A német gazdaság fejlődési kilátásai a szövetségi kormány éves gazdasági jelentésének tükrében

Az IW kölni gazdaságkutató intézet számítása szerint a koronavírus hatására a járvány első két esztendejében 350 milliárd euróval kevesebb értékteremtés valósult meg a német gazdaságban ahhoz képest, mintha nem következett volna be a pandémia.

2022 első negyedévében előreláthatóan újabb 50 milliárd euró hozzáadottérték-kiesés sújtja a német gazdaságot, „az élénkülés pedig akár évekig is elhúzódhat“, vélik az IW szakértői. Véleményüket alá látszik támasztani az intézet azon felmérése, melynek egyik fontos megállapítása szerint az előgyártmányok beszerzése körüli problémák tartós jelenségnek ígérkeznek. Egy, a szintén az IW által készített felmérés szerint az abban részt vevő vállalatok csaknem fele még 2023-ban is számol az előgyártmányok beszerzéséből adódó termelés-kieséssel; megjegyezve, hogy a szakemberhiány az anyag- és előgyártmány-beszerzési nehézségeknél is többet árt a gazdaság szereplőinek.

Mindent egybe vetve ez idő szerint aligha van a szövetségi köztársaságban olyan kutatói műhely, amely a múlt év decemberében nyilvánosságra hozott előrejelzésében ne mérsékelte volna ez évi gazdasági növekedési várakozását a három hónappal korábbi prognózisához képest.

Számokban kifejezve: az ősz folyamán jellemzően az 5 százalék körüli szintre becsült növekedés a múlt év utolsó heteiben a 3,5 és 4,0 százalék közötti tartományba esett vissza, míg a (korábbi) szövetségi kormány októberben nyilvánosságra hozott 4,1 százalékos növekedési előrejelzését a decemberben hivatalba lépett új kormány január végére fél százalékponttal, 3,6 százalékra mérsékelte. A négy, a Handelsblatt által idézett intézetből a hallei IWH volt az egyetlen, amely már szeptemberben olyan alacsony szintre „lőtte be“ a német gazdaság idei várható növekedési dinamikáját, hogy várakozásai számottevő mérséklése aligha tűnt indokoltnak. 

2022. évi gazdasági növekedési várakozások a kutatói műhelyek előrejelzései alapján

Forrás: Handelsblatt, kutatóintézeti előrejelzések

Az Ifo-index a nehéz évkezdet után bizakodásra utaló jegyeket mutat

A müncheni gazdaságkutató intézet által kilencezer vállalatvezető megkérdezése alapján számított és január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Ifo-index – fél év folyamatos romlását követően – a vállalatok hangulatának javulását, a decemberi 94,8-ról 95,7 pontra történő emelkedését mutatja. Igaz, e javulás mögött ellentétes irányú változások tapasztalhatók: a vállalatok aktuális helyzetének megítélése 96,9-ről 96,1 pontra tovább romlott, miközben a jövőbeni várakozások megítélésénél – számokban kifejezve 92,7-ről 95,2 pontra – figyelemre méltó javulás tapasztalható.

A német gazdaság szereplői közül a felmérésben részt vevő feldolgozóipari vállalatok egyértelmű elégedettséggel tekintenek folyó üzleteikre és a következő hónapok kilátásaival kapcsolatos derűlátás is tovább erősödött. Az előgyártmányok és nyersanyagok beszerzésénél tapasztalt feszültségek enyhültek, a kapacitás-kihasználtság 84,9-ről 85,6 százalékra emelkedett.

A szolgáltatói szektorban három hónap visszaesése után az üzleti légkör megítélése kedvezőbb a korábbinál. Kétségtelen, az aktuális helyzet megítélése továbbra is elégedetlenséget, ezen belül a vendéglátásban kimondottan válsághelyzetet tükröz, a közeljövőre vonatkozó várakozások ugyanakkor sokat javultak, a korábbi pesszimizmus eltűnt. Az idegenforgalom különösen reményteljesen várja a nyarat. 

A kereskedelemben hasonló a helyzet: az üzleti légkör összességében javult, ami az aktuális helyzet megítélésének valamivel rosszabb voltából és a jövőbeni várakozások iránt táplált optimizmusból táplálkozik. A kiskereskedelemben a korábbinál kevesebb vállalat tekint borúlátóan a jövőbe.           

