményezheti a NAV elektronikus felületén vagy mobilappján keresztül, a kérelem automatikusan továbbításra kerül a Központi Jogviszony Nyilvántartáson (KJNY) át az egészségbiztosítóhoz.

Bevezetésre kerül a Komplex Jogviszony Nyilvántartással kapcsolatos adatkezelés (KJNY). Egy új, egységes adatkezelési rendszer, amelynek célja, hogy a TB- és járulékadatok egy helyen, elektronikusan, az állami adó- és vámhatóság, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a Kincstár együttműködésével legyenek elérhetők és kezelhetők.

A közös adatkezelők által biztosított adatokat a KJNY oly módon tárolja, hogy azok összekapcsolására kizárólag a felhasználó természetes személy által kezdeményezett szolgáltatással összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kerül sor, az összerendelési nyilvántartás igénybevételével.

Továbbá az általános “megbízási szerződés” kifejezés kiegészül azzal, hogy nem tartozik ide a tartós megbízási jogviszony.

2025. évi LXXXIV. törvény módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt. A módsítást követően egyszerűsödik a szocho-alap meghatározása bizonyos esetekben. Korábban a szocho alapját egyes juttatásoknál a minimálbér 112,5%-a alapján kellett meghatározni, azonban mostantól a minimálbér egyszerű harmincad részét kell figyelembe venni.

A módosítás szerint ezentúl negyedévente kell bevallani, de a bevallást továbbra is havi bontásban kell kitölteni. A tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell a bevallást benyújtani és az adott negyedév teljes szochó-ját megfizetni.

Több helyről kikerül a „112,5%” szabály. A törvény hatályon kívül helyezi a régi szövegrészeket („112,5%-a” és „112,5%-ának”), így a korábbi eltérő számítási módszer teljesen megszűnik.

Az egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig havonkénti bontásban kell bevallania és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig kell megfizetnie az állami adó- és vámhatóságnak.

Gépjárműadó

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény módosítja a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt is, mely szerint a törvény hatálya a korábban meghatározottakon túl nem terjed ki a mezőgazdasági vontató pótkocsijára.

Reklámadó

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény módosítja a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt. A módosítás értelmében, ha egy adóév nem 365 napos a fizetendő reklámadót időarányosan kell kiszámítani. A szabály kimondja, hogy a tényleges adóalapot 365 napra vetítik, majd ezt arányosítják a tényleges napok számával. Ez biztosítja, hogy a rövidebb adóév ne okozzon aránytalan terhet.

Megújulnak a bejelentkezési, nyilatkozattételi és bírságolási szabályok.

1. Bejelentkezési kötelezettség (7/A. §)

Azoknak a reklámadó-alanyoknak, akiket a NAV eddig nem vett nyilvántartásba, 30 napjuk van bejelentkezniük, miután reklám-közzétételi tevékenységet kezdenek. Kivételt képeznek a törvény alól a magánszemélyek, akik nem minősülnek egyéni vállalkozónak. A törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztásával 10 millió forintig terjedő bírsággal kell számolni.

2. Nyilatkozattételi kötelezettség (7/B. §)

A reklám megrendelésekor a reklám-közzétevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy reklámadó-alany-e. Ha a közzétevő nem szerepel a NAV nyilvántartásában, és nem adja meg a kötelező nyilatkozatot a megrendelőnek, akkor a NAV eljárást indíthat. Ismételten kivételnek számítanak a nem vállalkozó magánszemélyek.

3. Adóbevallás elmulasztása (7/C. §)

Ha az adóalany nem nyújtja be a reklámadó-bevallást a NAV ellenőrzést indít, és az adót becsléssel állapítja meg.

4. 2026 közepét érintő speciális szabály (12. §). A 2026. július 1-jét tartalmazó adóévre az adóalanyoknak a szokásos reklámadó-előleg felét kell megfizetniük, az általuk választott előlegfizetési időpontban. Továbbá a 2026-os adóév a naptári éves adózóknál 2026. július 1. – 2026. december 31. között tart.

Az adó mértéke meghosszabbodik 2026. június 30-ig, így továbbra is az adóalap 0%-a.

Jövedéki adó

2026-tól az adómértékek július 1-jei értéke automatikusan növekedni fog az infláció mértékével. Ez azt jelenti, hogy minden évben a jogszabály által meghatározott inflációs ráta alapján emelkedik az adó mértéke.

