A közép-európai országok áruforgalma a válsággal küzdő német gazdasággal

A német gazdaság a koronavírus-járvány óta tartó gyöngélkedése jelentős kihívást jelent az Európa vezető hatalma külgazdasági kapcsolataiban emelkedő részarányt produkáló közép-európai országok gazdasága számára:

• 2023-ban Lengyelország, Csehország és Magyarország Németországba irányuló exportjának értéke – annak behozatala számottevő, 10 százalékos visszaesése ellenére – figyelemre méltó mértékben emelkedett, azonban
• 2024-ben változás történt, az idén, az év első kilenc hónapjában a három szóban forgó ország Németországba irányuló kivitele - nagyjából a teljes német behozatal mérséklődésével nagyságrendileg megegyező mértékben – elmaradt az előző évitől. 

2023-ban – amikor Németország bruttó hazai terméke 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - teljes kivitelének értéke 2,0 százalékkal, 1.562,4 milliárd euróra mérséklődött. Mint a mellékelt táblázatban látható, a Lengyelországba irányuló német kivitel értéke 3,7, a Csehországba irányuló 6,2, míg a Magyarországra irányuló német szállításoké 4,3 százalékkal, tehát mindhárom ország esetében az össz-kivitel csökkenését meghaladó mértékben zsugorodott.       

A teljes német behozatal értéke a múlt évben 10,1 százalékkal 1.352,8 milliárd euróra csökkent a 2022. évihez képest. A Németországból származó behozatallal ellentétben a térség szóban forgó három országa oda irányuló kivitelének értéke nem mérséklődött, hanem növekedett: Lengyelország és Csehország Németországba irányuló kivitele 2,7, illetve 2,4, míg Magyarországé 8,0 százalékkal bővült, melynek következtében a három országnak a teljes német behozatalban elért részaránya 12,8 százalékra emelkedett.

Németország külkereskedelmi forgalma a közép- és kelet-európai térség három legfontosabb partnerországával 2023-ban

Német kivitel                                      Német behozatal

Forrás: destatis/DUIHK

Magyarország bruttó hazai terméke a múlt évben 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindeközben 

• abban a Csehországban, melynek a kivitelében a német viszonylat 32,8, a behozatalában pedig 20,9 százalékkal részesedett és a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a német gazdaság 7. legfontosabb import beszerzési forrása és 12. legfontosabb exportpiaca, 0,3 százalékkal szintén csökkent, ezzel szemben
• Lengyelországban, melynek kivitelében Németország 27,8, a behozatalában pedig 20,6 százalékkal részesedett, s ezzel a német gazdaság 4. legfontosabb import beszerzési forrása és 5. legfontosabb exportpiaca, 0,2 százalékkal a múlt évben is bővült

a bruttó hazai termék mennyisége.      

A KSH adatai szerint Németországnak a magyar kivitelben elért részaránya 2023-ban 26,3, míg a behozatalban 22,6 százalék volt, a német gazdaság válsága, (a német GDP 0,3 százalékos visszaesése mellett, s egyben ellenére) a magyar kivitel esetében 1,2, a behozatal esetében 1,5 százalékponttal meghaladva a 2022. évit.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 36,66 milliárd eurós forgalommal hazánk Németország 12. legfontosabb import beszerzési forrása és 31,56 milliárd eurós forgalommal – közvetlenül Csehország mögött - 13. legfontosabb exportpiaca.

A kétoldalú forgalom dinamikáját illetően a múlt év a magyar fél sikerét hozta azzal, hogy – maradva a német adatoknál –

• a Németországba irányuló magyar kivitel 8,0 százalékkal meghaladta a 2022. évi 34,1 milliárd eurót,
• a Magyarországra irányuló német kivitel ezzel szemben 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi csaknem 33 milliárd eurótól.

Magyarországnak

• így a teljes német behozatalban elért részesedése a 2022. évi 2,14 százalékról a múlt évben 2,36 százalékra emelkedett, ami magasabb, mint korábban bármikor; míg
• Németország kivitelében 2,33 százalék volt, azaz elmaradt a 2017 és 2021 közötti 2,40-2,44 százalék közöttitől, de 0,14 százalékponttal meghaladta a 2022. évi 2,19 százalékot. 

A tizenhat tartomány közül Bajorország – a német adatok szerint 12,9 milliárd eurós forgalommal – önmagában is a hazánkban előállított termékek elsőszámú exportpiacának számít, míg a Baden-Württembergbe irányuló magyar kivitel értéke – 7,5 milliárd euró – alig maradt el az Olaszországba (a KSH szerint 8,5 milliárd euró) és a Romániába (7,8 milliárd euró) irányuló kivitel értéke mögött, miközben meghaladta az Európa és a világ minden más országába irányuló áruszállítások értékét.

2024 első három negyedévében Németország exportja 1,0, ezen belül az Európai Unió tagországaiba irányuló szállítások értéke az átlagot meghaladó mértékben, 1,6 százalékkal mérséklődött. A térség három országa közül a Lengyelországba irányuló kivitel 3,6, míg a Magyarországra irányuló 0,2 százalékkal bővült, miközben a Csehországba irányuló 3,4 százalékkal mérséklődött.

