A Donald Trump elnök által kezdeményezett, majd részlegesen felfüggesztett vámok árnyékában különösen érdekes és fontos lehet az Európai Unió vezető nemzetgazdasága külgazdasági kapcsolatainak, s azon belül az Egyesült Államokkal lebonyolódó áruforgalmának vizsgálat alá vétele.
2024-ben – 0,2 százalékkal – a világ exportőr nemzetei sorában Kína és az Egyesült Államok mögött a 3. helyet elfoglaló Németországban nem csak a bruttó hazai termék mennyisége csökkent, hanem a külkereskedelmi forgalom értéke sem érte el az egy évvel korábbit; sőt már egy évvel korábban, – az export 1,2, az import 9.9 százalékkal – 2023-ban is csökkent a 2022. évi rekordhoz képest.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal március 30-án nyilvánosságra hozott, de véglegesnek még nem tekinthető adatai szerint
- a német vállalatok áruexportja 2024-ben 1.548,4 milliárd euró volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, míg
- az import a 2023. évihez képest, 3,7 százalékkal 1.307,8 milliárd euróra mérséklődött.
- A 240,6 milliárd eurós kiviteli többlet mintegy 23 milliárddal haladta meg az egy évvel korábbit, s közelebb került a 2016-ban elért 248,9 milliárd eurós éves rekordhoz.
(Megjegyzés: a forgalmi adatok a feldolgozás során folyamatosan változnak, azok majd csak az ősz folyamán válnak véglegessé. Az első, még február 7-én nyilvánosságra hozott adatok 1.559,7 milliárdos export- és 1.318,5 milliárd eurós importforgalmat, a forgalom 1,0, illetve 2,8 százalékos visszaesését jelezték, csupán az akkor kimutatott 241,2 milliárd eurós állt legközelebb a másfél hónappal később nyilvánosságra hozott 240,6 milliárd eurós korrigált értékhez.)
A feldolgozás időszakában akárhogy változnak a statisztikai adatok, nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok a német gazdaság hagyományosan elsőszámú exportpiaca: a múlt évben elért 161,4 milliárd eurós forgalom a teljes német kivitel bő tizede, (10,4 százaléka), ami 2002 óta a legmagasabb arány. A Franciaországba és a Hollandiába irányuló kivitel szintén meghaladta a 100 milliárd eurót és a sorrendben a 4. helyet elfoglaló Lengyelország (92,9 milliárd euró) is megelőzte Kínát (89,9 milliárd euró) Németország exportpiacai sorában.
Visszatekintve a történelemben: 1950 és 1967 között az Egyesült Államok és az akkori NSZK közötti áruforgalom folyamatosan amerikai, 1968-ban szolid német, majd 1991-ig bezárólag ismét amerikai exporttöbbletet mutatott. Azóta Németország évről évre exporttöbbletet ért el az Egyesült Államokkal lebonyolított áruforgalomban. Ennek nagysága 2001-ben először haladta meg a 20, 2013-ban a 40 milliárd eurót, majd 2022 óta évről évre a 60 milliárd eurót meghaladó szinten alakult. Az export- és importforgalmat összeadva az Egyesült Államok 2015-ben Németország elsőszámú kereskedelmi partnere volt, 2016 és 2023 között ezt a szerepet átvette Kína, majd 2024-ben visszavette az Egyesült Államok.
Az import beszerzési források rangsorát magasan Kína vezeti (156,0 milliárd euró), míg Hollandia (93,7) és az Egyesült Államok (91,5 milliárd euró) 90 és 100 milliárd euró közötti Németországba irányuló exportforgalmat realizált. A 4. helyet a német import beszerzési forrásai sorában – az exporthoz hasonlóan - a szomszédos Lengyelország (77,4 milliárd euró) foglalja el.
Az Európai Unióba 2004-től kezdődően belépett országok közül Csehország (51,1 milliárd euró) a német exportpiacok sorában a 12., míg az import beszerzési források sorrendjében (59,5 milliárd euró) a 7., Magyarország pedig mind Németország exportpiacai (32,3 milliárd euró), mind az import beszerzési források sorában (34,8 milliárd euró) a 13. helyre került.
