Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 2023. október 17-én a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciáján adott elő „Gazdasági és finanszírozási kilátások a vállalatok szempontjából” címmel. Előadásában reális képet festett a vállalatok gazdasági kilátásairól. Elmondta, hogy egy új világgazdasági korszakban és fokozódó nemzetközi kihívások korszakában élünk, továbbá strukturális változásokat tapasztalunk. Véleménye szerint recesszió nélkül nem lehet legyőzni az inflációt, ezt mutatják az elmúlt egy év GDP adatai is Magyarországon. Az infláció ugyanis a recesszió, az eltűnő fogyasztás következtében mérséklődött.
-Óriási vitát látunk abban, hogy növekedés vagy egyensúly legyen. Sajnos azonban az infláció legerőteljesebb letörési eszköze a kereslet csökkenése. Amikor a fogyasztás csökken, akkor nincs infláció - mondta Parragh László.
A kettőt egyszerre, vagyis fenntartani a növekedést és csökkenteni az inflációt, nem lehet - fogalmazott. Az elmúlt egy esztendőben tapasztalhattuk, hogy csökkent a GDP és visszaesett az infláció is.
Most ott tartunk, hogy mérséklődik az infláció, elindult felfelé a gazdaság, de ezt még nem érzik az emberek. Megítélése szerint növekedni fog a gazdaság, sőt, már most is bővül, de a fogyasztás egyelőre nem indult el felfelé. A problémák között említette, hogy jelentősen csökkent az állami beruházások volumene, illetve a mostani kamatkörnyezetben nehéz azt gondolni, hogy a vállalatok ezt ki tudják termelni, így nagy szükség van az olyan támogatott hitelekre, mint a Széchenyi Kártya Program. Kiemelte, hogy a vállalkozások száma csökken Magyarországon, de még mindig magas, illetve több, mint Európa más országaiban.
Az előadás során Parragh László rámutatott a válság okozta problémákra, mint az ellátási láncok rövidülésére és átrendeződésére, amelyek a globális gazdaság alapjait rendítették meg. Az egészséges szuverenitás függőségekkel párosul, és a világpiacokon zajló dimenzióváltás további kihívásokat jelent. Emellett a kifeszített költségvetés, a külkereskedelmi mennyiség és minőség javításának igénye, valamint az árfolyamok bizonytalansága mindazok a nemzetközi kihívások, amelyek a vállalatok számára a mindennapi életükre hatással vannak.
Az elnök előadásában rávilágított arra, hogy az MKIK elsőként hívta fel a figyelmet az inflációs kockázatok megjelenésére! Hiszen már jóval a koronavírus megjelenése előtt is voltak jelek, mint például a nyersanyagárak emelkedése, szűkülő termelői kapacitás stb. A járvány miatt megbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya, az elhalasztott kereslet egyszerre jelent meg a koronavírus után, ami hirtelen megugró inflációs nyomást gyakorolt az árakra. Az orosz-ukrán háború kirobbanása, mint olaj a tűzre az energia árak többszörözését hozta el, ami a drága energiaimporton keresztül csapódott le a gazdaságban. Ezek után az uniós források akadozása, valamint a szankciós politika - EU-s és amerikai szankciók destruktív jellege - csak rontott a globális ellátási rendszereken, valamint a kínai túlsúly a globális piacokon mind tovább nyomták az inflációt.
Az inflációval kapcsolatban Parragh László úgy vélekedett, hogy sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem lesz igaza. Az infláció letörésének legerősebb eszköze a kereslet csökkenése. Ez zajlik most. Az emberek rájöttek, hogy vége a hét bő esztendőnek. - Ez tükröződik most vissza a GDP adatokban, eltűnt a fogyasztás, ami a reálbér emelkedés hatására is csak lassan fog visszatalálni a megfelelő szintre, úgy, hogy közben ne feszítse túl az inflációs nyomást.
A legerősebb inflációs hajtóerőt és kockázatot még mindig az energia árak jelentik, amik a világban zajló konfliktusok hatására tovább emelkedhetnek – múlt hétvégén még senki nem látta előre az izraeli krízist és annak következményire nincs ráhatásunk, senki sem tudja megmondani, hogy ezek a folyamatok milyen irányba lökik a világgazdaságot.
A tartós inflációs nyomás alatt a kormány időben felismerte a kockázatokat és sikeresen beavatkozott számos intézkedéssel, amik mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat segítették, mint például a Széchenyi Kártya Program, az Energiaintenzív KKV mentő program, a Vállalati Kamatstop, a Gyármentő program, a Baross Gábor program, a Váltófix szerződések megmentése vagy a 200 euró feletti áramár-sapka bevezetése.
A gazdasági visszaesés ellenére az új munkavállalók iránti kereslet NEM CSÖKKENT, hanem NŐTT, szinte teljes a foglalkoztatottság. A reálbérek infláció általi drasztikus csökkenése eltűntette a vásárlóerőt a piacról. A reálbérek növelése az élénkülő fogyasztást célozza, ami a gazdaság fellendülését is elősegítheti.
Az előadás során Parragh László rámutatott arra, hogy a minimálbér intézménye a reálgazdaságban már nem mérvadó, az élet folyamatai már ezt messze felülírták.
- A reálgazdaságban egyáltalán nem mérvadó a minimálbér, ha nagyon pikírt akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ott legfeljebb annyiban, hogy mi az, amire muszáj bejelenteni a munkavállalót - mondta Parragh László. Hozzátette, hogy a közszférában van ennek igazán jelentősége, de érdemes lenne azt is megvizsgálni - fogalmazott.
A garantált bérminimum esetében élesebb a vita, mivel a munkavállalók munkakörük, végzettségük és szakmájuk alapján magasabb bért kaphatnak egy adott munkakörben, ami jogos igény. Azonban ezt a megközelítést a munkaadók nem feltétlenül kedvelik, hiszen keresleti piac lévén az alkupozíciójuk sem annyire jó.
A jövő legfontosabb gazdasági kihívásai között említette a fenntartható gazdaság és társadalom megteremtését, valamint a reálbérek helyzetének rendezését. Előadásában megjegyezte, hogy gazdasági fejlődési fordulatra van szükség, ahol jövőt építő és fenntartható beruházások kellenek, felelősségteljes és fenntartható hitelfelvétel mellett.
Előadása zárásaként megjegyezte, hogy az előttünk álló, több irányból érkező számos kihívással pedig majd szembenézünk, ahogy azt eddig tettük. A vállalati szektor válságállóságát jól bizonyította az elmúlt két évben.