Az építőiparban egészen kedvező a kép: a vállalatok helyzetmegítélése mind a futó üzleteik, mind a jövőbeni kilátások tekintetében javultak, folytatódott az anyaghiányból adódó feszültségek enyhülése.  

Derűlátóbbá váltak az exportőrök

Az Ifo 2.300, exportőri tevékenységet folytató vállalat körében végzett felmérése szintén egyértelmű hangulatjavulást jelez: az export alakulására vonatkozó mutató januárban 4,5 ponttal 17,4 pontra emelkedett, ami 2021 szeptembere óta a legkedvezőbb jelzőszám. Ez azt igazolja, hogy – mint Clemens Fuest, az intézet elnöke fogalmazott – „a német ipar reményteljes rajtot vesz az új esztendőbe“. 

Az ipari ágazatok többsége növekvő exportforgalommal számol, ez alól csak a textil- és ruházati ipar, a nyomdák, valamint az élelmiszer-feldolgozóipar jelent kivételt. „Ezzel szemben egyértelmű exportnövekedés mutatkozik a villamosipari vállalatok és a gép- és berendezésgyártók körében“, mondta Fuest. A vegyiparban háromszori visszalépést követően javultak az exportvárakozások és „a fémfeldolgozóiparban is bizonyos optimizmus mutatkozik a külföldi üzletek vonatkozásában“.

Az exportálók bizakodásának erősödése abból adódik, hogy – némileg ellentmondva a kölni gazdaságkutató intézet előrejelzésének - enyhül a szállítói láncok körüli szűk keresztmetszetek forgalomfékező hatása. Januárban az iparvállalatok „már csak“, (de még mindig – J. I.)  67 százaléka panaszkodott a nyersanyag- és előgyártmány-beszerzés nehézségeire, szemben a múlt év decemberi 82 százalékkal.

Az omikron recesszióval fenyeget…

Az omikron vírus megjelenése és elterjedése lefelé nyomja a német gazdaság lendületét, sőt nem túlzás: Németország a recesszió veszélyével szembesült. Szakértői vélemények szerint a Karl Lauterbach (SPD) szövetségi egészségügyi miniszter által prognosztizált, naponta százezreket sújtó megbetegedési hullám olyan súlyos mértékben megterhelheti a gazdaságot, hogy az év első három hónapjában elért gazdasági teljesítmény elmaradhat az előző év utolsó háromhavi teljesítményétől. Történne mindez azt követően, hogy a német gazdaság teljesítménye a megelőző három hónaphoz képest 0,5-1,0 százalék közötti mértékben már 2021 negyedik negyedévében is zsugorodott.

A német feldolgozóipar megszenvedheti, hogy a kínai vezetés kitart a nulla korona politikája mellett, egész városokat zár le, s így egyes német vállalatok, illetve ipari ágazatok Kínából való anyag- és előgyártmány-ellátása továbbra is nehézségekbe ütközhet. Sőt! - egyes milliós lélekszámú kínai városok és ipari üzemeik bezárása az egész világkereskedelmet felboríthatja. A korona miatti termelésleállások már most is számos vállalatot, köztük olyan német vállalatokat érint, mint a Volkswagen.

…a fogyasztói hangulat élénkülést jelez

A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet idei első jelentése szerint a koronavírus-megbetegedések számának növekedése ellenére januárban mind a konjunktúra- és a jövedelmi várakozások, mind a vásárlási készség javult a korábbihoz képest. Különösen figyelemre méltó az olyan, magasabb árfekvésű javak iránti kereslet élénkülése, mint az autók és a bútorok. Az enyhe javulás ellenére – nem utolsósorban a maszkviselési kötelezettség és az ún. 2G-szabályozás folytán - a járvány még mindig fékezi a vásárlási kedvet. A felmérés szerint a vásárlási kedv élénkülése részint a munkabéreknek a tarifamegállapodásokban rögzített emeléséből, részint pedig az inflációs hullám sokak által remélt lanyhulásából táplálkozik.

Rolf Bürkl, a GfK-nak a Handelsblatt által idézett szakértője szerint a fogyasztással kapcsolatos kilátások mindenekelőtt a járvány lefutásából függnek. „Ha a fertőzések száma a tavasz folyamán nyugvópontra kerül, melynek következtében a korlátozások feloldhatóak lesznek, megtörténhet a belső konjunktúra régóta remélt élénkülése“, fogalmazott a szakértő.

