A kis- és középvállalkozások (kkv) 8 százalék körüli minimálbér- és garantál bérminimum-emelést tartanának megfelelőnek jövőre – ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) közös felméréséből derült ki.
A kkv-k átlagosan 8,1 százalékos emelést jelöltek meg megfelelőként, az összes vállalkozás körében ez 10 százalék volt – ismertette az eredményeket Nagy Elek, az MKIK elnöke a két intézmény közös csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A vállalatok nagy része, 72 százaléka azt gondolja, hogy ki tudja termelni a magasabb béreket, a kkv-k azonban ennél bizonytalanabbak: 30 százalékuk válaszolt úgy, hogy nem tudja kitermelni a béreket, míg ugyanekkora részük bizonytalannak érzi ezt. A kkv-k 43 százaléka gondolja úgy, hogy a béremelés nem lesz hatással a versenyre, az összes vállalkozás körében 74 százalék ez az arány. A vállalkozások fele, a kkv-k kétharmada fog áremeléssel válaszolni a magasabb bérekre, a tervezett áremelés 5-10 százalék. Nagy Elek ugyanakkor a valós áremelés ugyanakkor általában alacsonyabb a tervezettnél.
A vállalkozások harmada venne igénybe állami támogatást a béremelés hatásainak enyhítésére, a legtöbben adó- és járulékkedvezményeknek, bérkompenzációnak örülnének. A kkv-k körében kisebb az eszközfejlesztési és képzési támogatások iránti igény. Átlagosan 10-ből 7 vállalkozás gondolja úgy, hogy technológiai fejlesztésekkel csökkenthető a munkaerő-igény, azonban a kisebb cégek számára ezek az innovációk kevésbé megvalósíthatóak. A béremelésnek pozitív hatása is lesz a vállalkozásokra, ezek közül a legtöbben a javuló dolgozói elégedettséget és a lojalitás erősítését nevezték meg a legtöbben a megkérdezettek közül.
Az MKIK elnöke a felmérés alapján javaslatokat fogalmazott meg a vállalkozások támogatására. Szerinte a vállalkozók által megnevezett támogatási formák mellett fontos a szektorspecifikus megállapodások előremozdítása, valamint a szürke foglalkoztatás ellni szigorúbb fellépés és az elmaradott térségeknek nyújtott speciális támogatás is.
Nagy Elek szerint a magas kamatkörnyezetet elsősorban a kkv-k érzik meg, mivel a nagyvállalatok könnyebben tudják kezelni azt. A kisvállalkozásokon segít a Széchenyi-programon keresztül nyújtott hitelek kamatainak csökkentése 3 százalékra, ezt ezzel „ki tudtuk pipálni” – fogalmazott Nagy. A jegybank tevékenységével kapcsolatban megjegyezte, hogy a stabilitás egyértelműen pozitívum. Elmondta azt is, hogy nagyon büszke a kormánnyal kötött, 11 pontos megállapodásra, külön kiemelve, hogy azt a parlament a kormánypártok és az ellenzék közös támogatásával fogadta el.
Nagy szerint a közepes jövedelmi csapdából, amibe Magyarország is ragadt minden tizedik ország tudott kijönni az elmúlt évtizedekben. A siker kulcsa minden esetben a tudás volt – magyarázta az MKIK elnöke, aki szerint így Magyarországon is ez a legfontosabb.
A kamarai elnök szerint a magyar vállalkozások összességében erős alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, a kkv-k viszont sérülékenyebbek, ezért célzott támogatásra szorulnak. Hangsúlyozta, hogy csak az életképes vállalkozások támogatása indokolt. A jó gyakorlatok között említette a Demján Sándor Programot, az MNB Minősített Vállalati Hiteleit, valamint a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben különösen az adóbevallás egyszerűsítésére irányuló elemeket emelte ki.
A vállalkozások enyhén pesszimisták – szemléltette Varga Mihály, az MNB elnöke a jegybank és az MKIK új, közös konjunktúrafelmérésének eredményeit. Varga szerint az MNB alapfeladatainak ellátáshoz nélkülözhetetlen a vállalatok kilátásainak felmérése, ezt pedig ők a KSH-nál is pontosabban el tudják végezni. A legfrissebb, szeptemberi érték -8 pont a mínusz és plusz 100 között mozgó skálán, ez az elmúlt hónapokhoz képest javuló tendenciát jelent – magyarázta a jegybankelnök.
A vállalkozások elsősorban a jelenlegi helyzetüket értékelték negatívan, -20 pontra, a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban azonban már a többség optimista, így ez a mutató már a pozitív tartományban, 4 ponton áll.
A vállalkozások tevékenységét saját bevallásuk szerint leginkább a vevők hiánya nehezíti meg, 50 százalék válaszolt így. Ezen felül a munkaerőköltség emelkedésére (40 százalék), a beszállítók áremelésére (34) és a magas energiaárakra (30) panaszkodta a legtöbben. A többség egyelőre nem készül áremelésre, de a szolgáltatásban és a kereskedelemben magasabb azok aránya, akik növelni tervezik az árakat.
Az MNB és az MKIK eddig külön készítette saját konjunktúrafelmérését, az új, közös mérés és a minimálbér-kutatás azonban már a két intézmény tavasszal bejelentett együttműködésének része. Korábban az MNB havonta, az MKIK pedig negyedévente publikált ilyen jelentést, az új kutatás viszont minden hónapban bemutatja majd a vállalkozások várakozásait. A módszertan elsősorban az MNB gyakorlatát követi, ugyanakkor a kérdések összeállításában az MKIK is szerepet kap. A közös felmérés a korábbiaknál szélesebb vállalati bázison készül: szeptemberben több mint 1500, októberben és novemberben is 1200 feletti vállalkozást kérdeztek meg. A felmérés országos lefedettségű és reprezentatív.
A következő év elején az infláció meredeken fog csökkenni, 3,4-3,6 százalék közötti átlagos infláció látszik 2026-ra, de ez még nem a hivatalos MNB-előrejelzés, azt december 18-án jelenti be az MNB – közölte a felmérésre reflektálva Varga Mihály. A GDP tekintetében nincs változás, 2,8 százalékos növekedést vár a jegybank jövő évre. A vállalkozások optimistábbak, mint korábban, ez pedig arra serkentheti őket, hogy beruházzanak, ez egy pozitív jel – tette hozzá Nagy Elek.
Mészáros Márton Balázs írása.
Forrás: hvg.hu