Németország behozatala – ugyancsak január és szeptember között – 4,1, ezen belül az Európai Unió tagországaiból származó behozatalé 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A térség három országa közül a legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal hazánk exportja zsugorodott, míg a lengyel kivitel 4,0, míg a cseh szállítások értéke 2,0 százalékkal mérséklődött.

Mint ismeretes, a magyar-német áruforgalom jelentős részét a hazánkban megtelepedett német érdekeltségű vállalatok adják; (most nem beszélve ugyanezen vállalatok más, harmadik országokba irányuló szállításairól). Kétségtelen, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban nagyobb figyelmet kap az ázsiai, konkrétan kínai és dél-koreai befektetők aktivitása, de – amire a kamara vezető tisztségviselői az őszi konjunktúrajelentés nyilvánosságra hozatalakor szintén felhívták a figyelmet - a német befektetők magyarországi tevékenysége sem lankadt.  Az ott elhangzott tájékoztatás szerint 2022-ben a Magyarországra irányuló német FDI volumene elérte a 3,2 milliárd eurót, ami jórészt a hazánkban már megtelepedett német érdekeltségű vállalatok bővítéséből adódik.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) november közepén nyilvánosságra hozott őszi konjunktúra-felmérése során az abban részt vevő 262, zömében német érdekeltségű vállalat 73 százaléka a rendelések hiányát jelölte meg tevékenysége elsőszámú nehezítő tényezőjeként, ami megelőzi a munkabérek és járulékaik magas szintjét (49 százalék), a gazdaságpolitikai keretfeltételek alakulását (48 százalék), a szakképzett munkaerő hiányát (33 százalék) és a jogbiztonság hiányosságait (30 százalék).

A legutóbbi, 2024 áprilisi felméréshez képest jelentősen emelkedett, (azaz romlott) a kereslet (2024 tavasz: 54 százalék) és a gazdaságpolitikai keretfeltételek alakulása (2024 tavasz: 37 százalék), mint kockázati tényező megítélése, míg a szakképzett munkaerő hiányát a tavaszinál (41 százaléka) a fél évvel korábbinál kevesebb vállalat jelölte meg kockázati tényezőként. 

Megjegyezzük, hogy a Német-Cseh Ipari és Kereskedelmi Kamara (DTIHK) a DUIHK által idézett felmérése szerint Csehországban a kereslet hiányára az ottani felmérésben résztvevő vállalatok 59, a jogbiztonság hiányára 12, a gazdaság-politikai keretfeltételek kedvezőtlen alakulására 29 százaléka, ezzel szemben a szakképzett munkaerő hiányára a magyarországinál 21 százalékponttal magasabb, 54 százaléka panaszkodott. 

A rendelések visszaesése a német és a magyar gazdaság közös problémája: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet októberi felmérése szerint a német feldolgozóipari vállalatok 47,4 százaléka panaszkodott a rendelések hiányára úgy, hogy annak volumenhordozó ágazatai közül a gépeket és berendezéseket, valamint az adatfeldolgozó berendezéseket gyártók körében ez az arány meghaladta az 50 százalékot, míg az autóipari vállalatok esetében – 44,3 százalék – három százalékponttal alacsonyabb volt a feldolgozóipari átlagnál. 

Ugyancsak az Ifo intézet december első hetében megjelent elemzése szerint a közép-európai országok gazdasági teljesítménye, s ezen belül exportpozíciói szempontjából meghatározó jelentőségű „német autóiparban gyorsan romlik a hangulat”. „Az iparág megrekedt a mélyreható átalakulás, az intenzív verseny és a gyenge gazdaság jelenlegi keverékében” – fogalmazott Anita Wölfl, az intézet iparági szakértője.

A vállalatok novemberben jóval rosszabbnak ítélték meg az aktuális üzleti helyzetüket, mint októberben, és még pesszimistábbak a következő hat hónapot illetően. A rossz hangulatot – mint utaltunk rá – az autóipar esetében is a gyönge kereslet okozza: „Az autóiparban a világjárvány és az ellátási lánc problémái miatt 2021 eleje óta felhalmozott megrendelések tűntek. Új megrendelések érkeznek, de azok nem elegendők ahhoz, hogy kihasználják a kapacitásokat” – mondta a szakértő.

Az autóipar válsága a munkaerő iránti keresletben is tükröződik: „… sok vállalat visszafogja az új alkalmazottak felvételét, vagy éppen létszámleépítésről tárgyal” - mondta Anita Wölfl. A vállalatok pesszimisták a következő hónapok nemzetközi üzletmenetét illetően is, bár a negatív Trump-hatás (még?) nem érvényesül. „A vállalatok még mindig várják, hogyan alakul a kereskedelempolitika.” Ráadásul a választás óta a dollár erősen felértékelődött, amiből az exportőrök profitálhatnak.

Készítette:  

Juhász Imre

volt külgazdasági szakdiplomata