A szociális piacgazdaság szocio-ökológiai piacgazdasággá alakul

A december első dekádjában hivatalba lépett „közlekedésilámpa-koalíció” – folytatva az elődei által gyakorolt hagyományt – január végén elfogadta a maga első éves gazdasági jelentését. „A szociális-ökológiai piacgazdaságért - az átalakulás innovatív módon történő alakítása" címet viselő dokumentum szerint - a 2021. évre számított 2,7 százalék után – a német gazdaság teljesítménye az idén nem 4,1, hanem csak 3,6 százalékkal fogja meghaladni a múlt évit, de ezzel el fogja érni, sőt meg is fogja haladni a válság előtti, (azaz a 2019. évi) szintet. A foglalkoztatottak száma várhatóan éves átlagban 425 ezer fővel nő, de már az év első felében meghaladja a válság előttit. A munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 5,1 százalékra várhatóan tovább csökken.

A német gazdaság egyes fontosabb sarokszámai a szövetségi kormány éves gazdasági jelentése alapján

Forrás: www.bmwi.bund.de/Jahreswirtschaftsbericht 2022

Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a jelentés nyilvános bemutatásakor hangsúlyozta, hogy „meg kell határozni a megfelelő irányt a válságból való gyors kilábaláshoz. Fontosak a beruházások, a hatékonyság és a gyorsaság. A jólét és a versenyképesség további biztosítása érdekében a gazdasági fellendülésnek kéz a kézben együtt kell járnia a hatékony éghajlatvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel. Ez az átalakulás történelmi kihívás, de egyben nagyszerű esély is. Ettől az évtől kezdve a szociális piacgazdaságot fokozatosan szociális-ökológiai piacgazdasággá fejlesztjük tovább. A konkrét munka megkezdődött."

Az ambiciózus klímavédelem és a demográfiai változások mellett, a jólét és az életminőség megőrzése érdekében Németország rá van utalva az innovációra és a magasabb termelékenységre. A szövetségi kormány ezért arra összpontosít, hogy jobban kihasználja a digitalizációban és különösen az adatalapú értékteremtésben rejlő lehetőségeket. Az innováció erősítése érdekében a jövőben a GDP 3,5 százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre, s megkönnyítik az innovációtranszfert.

Az éghajlatvédelem és a digitális fejlődés komoly változást jelent, ami még fontosabbá teszi, hogy az állam támogassa a polgárait az új életesélyek megragadásában. A szövetségi kormány kiemelt jelentőségűnek tartja a szociális biztonság ígéretét a változó kihívásoknak a társadalom által történő elfogadásában; ennek elérését szolgálja többek között a törvényes minimálbér tervezett emelése. 

Az új kormány, (s azon belül az a tény, hogy zöldpárti miniszter kezébe került a gazdasági tárca vezetése), figyelemre méltó változást hozott az éves gazdasági jelentés és annak nyilvánosságra hozatala szemléletében. Amíg a megelőző években, Peter Altmaier minisztersége idején a gazdasági növekedés üteme, a foglalkoztatás alakulása és a fejlődést hátráltató tényezők elhárításával összefüggő kérdések uralták a kormány gazdasági jelentését, s annak nyilvánosságra hozatala hangulatát, addig Robert Habeck vezetése alatt a környezet- és légkörvédelem, a szociális piacgazdaság szociális-ökológiai piacgazdasággá történő továbbfejlesztése került a középpontba. „Gazdasági rendszerünknek a jövő generációi érdekeit és a globális környezeti javak védelmét szisztematikusabban és egyértelműen megbízhatóbban kell figyelembe venni“, mondta az új gazdasági és  klímavédelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy „kevesebb mint 25 év múlva klímasemlegesen akarunk élni“, s annak eléréséhez a megújuló energiákat úgy kell kiépíteni, hogy legkésőbb nyolc év múlva az áramszükséglet 80 százalékát megújuló forrásból fedezzük. 

„E célok meghatározása fontos, hogy a jövőben is szabadságban és jólétben élhessünk“, mondta Habeck, aki szerint ha Németország úgy gazdálkodna tovább, mint ahogy azt eddig tette, a klímakárok több költséget okoznának, mint amennyivel a gazdaság mostani átállítása jár.