A kihirdetést követő 31. napon lép hatályba:

• • A kisüzemi habzóbor előállítóra új definíció kerül bevezetésre: legfeljebb 500 hektoliter habzóbort állíthat elő borpiaci évenként, jogilag és gazdaságilag független más habzóborkészítőktől, külön telephellyel rendelkezve, és borászatiüzem-engedéllyel.

2026. január 1-jén lép hatályba:

• • Csökkentésre kerül az adómérték kisüzemi habzóbor esetében (9830 Ft/hektoliter), míg más habzóbornál magasabb az adó (19650 Ft/hektoliter), és megtiltja a kedvezményes adó használatát azoknak, akik a termelési limitet túllépik.
  • A módosításban szabályozásra kerültek az egyszerűsített adóraktárak és kisüzemi bortermelők működése, készleteik felső korlátja, és az egymás közti termékforgalmazás korlátozásai.
  • A csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai szerint az adóalanyok a jövedéki adó kedvezményes mértéke és a normál mértéke közötti különbözet után kapott kedvezmény az ún. de minimis támogatásként kezelendő. Az EU támogatáspolitikai előírásai alapján, és csak addig vehető igénybe, amíg a vállalkozás összes ilyen támogatása nem lépi túl a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget három év alatt.

 

Az adózás rendjéről

• Az egyéni vállalkozóknak, akik nem minősülnek foglalkoztatónak, negyedéves bontásban kell adatokat leadniuk, de ezeket havonta külön-külön feltüntetve kell elektronikusan bevallani a negyedévet követő hónap 12-ig.
• Az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) be kell jelentenie az egyéni vállalkozók adóazonosító jelét és TAJ számát.
• A NAV hivatalból intézi az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését az összevont adatok és nyilvántartás alapján, azaz az egyéni vállalkozóknak nem kell külön bejelenteniük ezt.
• A bevallási és befizetési határidők módosulnak: az első három negyedév adóelőlegét a negyedévet követő hó 20-áig, az utolsó negyedév adóelőlegét a negyedév harmadik hónapjának 20-ig kell fizetni.
• Az egyéni vállalkozónak, ha szünetelteti a tevékenységét, akkor nem kell bevallást benyújtania azokra az időszakokra, amelyeket teljes egészében szüneteltetés alatt töltött, kivéve természetesen azokat az eseteket, amelyeket a törvény másként szabályoz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó a negyedév egészét, vagy egy adott időszakot egybefüggően szünetelteti, úgy arra az időszakra nem kell adatot szolgáltatnia az adóhatóságnak.
• A NAV az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott használatbavételi engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló dokumentumokhoz és más építésügyi igazolásokhoz. Ez egyszerűsíti az épületek jogi és adóügyi ellenőrzését.
• A NAV kérésre adatszolgáltatást nyújt az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges illetékkiszabás során gyűjtött adatokból, és hozzáfér az Országos Építésügyi Nyilvántartásban lévő hiteles energetikai tanúsítványokhoz is. Ez átláthatóbbá és pontosabbá teszi az illetékek kiszabását.
• A NAV köteles 15 napon belül dönteni olyan adókötelezettség-csökkentési kérelmekről, amelyekben az adózó a jogszabály alaptörvény-ellenességére vagy uniós joggal ütközésére hivatkozik, feltéve, hogy még nincs határozat erről.
• A NAV évente egy alkalommal, legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet legfeljebb kétmillió forint adótartozás esetén a természetes személy adózóknak, beleértve a vállalkozókat is.
• Az adózó nem jogosult önellenőrzést benyújtani, ha az érint egy általános forgalmi adó-kötelezettséget, amely más adózót is érinthet.
• Az adóhiány késedelmi pótlékát legfeljebb három évre számítják fel, és az ötezer forintot meg nem haladó késedelmi pótlékot nem írják elő.
• A globális minimumadóval kapcsolatos bejelentési és bevallási kötelezettségek elmulasztása esetén mulasztási bírságot szabhat ki a NAV - bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forintot, bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forintot.
• Abban az esetben, ha nem jelentik be a törvényes képviselőt vagy nem teljesítik megfelelően az áfa-bevallási kötelezettségeket az adószám törlésre kerül.
• Az éves bevallásra kötelezett adózók év közben választhatják a negyedéves bevallást, a negyedévenkénti bevallásra kötelezettek pedig a havi bevallást, ha ezt engedélyeztetik a NAV-val, különösen, ha az áfa-kulcsok vagy a beszerzések jellege indokolja a gyakrabban történő elszámolást. A NAV az engedély kiadását megtagadhatja, ha az adózónak az elmúlt két évben komoly mulasztásai voltak (például számla vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása), ha az adószám törlés alatt áll, vagy ha jelentős adótartozása van vagy ellene csőd vagy végelszámolási eljárás folyik.
• Bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatal lehetősége az adóhatóságnál, amikor az adóigazgatási eljárás emberi beavatkozás nélkül, automatikusan is lefolytatható, ha adottak a törvényi feltételek, minden adat rendelkezésre áll és nincs szükség mérlegelésre.
• Az adózó önálló fellebbezést nyújthat be például akkor, ha a bevallási vagy egyéb adóhatósági határidő elmulasztása miatt késedelmi pótlékot szabtak ki, és az erről szóló igazolási kérelmet elutasítják.

