Ugrás a tartalomra

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2019-re

2018. december 15.

Összefoglaló

2018 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” című kutatásának 2018. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint.

A 2019-re vonatkozó rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 50 pont, azaz 50 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatvezetők, akik inkább kedvezően ítélik meg cégük üzleti helyzetét, azokkal szemben, akik kedvezőtlenül. A 2019-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor. Ebben az évben már 59 pont a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke, azaz 59 százalékponttal többen vannak azok a vállalatok, amelyek 2019 első félévében üzleti helyzetük javulására számítanak, mint azok, amelyek az üzleti helyzet romlását várják.

A cégek optimista várakozásai a létszámváltozással kapcsolatos terveikre is vonatkoznak. A rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint 2018-ban 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszámleépítőkkel szemben. Ez arra utal, hogy 2019-ben a munkaerőkereslet tovább fog erősödni.

 

 

Az üzleti helyzetet és foglalkoztatást leíró vállalati egyenlegmutatók alakulása

Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenleg- mutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

*a 2018. évi értékek a vállalati várakozásokon alapulnak

Forrás: PM, GVI 2007-2018

Általános tapasztalatnak tekinthető ugyanakkor, hogy a vállalati várakozások nyers formájukban nem nyújtanak pontos képet a várható létszámváltozásról, mivel a vállalatok általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe, jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. Emellett bizonyos vállalati szegmensekben a cégek jellemzően nem rendelkeznek létszámtervekkel, ezért nehezebb éves létszám-előrejelzést megfogalmazniuk. Ezek a vállalatvezetők általában pillanatnyi intuíció alapján fogalmazzák meg a jövőre vonatkozó várakozásaikat. Ezért az MKIK GVI elemzésében a vállalati adatfelvételben megfogalmazott, létszámváltozással kapcsolatos várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálja.

Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrekcióval végzett becslés azonban arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát. A korrigált becslés szerint kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, a létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében vélhetően a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat végül nem tudják megvalósítani. A korábbi adatfelvételek szerint a toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban pedig az ilyen cégek aránya az eddigi legmagasabb értéket érte el: a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is a legnagyobb arányban (30%) a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesültek toborzási problémákkal a cégek, de nőtt a toborzási nehézséget érzékelő vállalkozások aránya a szakképzetlen fizikai munkások (20%), az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező szellemi foglalkoztatottak (7%) és a diplomás szellemi foglalkoztatottak (9%) esetében is.

Toborzási nehézséget érzékelő cégek arányának alakulása

 

Forrás: PM, GVI: Rövidtávú Munkaerőpiaci Előrejelzés a 2019-es évre

A mutató: Az ábrán látható értékek megmutatják, hogy az egyes években a vállalatok hány százaléka érzékelt nehézséget egyes pozíciók betöltésében. Az adatok a 10 fő feletti vállalkozásokra vonatkoznak. A százalék-adatok súlyozottak, az n érték, amely a válaszoló vállalatok számát mutatja, súlyozatlan.

További információ ide kattintva érhető el

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében 2026. szeptember 28. és október 1. között 21 fős, 18 vállalatot képviselő magyar üzleti delegáció látogatott Marokkóba.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Fábián Ágnes államtitkár tegnap a minisztériumban fogadta Nagy Eleket, a Kamara elnökét. A megbeszélésen az elnök ismertette a kamara aktuális helyzetét, és a felek egyeztettek a kamara jövőjéről.
Széchenyi 2020