Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes címmel indított vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A programsorozat első állomása Debrecen volt, ahol többek között a hatékonyságnövelésről, a digitalizáció előnyeiről és a mesterséges intelligencia hasznosításáról is tájékozódhattak a cégek képviselői.
Napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válságok kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme, finanszírozása és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a KAVOSZ Zrt. közös, A Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott országos gazdasági rendezvénysorozatát. A 10 állomásból álló eseménysorozat ez év tavaszán április 17. és május 29. között lesz elérhető a vidéki nagyvárosokban és Budapesten.
A debreceni rendezvényen előadásokon, kerekasztalbeszélgetéseken keresztül tájékozódhattak a vállalkozások képviselői egyebek mellett a Széchenyi Kártya Program lehetőségeiről, a mesterséges intelligencia szerepéről a hatékonyságnövelésben; a zöld hitelezésről és fenntarthatóságról, az innovációs lehetőségekről a kkv-k világában; valamint az MKIK és a VOSZ szolgáltatásairól.
Az ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy a jelenlévők átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat. A szervezők közös érdeke, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a vállalkozások részére, hogy információt szerezzenek vállalkozásuk hatékony fejlesztése érdekében.
Debrecen élen jár a humántőke-fejlesztésben
– A jövő gazdaságának magas műszaki színvonalú, versenyképes tudáson alapuló, minél nagyobb hazai hozzáadott értékű termelésnek, szolgáltatásnak kell lenni. Ennek legfontosabb feltétele a széleskörű innovációk, a versenyképes tudású, folyamatosan tanuló, legjelentősebb nemzeti adottságunk: a magyar humán tőke – hangsúlyozta köszöntőjében Miklóssy Ferenc, a házigazda Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejezte, a világ nehezebben működne, ha nem lennének a magyarok nevéhez fűződő innovációk, találmányok. Példaként Neumann Jánost hozta, aki a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikai tudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit. Megalkotta a világ első programozható számítógépét, felfedezte az emberi agy és a számítógép működése között húzódó párhuzamokat, amellyel óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
– Szeretnénk a mai konferenciánk szellemiségét is áthatnák ezek a gondolatok. Olyan inspirációkkal folytatnánk jövőbeli vállalkozásunkat, vállalkozásunk tevékenységét, amely biztosítani tudja a jövő fejlődését, piaci stabilitásunkat – fogalmazott Miklóssy Ferenc.
A jövő tervezése Debrecen számára is meghatározó
– „Sose gondolok a jövőre, így is épp elég hamar eljön”. Kevés olyan kijelentése van Albert Einsteinnek, amivel ne tudnánk egyetérteni. Ezzel viszont most lehetne vitatkozni. Számunkra igenis fontos, hogy foglalkozzunk a jövővel, tervezzünk, kipuhatoljuk a fejlődési irányokat, a meghatározó lehetőségeket – hangsúlyozta köszöntőjében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta, az üzleti élet és egy város élete, jövőképe sok esetben elkülönül, de vannak kapcsolódási pontok is. Egy város fejlődése, sikeressége, stabilitása szempontjából ugyanúgy elengedhetetlen a jövő tervezése.
Erősíteni kívánják a magyar vállalkozások piaci jelenlétét, tudását és sikerét
Parragh László, az MKIK elnöke Debrecen világraszóló gazdasági teljesítményét, eredményeit méltatta, majd a hatékony vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről, kihívásairól tartott előadást. Kiemelte, ma Magyarországon stabil gazdasági háttér áll a vállalkozások részére. Európai viszonylatban is a legjobban működők között a hazai adórendszer, s rendkívül magas a beruházásösztönzés.
A kamara által biztosított Széchenyi Kártya Programban volt olyan esztendő, amikor mintegy 2 ezer milliárd forintot bocsátottunk a vállalkozások rendelkezésére – emelte ki. Elmondta, fontos, hogy a hazai vállalkozások megalkossák jövőképüket, építsék kapcsolataikat, tartsanak lépést a technológia és a digitalizáció fejlődésével. Fontos a költségek racionálázása és a humánerőforrásfejlesztés is. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte: Debrecen élen jár az oktatás, a tudomány és gazdaság összekapcsolásában.
Az iparkamara országos elnöke elmondta, a következő időszak kihívásait a mesterséges intelligencia alkalmazása, az adatvezérelt döntéshozatal, a vállalati együttműködések fejlesztése és a vállalati kultúra működtetése jelentik.
– Ma már látható, hogy a piac nem tud mindent eldönteni, s a gazdaságnak szüksége van az állami beavatkozásokra. De ez utóbbi nem lehet mindenható, ezért kell a kamara, mint köztes erő. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig egy híd a vállalkozások és a kormányzat között. S ez láthatóan jól működik – hangsúlyozta Parragh László. Hozzátette, jelen vannak a gazdaságpolitikában, a Széchenyi Kártya Programmal a beruházásösztönzésben, a külpiaci szabályozásban és a szakképzésben is. Ellátják a hazai vállalkozások általános érdekképviseletét, a gazdaság valamennyi szereplőjének érdekében szólalnak fel. A hídszerepüket pedig a területi kamarákon keresztül teszik még erősebbé. Parragh László úgy fogalmazott, erősíteni kívánják a magyar vállalkozások piaci jelenlétét, tudását és sikerét.
Növekedést tervez a kormány
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter szerint idén 2,5 százalék, jövőre 4,1 százalék gazdasági növekedést tervez a kormányzat. Terveik szerint öt dolgot szeretnének a tavalyi visszaesés után helyreállítani. Abból az egyik a fogyasztás, ami a februári adatok szerint mondhatni pipa. Rendben lesznek a kiskereskedelmi számok, rendben van a turizmus és az egyéb szolgáltatási szektor. A másik a beruházás, ami szerinte ugyancsak pipa, látva a működőtőke-beáramlást. A harmadik terület a munkaerőpiac, amelyben valójában finomhangolást szeretnének végrehajtani, egyben növelni a munkavállalói aktivitást. A miniszter úgy látja több korcsoportban és több képzettségi csoportban is nőtt az aktivitás, vagyis ez is pipa.
A negyedik pipa úgy véli a hitelezés helyreállítása. Nem csak a vállalati szektort, hanem a lakossági területet is sikerült felrázni. Ami igazán jó hír, hogy a piaci alapú hitelek is elkezdtek menni.
Magyarországon azért nagyon fontos a hitelezés, mert itt futott fel leginkább az infláció. Kétszemjegyű kamatoknál pedig nincs az az értelmes vállalkozás, amely hitelt venne fel. 2023-ban a beruházási hitelek ennek megfelelően összeestek. Ugyanakkor persze a bankoknak van egy csomó pénze, amit szeretne kihelyezni. A miniszter összefoglalta az elmúlt évek hitelprogramjainak részleteit, így az NHP, a Széchenyi és a Baross Gábor hitelprogramokat. Ezeknek az összkihelyezése 8000 milliárd forint körül alakult, vagyis ekkora összeg került a piacokra a kormányzati szerepvállalással.
Mint mondta a következő időszakban tovább folytatódnak a hitelprogramok és a pályázati kiírások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a most a normális helyzet az lesz, hogy egy picivel magasabb kamatszinteken kell működni, de 2023-ban már sikerült megállítani a hitelpiac visszaesését.
Forrás: MKIK/haon.hu/figyelo.hu
További helyszínek:
2024. április 30. Kecskemét
2024. május 13. Győr
2024. május 21. Pécs
2024. május 22. Kaposvár
2024. május 28. Veszprém
2024. május 29. Budapest