 

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

• A NAV a helyszíni ellenőrzéseken készült jegyzőkönyvet elektronikus formában is elkészítheti. Az elektronikus jegyzőkönyvet a készítést követően haladéktalanul meg kell küldeni az adósnak, képviselőjének, a behajtást kérőnek és az eljárás résztvevőinek
• Ha az adós a NAV felé teljesítendő fizetési kötelezettségeit az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül egy összegben önként fizeti meg, az így megfizetett összeget az adózó nyilatkozata alapján kell elszámolni, az elszámoláskor nyilvántartott kötelezettségek erejéig.

 

Helyi adók

 Pontosításra kerül, hogy mely jogok minősülnek vagyoni értékű jogoknak a helyi adózás szempontjából. Ezek között vannak például az építményi jog, kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga.

A másik változás pedig az, hogy a termőföldhöz hasonlóan az erdő művelési ágú ingatlanok is kivonásra kerülnek a települési adó tárgyi hatálya alól, azaz az önkormányzatok települési adót erdőre nem állapíthatnak meg 2026. január 1-jétől.

 

Az illetékek

Végelszámolás alatt álló cégek esetén az ehhez kötött vagyonszerzések nem terhelődnek illetékkel, amennyiben a végelszámolás befejeződik a cég törlésével.

• Az illeték megfizetésének felfüggesztése és törlése esetében, ha a vállalkozás vagyona ingatlanhoz kötött hasznosításból származik (például lakóház építése, használatbavételi engedély megszerzése), akkor a jogszabály szerint az adóhatóság a fizetési kötelezettséget elhalaszthatja, és törölheti, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek. Ez tehermentesítő lehet a vállalkozások számára a lakóházépítés vagy hasonló projektek megvalósítása során.
• Amennyiben a vállalkozás által szerzett ingatlan nem kerül tényleges átruházásra a vállalás ellenére vagy a szerződés felbontásra kerül, úgy az eredetileg megállapított illeték akár kétszeresét is pótlólag meg kell fizetni.
• A módosítások a még el nem bírált ügyekre is alkalmazandóak, azaz a változások a folyamatban lévő ügyekre is vonatkoznak.

További információ

Nemzeti Jogtár:

2025. évi LXXXIII. törvény egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról

2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): Adózással kapcsolatos tájékoztatás és útmutatók:

https://www.nav.gov.hu/

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és kamara hálózata: https://mkik.hu/

Javaslat

Ajánlott, hogy minden vállalkozás:

1. Tanulmányozza át az Önt közvetlenül érintő módosításokat
2. Konzultáljon a könyvelőjével, adótanácsadójával az új szabályok egyedi alkalmazásáról.
3. Készítse fel az ügyviteli rendszerét és az abban dolgozó kollégáit az új szabályokra
4. Szükség esetén kérjen segítséget a területileg illetékes kamarától: https://mkik.hu/teruleti-kamarak

 

A bevezetésre kerülő adóváltozások összességében kedvező változásokat hoznak a legtöbb vállalkozás számára az adócsökkentések és az adminisztrációs egyszerűsítések miatt.

Készült: 2025. november 25.

Az összes információ a 2025. évi LXXXIII. törvényen, valamint a 2025.évi LXXXIV. törvényen alapul, amelyek 2025. november 19-én és november 21-én jelentek meg a Magyar Közlöny 135. és 137. számában.