Február 23-án Németországban megtartották az eredeti menetrendhez képest hét hónappal előrehozott szövetségi parlamenti választásokat. A szavazás győztese - az előzetes várakozásoknak megfelelően, de története második legrosszabb eredményével - a CDU, továbbá bajorországi testvérpártja, a CSU lett; így Friedrich Merz személyében a „két konzervatív ikerpárt” adja majd az új kancellárt. Aki a pártja és a maga választási győzelmének nyilvánvalóvá válása után ígéretet tett egy cselekvőképes szövetségi kormány húsvétig történő megalakítására úgy, hogy – minden valószínűség szerint - a választásokon egyébként története legrosszabb választási teljesítményét elszenvedő SPD-vel fog koalícióra lépni.
A geopolitikai feltételek felértékelődtek
Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatója egy, a választások előestéjén megjelent írása szerint az új szövetségi kormánynak különösen a beruházásokat kell majd forszíroznia, továbbá a német gazdaságnak „stabilitásra, megbízhatóságra és józan észre van szüksége”.
„Az a világ, ahogyan eddig ismertük, már nem létezik”, fogalmazott írásában a neves közgazdász professzor. „Az USA lábbal tiporja a transzatlanti kapcsolatokat. Donald Trump átírja a történelmet, és azt sugallja, hogy Ukrajna részben hibás a háborúért. A globalizáció megbénítja, az illiberális és autokratikus gondolkodásmód eluralkodik a Nyugaton. És akkor itt van a Németországi Szövetségi Köztársaság”, ahol „a gazdaság rosszul áll, az ország már két éve stagnálásban vergődik”.
„Évtizedeken keresztül a kül- és biztonságpolitika szinte semmilyen szerepet nem játszott ebben az országban. Most azonban már a belpolitikát is ezek határozzák meg. A geopolitika 2025-ben itthon kezdődik: ahhoz, hogy a világ bizonytalan vizein érvényesülni tudjunk, hogy exportmodellünk jövőbiztos legyen, s hogy a honvédségünket finanszírozni tudjuk, az országnak gazdaságilag is talpra kell állnia. …Ez azt jelenti: stabilitásra, megbízhatóságra és józan észre van szükségünk, nem pedig a koalíciós partnerek közötti szabotázsra.”
Beruházások nélkül nincs növekedés
„A közgazdászok régóta egyetértenek abban, hogy Németországban a gyenge beruházások jelentik a központi problémát. … Gazdasági teljesítményünk elszakad más országok, például az USA fejlődésétől. Közel 20 évig a két nemzet egy főre jutó GDP-je nagyon hasonlóan fejlődött, de nem sokkal a világjárvány kezdete előtt, 2018-ban ennek vége szakadt. Míg az USA fellendülőben van, részben a magas szintű beruházásoknak köszönhetően, addig Németországban az egy főre jutó GDP nem mozdul.
Már pedig beruházás nélkül nincs növekedés, növekedés nélkül nincs gazdasági erő - ez az előfeltétele annak, hogy megálljuk a helyünket a mai világban. … Nem normális időket élünk, ami azt jelenti, hogy a múlt receptjei és eszközei nem sokat segítenek. Meg kell szüntetnünk a gátakat a gondolkodásunkban, hogy eredményesek lehessünk a tetteinkben”, hangsúlyozta írásában a kölni gazdaságkutató intézet vezetője.
A német gazdaságnak stabil, cselekvőképes kormányra van szüksége
Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke a szövetségi parlamenti választások másnapján nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint „a német gazdaságnak nagyon gyorsan stabil és cselekvőképes új szövetségi kormányra van szüksége. A gazdaság számára számos egzisztenciális kérdésben elmaradt döntéseket és intézkedéseket sürgősen meg kell oldani. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál inkább habozni fognak a vállalatok és a fogyasztók a vásárlásoknál és a beruházásoknál, a gazdaság stagnálni fog és hazánk meggyengül.”
Leibinger felszólította az érdekelt pártokat, hogy minél gyorsabban alakítsák meg az kormányt, elküldve a gazdaság és a társadalom számára a változás jelét. „Itt az ideje a nagy lépés megtételének: világos strukturális reformok és határozott döntések kellenek a nagyobb növekedés és biztonság érdekében. Hatékony, a vállalatok terhei mérséklését szolgáló jelzésekre és egy merész stratégiai tervre van szükség”, s „mindannak a középpontba kell kerülnie, ami növekedést és biztonságot teremt”, fogalmazott a német ipar elsőszámú reprezentánsa.
Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatójának a választások utáni nyilatkozata szerint „jó, hogy a félelmek nem váltak valóra, azaz lehetséges a kétpárti koalíció, és elkerülhetők a CDU/CSU két másik párttal való szövetségének várható nehézségei. … Nincs más választásunk - Németországnak stabilitásra van szüksége, … olyan szövetségi kormányra van szüksége, amely képes gyorsan cselekedni és kész a szükséges reformokra.
A müncheni biztonsági konferencia óta eltelt napok mintegy gyorsított felvételként megmutatták, milyen súlyos a geopolitikai helyzet. … Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a nehézségeink mélyebben rejlenek, mint Trump és Putyin viszonya. Németország súlyos gazdasági válságban van, amely két évvel a világjárvány előtt kezdődött. Az ipar már nyolcadik éve recesszióban van - strukturális okokból: a telephely azért esik szét, mert az állam már nem látja el alapvető feladatait, s mert a jó években az adóbevételeket elherdálták a problémák kezelése helyett.
Az idő sürget. Németország csak akkor erős, ha erős a gazdasága. Ehhez olyan szövetségi kormányra van szükség, amely képes a lehető leggyorsabban cselekedni: biztonságpolitikai szempontból az európai partnerekkel együtt, nemzeti szinten pedig a beruházási gyengeség leküzdésére, a társadalom-biztosítási rendszerek stabilizálására, a bürokrácia csökkentésére és az összes többi kérdésre”, fogalmazott a kölni gazdaságkutató intézet igazgatója.
A vállalatok a versenyképességi feltételek javítását várják az új kormánytól
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara egy több mint 4.000 vállalat megkérdezésén alapuló felmérés alapján értékelte a gazdaság hangulatát, különös tekintettel Németország telephelyi versenyképessége megítélésére és a leendő szövetségi kormánnyal szemben megfogalmazott prioritásokra. A felmérés eredményeit Peter Adrian, a DIHK elnöke és Helena Melnikov főtitkár február 24-én, a választások másnapján hozta nyilvánosságra.
„Németország jelenleg csak részben versenyképes a vállalatok számára” – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke az ipari és kereskedelmi kamarák vállalati barométerének február 25-i berlini bemutatóján. A felmérés eredményei szerint az elmúlt négy évben a legnagyobb veszteséget a „gazdaságpolitikai megbízhatóság” tényező szenvedte el a felmérésben: ennek megítélése a cégek közel 90 százalékánál romlott. A válaszadók 87 százaléka szerint a bürokratikus előírások, 84 százaléka a munkavégzéshez kötődő költségek, 82 százaléka az áram- és gázköltségek és az arra rakodó állami terhek változása, 65 százaléka a közigazgatás minősége és a közlekedési infrastruktúra helyzete, míg 63 százalék a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása alakulásában látja a telephelyi feltételek elmúlt négy évi romlása konkrét megjelenését. Az új szövetségi kormány legsürgősebb feladata a múltban sok tekintetben elveszített bizalom helyreállítása lesz – kommentálta a felmérés eredményeit a DIHK elnöke.
Mint az alábbi grafikon mutatja, a következő szövetségi kormány tevékenysége prioritásaként a vállalatok
- 85 százaléka a bürokrácia leépítését,
- 70 százaléka tervezési- és engedési eljárás gyorsítását,
- 69 százaléka az igazgatás teljesítménye gyorsítását és digitalizációját nevezte meg,
- 63 százalék a szociális célú járulékok, míg
- 60 százalék a társasági adó csökkentését követelő aránya,
- a digitális infrastruktúra fejlesztését sürgető aránya eléri az 58,
- a közlekedési infrastruktúra korszerűsítését sürgetőké az 56, míg
- az energiaárak állami terhelésének mérséklését 54,
- a munkaerőpiaci szabályok rugalmassága növelését 53 százalék követeli.
A német vállalatok legfontosabb követelései a leendő szövetségi kormánnyal szemben, az egyes feltételeket megjelölő vállalatok arányának százalékában
A DIHK vezetőinek a szövetségi parlamenti választások utáni nyilatkozatában különös figyelmet kapott a német termékek piacra jutási feltételeinek kérdése. „A szél a globális piacon egyre durvább. A protekcionizmus tovább növekszik. A német gazdaság ezt különösen megérzi: egyetlen másik nagy gazdaság sem integrálódott olyan szorosan a világkereskedelembe, mint a miénk” – mondta Helena Melnikov, a DIHK főtitkára. Aki szerint „annál is fontosabb, hogy a szövetségi kormány határozottabban kiálljon az új brüsszeli kereskedelmi megállapodások mellett – ezt követeli a cégek 81 százaléka.”
Melnikov felszólította az új szövetségi kormányt, hogy legyen nagyobb beleszólása az EU politikájába, mert – mint fogalmazott – a vállalatok elvárják, hogy a szövetségi kormány szorosan együttműködve Brüsszellel előre megakadályozza a gyakorlattal ütköző szabályozásokat…. Cégeink bővíteni, erősíteni akarják nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez politikai hátszélre van szükségük, nem ellenszélre." Ennek jegyében „nagyobb elkötelezettségre van szükség a belső piaci növekedés érdekében és sürgető kereskedelmi megállapodások új partnerekkel történő kötése”.
„Nincs idő taktikázni”
„A választási eredmény egyértelműen az Unió kormányalakítási mandátumát mutatja, ugyanakkor igazi kihívást is jelent”, fogalmazott Jörg Dittrich, az egymillió vállalkozást magában foglaló, (s azoknál 5,6 millió fő foglalkoztatásában érintett) Német Kézműves Szövetség (ZDH) elnöke, (Magyarország drezdai tiszteletbeli konzulja). „Nincs idő a taktikázásra”, tette hozzá, „a kormányalakítást fontolgató pártoknak azonnal át kell váltaniuk a tartalmi határokkal járó választási kampánymódról a kormányalakítási módra, a politikai ellentétek hangsúlyozásától a működőképes kompromisszum megtalálásáig.
Fontos egy olyan stabil és életképes kormány mielőbbi felállítása, amely visszaadja országunk gazdasági erejét és önbizalmát. Nem engedhetjük meg magunknak egy hónapokig tartó kormányzati vákuumot Európa szívében, miközben a gazdasági és geopolitikai kihívások egyre sürgetőbbé válnak. Németországnak ismét vezetői törekvésekkel rendelkező szereplővé kell válnia. … Németország az elmúlt években eladta magát. Megint az ambíció kell, hogy a Bajnokok Ligájában játszhassunk, ahelyett, hogy hazánk kiesését néznénk, cselekvőképtelenül és bénán. A cégeknek gyors, megbízható döntésekre van szükségük – ami kevesebb bürokráciát, megfizethető energiát, a szakképzett munkaerő célzott biztosítását és vállalkozásbarát adó- és járulékrendszert jelent”, figyelmeztetett a kézműves szövetség elnöke.
Februárban nem változott az Ifo-index
A müncheni gazdaságkutató intézet történetesen a választások másnapján nyilvánosságra hozott, több mint 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló havi konjunktúra-jelentése szerint a német gazdaságban tapasztalható üzleti hangulat nem változott a januárihoz képest, azt továbbra is a szkepszis jellemzi. Az ifo üzleti indexe 85,2 pont maradt, de aktuális üzleti helyzetük megítélése az egy hónappal korábbi felmérés óta egy ponttal romlott, míg az üzleti várakozások ugyanennyivel javultak. (Megjegyezve, hogy a német gazdaság légkörére vonatkozó jelzőszám immár két év óta a 90 pont alatti tartományban található.) „A német gazdaság kiváró magatartást tanúsít” – olvasható a felmérés eredményeit összegző jelentésben.
A főbb gazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparban úgy javult az üzleti légkör, hogy az aktuális üzleti helyzet megítélése kis mértékben romlott, a közeljövővel kapcsolatos várakozásokkal kapcsolatos borúlátás ugyanakkor némileg enyhült. A megrendelések alakulása stabilizálódott.
A szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok körében romlott az üzleti index azzal, hogy mind az aktuális üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások megítélése romlott. A szkepticizmus különösen a szállítási és logisztikai ágazatban erősödött.
A kereskedelemben javult az üzleti klíma, ami különösen a közeljövőre vonatkozó várakozások javulásának köszönhető, de a vállalatok aktuális üzleti helyzetüket is jobbnak tartják a korábbinál. Ez a fejlődés a nagy- és a kiskereskedelemben egyaránt megfigyelhető.
Az építőiparban szintén javult az üzleti klíma, ami a korábbinál kevésbé szkeptikus várakozásoknak köszönhető, miközben az aktuális üzletmenet megítélése kis mértékben romlott. A megrendelések hiánya továbbra is súlyos problémának számít.
Maradva az ifo februári felmérésénél - a német gazdaság exportvárakozásai kis mértékben a javultak: a vonatkozó jelzőszám a januári -7,1 pontról -5,0 pontra emelkedett, de közel két év óta továbbra is a negatív tartományban van. „Az exportgazdaságból hiányzik a dinamizmus és az optimizmus” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője, aki szerint „a hazai vállalatok még mindig a külföldi kereslet növekedésére várnak”. Csak néhány ágazat számít növekvő külföldi eladásokra. Ezek közé tartoznak az elektromos berendezések gyártói, amelyek óvatosan optimisták a következő három havi kilátásokat illetően. Az autóiparban az exportkilátások érezhetően javultak, de még mindig negatív tartományban vannak. A gép- és berendezésgyártók, valamint a vegyipari vállalatok külföldi eladásaik további enyhe csökkenésére számítanak.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
