AA

Parragh: Nem csak béremelésre, de gondolkodásbeli fordulatra van szükség

2021. október 20.

Parragh: Nem csak béremelésre, de gondolkodásbeli fordulatra van szükség


A portfolio.hu gazdasági hírportál rendezvényeinek sorában 2021 október 19-én került megrendezésre a Budapest Economic Forum 2021, melyen többek között Varga Mihály Pénzügyminiszter, Nagy Márton Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott rövid prezentációt a gazdaságpolitika aktuális kérdéseiről.


Varga Mihály, Pénzügyminiszter beszédében felhívta a figyelmet, hogy a túl gyors visszarendezés újabb recessziót okozna, ezért fokozatosságra van szükség. Kiemelte, hogy ugyan nőtt a magyar államadósság, azonban Uniós összehasonlításban még ez is jelentősen az átlag alatt van. A nemzetközi adósbesorolásban való felminősítéssel kapcsolatosan kiemelte, hogy a legtöbb környékbeli országot leminősítették. Az eltérő eredmény oka, hogy hazánktól gyorsabb helyreállást és gyors adósságcsökkentést várnak. A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a vállalatok és a lakosság adósságállománya is elkezdett növekedni emiatt az egyensúlyi pozíció már nem olyan erős, mint a járvány előtt volt. Emiatt a kockázatok fennmaradtak, így további monetáris szigorítás várható, szállítási költségek magasak maradnak, egyes régiók között eltérés várható az EU-n belül, kereskedelmi háború Kína-USA között meghatározó lesz. A hazai kilátások tekintetében a negyedik hullám nem lesz olyan erős, mint a korábbi járványhullámok voltak. Mindezek alapján a Pénzügyminisztérium elemzői a gazdasági növekedést 7% körülire, a költségvetési hiányt 7,5%-ra várják, miközben a teljes államadósság picit csökkenni fog. Remélhetőleg az Európai Unióval szembeni viták is rendeződnek, így számolhatunk a helyreállítási alapból származó támogatások megérkezésére. Az elsődleges cél, hogy a 2019-es növekedési pályára tudjon visszaállni az ország. Mindemellett versenyképesség javítást kell végre hajtani, melyhez a kormány a 2008-as program versenyképesség növelési programját tekintette át és meghatározta, hogy hol kellene ez alapján tartanunk és hol tartunk most és a jövőbeni terveket ez alapján fogja meghatározni.


Nagy Márton, Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó előadásában felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a magyar gazdaságpolitikában fiskális dominancia van a monetáris politika felett, ennek az oka, hogy nincs más módszer, ami stabil újraindítást tud megvalósítani. Fontos a döntések során figyelembe venni, hogy az ország elkerülje a stagflációt – vagyis a magas infláció melletti alacsony növekedést – ami eddig elkerülhetőnek látszik. A Miniszterelnökség is idén 7% közeli növekedés vár 2021-re, illetve jövőre 6% lehet ez a ráta az erős fiskális ösztönzés következtében. Az elsődleges egyenleg hiánya a 2021-ben eltelt két negyedévben 5% közeli szintet ért el, azonban az utolsó negyedévre sokkal jelentősebb, 15% fölötti érték várható, melynek következtében az éves átlaga 7,5%-ot fog elérni. Emellett a 2022 első negyedévben is jelentős költekezés várható a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről, mint a fiatalok SZJA mentessége, a családok SZJA visszatérítése, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és így tovább. Mindezekre a Kincstári Egységes Számlán – az állam számláján – megfelelő szintű fedezet áll rendelkezésre. Emellett kiemelte, hogy a növekedés 60-70%-át jelenleg a fiskális politika adja.

A Miniszterelnöki tanácsadó szerint a jegybank szigorítási lépéseit reálgazdasági változókkal vizsgálva azt mondhatjuk, hogy nincs valós szigorítás, csupán az infláció miatti kiengedést kompenzálja a jegybank. A sok fix kamatozású hitel miatt a kamatcsatornára a szigorítás nem hat, illetve negatív következménye van az árfolyam alakulásának is. Emellett a nemzetközi árupiacon levő drágulás miatt importált inflációval is kell számolni, ami belföldi eszközökkel nem kivédhető. Megerősítette Varga Mihály azon elgondolását, hogy a válság előtti pályára kell visszatérni, de ő nem az akkori szinthez, hanem a korábbi – évi 3% körüli növekedést felmutató - trendhez való visszatérést tartja fontosnak, hogy úgy tudjunk tovább haladni mintha nem lett volna válság.


Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az MKIK több éve figyelmeztet az infláció elszabadulására, így nem látja reálisnak, hogy az inflációs görbe rövid időn belül megforduljon. Az inflációval a legnagyobb probléma az, hogy leginkább az alacsony jövedelműeket érinti negatívan. Ugyan a jegybank azt állítja, hogy váratlanul ugrott meg az infláció, de lehet, hogy a jegybanki szakemberek számoltak valamit félre. Véleménye szerint korábban és magasabb kamatszinttel kellett volna lépni, valamint a folyamatos forint gyengítés sem fenntartható.

A minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokba való beleszólással kapcsolatban kiemelte, hogy a kamarai törvény világosan fogalmaz: a gazdaság fejlődését és szervezését a kamarára rója. Van egy Észak-Európai modell, ami szerint a minimálbér a gazdaság fejlesztésének eszköze, ami kikényszeríti a vállalati fejlesztéseket, beruházásokat és az innovációt és javítja a munkavállalók részéről a wellbeing érzést. Ezzel szemben a napjainkban jellemző érdekegyeztető fórumon aggályos a képviseletre delegáltak reprezentativitása, mivel például nincs a résztvevők között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az MKIK és a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara sem.

Parragh László előadása végén kiemelte, hogy Nagy Mártonnal ugyanazt látják, hogy a gazdaságpolitikának nem érdeke olyan kiadásokat és bérpályát felállítani, ami nem tartható. A 200 ezer forintos minimálbérrel az ország az EU-n belül még mindig a sor legvégén fog kullogni. Természetesen lehet és kell állami támogatást adni a vállalkozások számára mindehhez, melynek tekintetében a 4%-os adócsökkentés, mint támogatás reális és ésszerű. A fenntartható bérdinamikához azonban nem csak adócsökkentésre, hanem a termelékenység növekedésére is szükség van, amely nemzetközi adatok alapján évről-évre romlik. Mindez munkaadói probléma neki kell megoldania, hogy a vállalkozása hatékonyan működjön. A minimálbér tekintetében emellett gondolkodásbeli változás szükséges, hogy a cégek számára ne csak költségelemként jelenjen meg, hanem mint egy társadalom és gazdaságpolitikai fejlesztési eszköz. Ezzel a paradigma váltással a rendszerváltás utáni 30 évben jellemző gondolkodásmódot kell megdöntenünk.

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő legfontosabb intézkedésekről.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében 2024. június 4-7. között támogatott részvételi lehetőséggel üzleti delegációt szervez Lengyelországba, Poznanba.
X public.szechenyi.title