Március első munkanapján, öt hónappal az országos választások után letette az esküt az Osztrák Köztársaság új, az Osztrák Néppárt (ÖVP), Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) és a liberális NEOS alkotta koalíciós kormánya. A Christian Stocker (ÖVP) vezette új bécsi szövetségi kabinet két tekintetben mindenképpen rekordot döntött: az egyik – még soha nem tartott ilyen sokáig a választások utáni kormányalakítás, a másik – most fordul elő először, hogy nem két-, hanem hárompárti koalíció áll az ország élén.
Emlékezetes, hogy a szeptember végi választásokon a sokak szerint szélsőségesen jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de miután a Néppárttal folytatott koalíciós tárgyalások nem vezettek eredményre, második nekifutásra az ÖVP, az SPÖ és a kormányzati munkában újoncnak számító NEOS együttműködésével jött létre az új bécsi kormány.
„Jó munkához idő kell”, azaz - szó szerinti fordításban - „ami sokáig tart, végül jól sül el”, fogalmazott Alexander Van der Bellen szövetségi elnök az új kormány eskütételén, kifejezve afeletti örömét, hogy a felek legyőzték félelmeiket és megtalálták a szükséges kompromisszumot.
Az év elején az EU-csatlakozása 30. évfordulóját ünnepelt Ausztria új kormánya nehéz gazdasági helyzetet, két év óta tartó recessziót örökölt; ráadásul a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet vállalati felmérései nem arra utalnak, hogy a közeljövőben fellendülés lenne várható. A bruttó hazai termék mennyisége a 2023. évi 1,0 százalékos csökkenés után a múlt évben újabb 1,2 százalékkal zsugorodott. Tavaly csökkent az ipari termelés és az idei várakozások is visszafogottak. Az építőipar teljesítménye alacsony szinten stabilizálódott, miközben a turizmus és a kereskedelem teljesítménye szerény mértékben, de mégis csak bővült.
1996 óta négyszer sújtotta recesszió Ausztria iparát
A jelenlegi ipari recesszió régebb óta tart, mint amilyen hosszúságú a három korábbi válság volt, s a legnagyobb termelés-visszaeséssel jár.
Az intézet március közepén nyilvánosságra hozott konjunktúra-jelentésében a Wifo szakértői emlékeztetnek arra, hogy az ipari termékek iránti gyenge nemzetközi kereslet visszafogja a termelést az euróövezetben. Az Ausztria legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországának számító Németországban az ipari termelés 2024-ben már a harmadik egymást követő évben zsugorodott; a vállalati várakozások egyelőre nem ígérnek számottevő javulást, ehelyett továbbra is válságérzet uralkodik.
Ráadásul az EU-ból származó árukra vonatkozó, egyre konkrétabb amerikai vámfenyegetés valószínűleg a következő hónapokban is nyomasztani fogja az európai, s ezen belül az osztrák ipart. Az Egyesült Államokban a gazdasági teljesítmény eddig kétségkívül robusztusan fejlődött, de az új kormány gazdaságpolitikai döntései miatt a bizonytalanság egyre fokozódik. A GDP 2024 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal bővült, gyöngébben, mint az előző időszakban. Az inflációs ráta 2024 szeptembere óta emelkedő tendenciát mutat, és januárban 3,0 százalékra emelkedett; ez, valamint az importvámok növelésének kilátásba helyezése táplálja az infláció újbóli emelkedésére vonatkozó várakozásokat, visszafogva a magánháztartások fogyasztói hangulatát.
Az euróövezetben tapasztalt gyönge konjunktúra az osztrák ipart sem kímélte. Bár a termelés már 2023 eleje óta csökkenő tendenciát mutat, a visszaesés 2024 végén felgyorsult. A vállalati felmérések csak a következő hónapokban jelzik a csökkenő tendencia lassulását, de még mindig csökkenésről beszélünk. A Washingtonból érkező vámemelési fenyegetések szintén rontják a hangulatot; tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok Ausztria második legfontosabb kereskedelmi partnere.
Ezzel szemben az osztrák építőipar valószínűleg elérte a mélypontot. A megnövekedett új jelzáloghitelek, a kissé kedvezőbb kamatkörnyezet és a hitelezési korlátozások 2025 közepén várható enyhülése várhatóan javítja az építési beruházások keretfeltételeit.
Remény van arra, hogy a 2024 utolsó negyedévében stabilizálódó fogyasztói kereslet új lendületet kap. A kiskereskedelmi értékesítés mennyisége a múlt év második felében ismét élénkült. Az új személygépkocsik kibocsátása az elmúlt hónapokban erőteljesen emelkedett. A fogyasztói bizalom annyiban azonban mégis gyöngül, hogy erősödnek a saját munkahely megőrzésével kapcsolatos félelmek és a számos vállalatot fizetési nehézségek nyomasztanak.