Kétségtelen, a most kezdődő folyamat rendkívül sokba fog kerülni, ugyanakkor olyan, jövőorientált beruházásokról van szó, melyek hosszú távon megtérülnek. „Mint szövetségi kormány abban látjuk a feladatunkat, hogy a klímasemlegességig vezető átalakulást olyan alternatívák megerősített támogatásával gyorsítsuk és támogassuk, mint a hidrogéntechnológiák, az elektromobilitás, a széndioxid-szegény épület- és fűtéstechnika, valamint a vasúti közlekedés kiépítése.“

Elismerve többek között a megbetegedések száma emelkedésének a gazdasági fejlődésre gyakorolt fékező hatását, a szövetségi kormány – mint már utaltunk rá – 3,6 százalékra korrigálta növekedési kilátását. A vállalatok számára ugyanakkor egyre fontosabb a munkaerőnek a magához vonzása, mivel a szakképzett munkaerő hiánya egyre súlyosabb. Ezt orvosolandó az új szövetségi kormány egy új ki- és továbbképzési offenzívát kíván indítani, egyben meg kívánja könnyíteni a külföldi szakemberek beáramlását.

Az SPD, a Zöldek és az FDP által alkotott koalíciós kormány nem csak a növekedés, hanem a jólét fogalmát is újra definiálja. „Nem önmagában a bruttó hazai termék mennyisége fog számítani, hanem az ún. jóléti fenntarthatósági indikátorok, magukban foglalva a szociális tényezőktől a környezet- és természetvédelmen, a képzésen és a kutatáson, valamint a demográfián keresztül a közösségi pénzügyekig és az életviszonyok egyenértékűségéig bezárólag. “

Kamarai értékelés

„A jelek még 2022 elején sem utalnak gyors fellendülésre" – figyelmeztetett Martin Wansleben, az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének főtitkára, utalva a termelői és szolgáltatói tevékenység szűk keresztmetszetei és az újabb koronavírus-hullám a gazdaság hangulatára gyakorolt hatására. Mint mondta, „messze van még a német gazdaság a magánbefektetések által vezérelt erőteljes növekedéstől“.

A kamarai szövetség főtitkára ugyanakkor fontos jelzésnek nevezte a keretfeltételek javítására az éves gazdasági jelentésben tett ígéreteket, melyeket azonban „konkrét lépéseknek kell követniük." A középpontban a folyamatok felgyorsításáról van szó például a tervezés és az engedélyezés területén, aminek a jövőbeni beruházásokra serkentő hatást gyakorló hatékony ösztönzőkkel és kedvező adózási keretfeltételekkel kell kiegészülnie – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok vonatkozásában.

A kamarai szövetség fontosnak tartja, hogy az ország vállalatai versenyhátrányainak elkerülése érdekében az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nemzetközi szinten koordinálják. „A német kormánynak a G7-elnökség keretében kellene megvalósítania terveit annak érdekében, hogy a legfontosabb ipari országok között kötelező érvényű megállapodás jöjjön létre az éghajlat- és környezetvédelmi célokról és az energiafordulat végrehajtásáról“, mondta a DIHK főtitkára.

Iparszövetség: „Kívánatos a fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott növekedés“

Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke  egyetértését fejezte ki a kormány gazdasági jelentésének azon megállapításával, miszerint „kívánatos a fenntartható és társadalmilag kiegyensúlyozott növekedés. A jólét mérése természetesen túlmutathat a reálgazdasági teljesítmény egyszerű mérésén. …

Az új szövetségi kormány ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikája nem veszélyeztetheti a vállalkozói tevékenységet. A szövetségi kormánynak most meg kell határoznia a gazdaságpolitikai kereteket, hogy a vállalatok gyorsan és sikeresen megvalósíthassák a fenntartható beruházásokat.

A német kormány növekedési előrejelzéséből érezhető óvatoság nagyrészt a világjárvány további alakulásának bizonytalanságával magyarázható. A geopolitikai feszültségek tovább késleltethetik a gazdasági fellendülést", mondta a kormány gazdasági jelentésére reagálva a német ipar elsőszámú reprezentánsa.

Készítette:
Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata