Az MKIK XLV. Küldöttgyűlése
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023. május 31-én tartotta XLV. Küldöttgyűlését Budapesten.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarországnak új alapokon fekvő gazdaságpolitikára és fenntartható reorganizációra van szüksége, amit az orosz-ukrán háború és az azt követő uniós szankciós politika okozta energiaválság és annak negatív következményei hívtak életre. Az elnök szerint ez a helyzet gazdaságpolitikai újjászervezést igényel, beleértve a fiskális és monetáris politika összehangolását az iparpolitika újra strukturálásával, amely helyzet egy új gazdaságpolitikai lábat teremtett az energiapolitika képében. A kamara javaslatára a kormánystruktúra átszervezésével, az energiapolitika hangsúlyozása előtérbe került, az infláció letörése mellett, a kamattámogatott vállalati hitelezés fenntartásával.
Az elnök hangsúlyozta, hogy nem várható el a kormánytól, hogy megoldja a kis- és középvállalkozások összes problémáját. Kiemelte az inflációs veszély felismerésének fontosságát, amelyre már négy évvel ezelőtt figyelmeztetett. Emellett szólt az energia- és nyersanyagárak emelkedéséről és a globális gazdasági átrendeződésről is. Ezeket a fejleményeket azonban elhomályosította a koronavírus járvány, amely megakadályozta a megfelelő felismerést. A kormányzat gazdaságpolitikai intézkedései segítettek fenntartani a gazdaság működését, és ennek eredményeként 2022-ben 4,6%-os GDP-növekedést értünk el. A feszített munkaerőpiacon már 4,7 millió fő van jelen, a további munkaerőpiaci igények kielégítését az import munkaerő enyhítheti a következő években. Parragh László szerint Magyarországot erőteljesebben érinti az orosz-ukrán háború és a szankciók, mint a nyugati világ más országait.
Az MKIK jelentős szerepet játszott a válságkezelésben is, folyamatosan tájékoztatva a döntéshozókat a gazdaság szereplőinek igényeiről és számos javaslatot fogalmazott meg a szereplők érdekeinek védelmében, a gazdasági fordulat lehetőségének megteremtésében. Az MKIK egy erős vállalkozói bázisra és a területi kamarákra támaszkodva folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a piaci szereplők igényeiről, és számos naprakész javaslatot fogalmazott meg a gazdaság érdekében. Ilyen volt pl. a helyi iparűzési adó felezése és helyi adók befagyasztása, a KATA módosítása, ami mára már nyugvó pontra érkezett és nem okozott markáns visszaesést a vállalkozások számát tekintve, inkább csak egy átrendeződés történt az egyéni vállalkozói körben. A munkába járási költségtérítés összegének megduplázása, a hitelmoratórium és a kamat stop fenntartása vagy az energiaszolgáltatók erőfölényének letörése, hogy csak néhányat említsünk.
Mindezek mellett a kamara gazdaságpolitikai javaslatainak nagy része értő fülekre talált, így megjelenik a törvényi szabályozásokban és a támogatások kialakításában. A Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program, az ágazati támogatások a turizmus-vendéglátás szektorban és a falusi kisboltoknak nyújtott támogatás a Magyar Falu Program keretében a kiemelkedő támogatási intézkedések között vannak.
A következő időszakban az energiapolitika lesz a gazdasági folyamatok meghatározója, és nélkülözhetetlen a sikeres gazdaságpolitika szempontjából. Parragh László átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó unortodox gazdaságpolitikai intézkedéseket, de hosszú távon nem arányos az infláció visszaszorításával és a hitelezés visszafogásával. A magas infláció világszerte jelentős kihívást jelent, ezért ebből hazánk sem tud kimaradni. Bízunk benne, hogy a kormány eddig meghozott intézkedései az infláció csökkentése érdekében az év második felében érnek célba és akkor fejtik ki kedvező hatásukat.
Az elnök kiemelete, hogy a Kamara és Kormány közötti együttműködés alapja, a kölcsönös bizalom, amit az MKIK az erős gazdasági ismereteinek, a gyors reagáló képességének és a bevált és kitapasztalt munkastílusának köszönhet, amit a Területi kamarákra és az ott tömörülő vállalkozásokra építve ért el. Majd felvázolta a magyar gazdaság sikeres működésének alapjait, amelyek röviden a következők a gazdasági teljesítmény fenntartása, a beruházási ráta szintjének biztosítása, a munkaalapú társadalom fenntartása, a kifektetési politika további építése, az átlátható adórendszer biztosítása, valamint a gazdasági növekedés finanszírozási lábának megteremtésében rejlenek.
Az előadás végén a 2022-ben kötött megállapodás értelmében a kamara Vállalkozásfejlesztési Programot tervez indítani, amellyel hozzájárulhat a vállalkozások versenyképességének javításához és növeléséhez, valamint a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez. A kamarai támogatás a gyengébb gazdasági és adóerejű térségek felzárkóztatásához nagy mértékben fog hozzájárulni a következő években.