Az export- és az importszállítások mérlege tekintetében hagyományosan markáns különbségek tapasztalhatók Németország egyes kereskedelmi partnerországai között. Így 2024-ben az Egyesült Államokkal szembeni német exporttöbblet (69,9 milliárd euró) nagyságrendileg megegyezett a Kínai Népköztársasággal lebonyolított forgalom importtöbbletével (66,1 milliárd euró). Az exportpiacok sorában a Németország által elért kiviteli többlet nagysága tekintetében az Egyesült Államokat Franciaország (48,4 milliárd euró) és az Egyesült Királyság (44,2 milliárd euró) követi.
Az Európai Unió „új tagországai” közül Németország hagyományosan, (2024-ben 15,5 milliárd eurós) exporttöbbletet ér el Lengyelországgal szemben, miközben (a Németországgal szemben tavaly 8,4 milliárd eurós kiviteli többletet elért) Csehország, továbbá Magyarország esetében is fordított a helyzet, mindkét ország évtizedek óta exporttöbbletet realizál a Németországgal lebonyolított forgalomban.
A Magyarországra irányuló német árukivitel 2024-ben az előző évivel azonos szinten alakult, míg a magyarországi exportőrök Németországba irányuló szállításainak értéke több mint 5 százalékkal elmaradt a 2023. évitől - ezek együttes következménye a múlt évi 2,5 milliárd eurós magyar exporttöbblet.
Németország legfontosabb exportpiacai, import beszerzési forrásai, továbbá „aktívumtermelő célországai” 2024-ben
.jpg)
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal www.destatis.de honlapja, saját számítások
Az autók és a járműalkatrészek a legfontosabb exportcikkek
A német vállalatok 2024-ben 262,5 milliárd értékű autót és járműalkatrészt exportáltak. Ezek értéke a 2023. évihez képest 4 százalékkal ugyan csökkent, de a teljes kivitelben elért 17,0 százalékos részaránnyal továbbra is Németország legfontosabb exportcikkeinek számítanak. A járműipari termékeket a korábbi évekhez hasonlóan a gépek, berendezések (216,9 milliárd euró, 4,8 százalékos visszaesés, 14,0 százalékos részarány) és a vegyi termékek (138,7 milliárd euró, 2,1 százalékos csökkenés, 9,0 százalékos részarány) kivitele követte.
Németország exportjának legfontosabb termékcsoportjai 2024-ben
.jpg)
Németország külkereskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal
A Szövetségi Statisztikai Hivatal április közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint az Egyesült Államok irányába 2024-ben teljesített 161,4 milliárd eurós forgalom, (amely csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2014. évit), s - mint már utaltunk rá -, a teljes német export 10,4 százaléka, ami 2002 óta a legmagasabb részarányt jelenti.
Németország Egyesült Államokba irányuló árukivitele 2014 és 2024 között
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal/www.tagesschau.de
„Az Egyesült Államokba irányuló német exportra kivetett vámok különösen keményen sújtanak olyan ágazatokat, mint a gyógyszeripar és az orvostechnika, a járműgyártás és a gépgyártás” – olvasható a statisztikai hivatal közleményében, ugyanis „az Egyesült Államok a legfontosabb értékesítési piac ezen ágazatok számos exportcikke számára”.
Az elmúlt évben a Németországból külföldre szállított gépjárművek 13,0 százaléka (34,0 milliárd euró), (ezen belül a személygépkocsik 15,6 százaléka), míg az összes gép- és berendezéskivitel 12,6 százaléka (31,8 milliárd euró) irányult az Egyesült Államokba.
Mint az alábbi grafikon mutatja, 2024-ben mintegy 27 milliárd euró értékben a teljes német gyógyszerkivitel csaknem negyede (23,8 százaléka) irányult az Egyesült Államokba. A német exportban különösen magas részarányt képvisel a repülés- és űrtechnikai eszközök (17,1 százalék, 5,8 milliárd euró), valamint az optikai és fotógráfiai termékek (14,9 százalék, 11,8 milliárd euró) kivitele is. Megjegyezve, hogy ez utóbbiak közé tartoznak az orvosi műszerek, röntgenberendezések, sugárterápiás berendezések és egyéb mérő- és vizsgálóeszközök.