Az osztrák gazdaságban oly nagy szerepet játszó belföldi turizmus továbbra is virágzik. A 2024. nyári rekordszámú vendégéjszakát követően a 2024/25-ös téli szezonban vélhetően új rekord született, a november és január közötti vendégéjszakák száma 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. S bár a turizmus teljesítménye nem ellensúlyozhatja az iparban bekövetkezett teljesítménycsökkenést, de összességében tompítja annak visszaesése hatását.
Az inflációs ráta az áramárfék év eleji lejárta, a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése és az euró gyöngélkedése folytán februárban az európai számítási módszer szerint 3,5 százalékra emelkedett, bő egy százalékponttal meghaladva az euró-övezet 2,4 százalékos átlagát.
Mindeközben a munkaerőpiac a gazdasági teljesítmény csökkenése ellenére még mindig viszonylag robusztusnak számít. A munkanélküliségi ráta az előző évhez képest jelentősen emelkedett, bár a januári 8,6 százalékról februárban 8,1 százalékra mérséklődött. A Szövetségi Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium (BMAW) előzetes becslése szerint a foglalkoztatottak száma 2025 februárjában a recesszió ellenére magasabb volt, mint az előző hónapban, a növekedés mértéke azonban alacsonyabb volt, mint az év eleji csökkenés volt.
Erős lemaradásban az európai partnerek sorában
Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) téli versenyképességi jelentése szerint Ausztria, mint üzleti telephely erős lemaradásba került az Európai Unió tagországai sorában olyan gazdasági mutatók, mint a GDP, az export és a termelékenység növekedése. S bár a gazdaság fokozatos élénkülése 2025-ben várhatóan enyhe javulást hoz, a strukturális gyengeségek rontják a kilátásokat.
Ausztria helye az Európai Unió tagországai sorában, 2024-ben
Az egy főre jutó GDP tekintetében a 6., a munkanélküliségi ráta tekintetében a 12., az infláció tekintetében a 16., az államadósság tekintetében a 20., a beruházások növekedése tekintetében a 21., míg a termelékenység, az export és a gazdasági teljesítmény emelkedése tekintetében a 25-26. helyen.
Ausztria növekedési potenciáljának kiaknázásához a kínálati oldali könnyítések mellett célzott beruházási ösztönzőkre, mint például a béren kívüli munkaerőköltségek érezhető csökkentésére és hosszú távon versenyképes energiaárakra lenne szükség. Ami pedig a külkereskedelmet illeti - az exportot az új növekedési piacokra való összpontosítással lehet ösztönözni. A kiindulópont minden esetben a stabil politikai környezet. „Az új osztrák kormány egyik központi feladata a várakozások biztonságának megteremtése lesz”, olvasható a kamarai dokumentumban.
Miniszteri ígéret: következetes reformok, közép- és kisvállalati program
Wolfgang Hattmannsdorfer (ÖVP), a hónap elején hivatalba lépett szövetségi gazdasági és munkaügyi miniszter a Wifo tavaszi konjunktúrajelentése alapján „súlyosnak és aggasztónak” nevezte az ország gazdasági helyzetét, már pedig – mint fogalmazott – „annak érdekében, hogy ne maradjunk le, meg kell határoznunk az irányt, következetes reformtervvel és új dinamikával kell helyreállítani versenyképességünket. Ehhez pedig versenyképesebb energiaárak, csökkentett bürokrácia és a munkaerőköltségek jelentős csökkentése szükséges.” Ezt szolgálja a miniszter által kilátásba helyezett, a közép- és kisvállalatok tevékenységét segítő csomagterv.
„Miközben az ipar továbbra is nyomás alatt van, a fellendülés kezdeti jelei mutatkoznak más ágazatokban is: a kiskereskedelem például némileg fellendült, a turizmus pedig a rekord nyár után a téli szezonban újabb rekordszámú vendégéjszaka felé tart. Az építőipar is valószínűleg elérte a mélypontot, és a hitelezési irányvonalak enyhülése a befektetések fellendüléséhez vezet."
A gazdasági tárca vezetője világos reformtervre tett ígéretet a versenyképesség javítása érdekében. „Ide tartoznak az olyan azonnali intézkedések, mint a villamosenergia-ipari törvény tervezett módosítása, az engedélyezési eljárások gyorsítása, a versenyképesebb energiaárak.” … Ugyancsak kulcsfontosságúak a bürokrácia csökkentésére irányuló lépések. „Aki túlszabályoz, az veszít: nemcsak a versenyképesség, hanem a jólét és a munkahelyek szempontjából is. A túlzott szabályozásnak ezért nemzeti és európai szinten is véget kell vetni" – fogalmazott Wolfgang Hattmannsdorfer szövetségi gazdasági és munkaügyi miniszter.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