Az Egyesült Államokba irányuló szállítások részaránya Németország teljes kivitelében, egyes kiválasztott termékcsoportokban
Mindeközben az Egyesült Államok – Kína és Hollandia után, 2024-ben 91,5 milliárd eurós forgalommal 7,0 százalékos részesedéssel – Németország harmadik legfontosabb import beszerzési forrása.
2024-ben az optikai és fotógráfiai termékek, (köztük az orvosi műszerek, készülékek és berendezések) teljes németországi importjának egyötöde (19,9 százalék, azaz jó 9,1 milliárd euró), míg a gyógyszeripari behozatal 16,9 százaléka (12,1 milliárd euró) származott az Egyesült Államokból. A Németországba importált repüléstechnikai eszközök 15,9 százaléka (1,9 milliárd euró), a különféle vegyipari termékek 15,0 százaléka (2,9 milliárd euró), míg az ásványitüzelőanyag-behozatal (kőolaj, kőszén) 13,6 százaléka (14,8 milliárd euró) szintén az Egyesült Államokból származott.
Az Egyesült Államok részaránya Németország teljes behozatalában, egyes kiválasztott termékcsoportokban
2025: Gyönge évkezdés, borúlátó várakozások
Az év eleji forgalomra vonatkozó első, előzetes adatok, továbbá az amerikai elnök által kirobbantott vámháború és a különböző kutatói műhelyek előrejelzései alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy 2025-ben sem várható a német export fellendülése. A CDU/CSU és az SPD által várhatóan májusban megalakítandó nagykoalíciós kormány tevékenysége javíthatja a gazdasági teljesítmény élénkítéséhez nélkülözhetetlen bizalmat, de egyelőre aligha kölcsönöz markáns növekedési impulzust a német gazdaságnak.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) a tagvállalatai körében még a február 23-i szövetségi parlamenti választások előtt készült felmérés alapján a hagyományos év eleji konjunktúra-jelentésében a bruttó hazai termék fél százalékos visszaesése mellett az áru- és szolgáltatásexport mennyisége 1,0 százalékos csökkenését, míg a -behozatal 1,0 százalékos emelkedését prognosztizálta.
A vezető gazdaságkutató intézetek április közepén nyilvánosságra hozott tavaszi konjunktúra-jelentésben az első félévre a GDP mindössze 0,1 százalékos növekedését valószínűsítik úgy, hogy az első félévre várható 0,4 százalékos visszaesést a második félévben 0,5 százalékos bővülés követi. Ezzel párhuzamosan az export mennyisége az első félévben 2,1 százalékkal elmarad a múlt év első hat havitól, s a második félévre feltételezett 1,7 százalékos növekedés ellenére – az import egész évre számított 4,6 százalékos emelkedése mellett – a német kivitel éves mennyisége 0,2 százalékkal várhatóan a tavalyi alatt marad.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal április elején nyilvánosságra hozott adatai szerint az év első két hónapjában a német áruexport – 254,9 milliárd euró – 1,5 százalékkal elmaradt az előző év első két havitól, míg a behozatal – 223,7 milliárd euró – 5,3 százalékkal meghaladta azt. A két dinamika egymástól eltérő iránya és aránya folytán az első két hónapra számított 31,2 milliárd eurós exporttöbblet mintegy 15 milliárd euróval alacsonyabb a 2024 január-februárinál.
Németország külkereskedelmi forgalma a legfontosabb partnerországokkal 2024 és 2025 első két hónapjában
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal www.destatis.de honlapja
Az Egyesült Államokba irányuló járműipari, továbbá az acél- és aluminium-termékekre bevezetett vámok önmagában elegendők ahhoz, hogy Németország exportjának változása – az első két havi fél százalékos emelkedés ellenére - az év folyamán a mínusz tartományba kerüljön, s ez – többek között a beszállítói exporton keresztül – nem csak az Egyesült Államokba, hanem a Németországba irányuló magyar kivitel alakulását is megterheli.
A magyar-német áruforgalom – mint a fenti táblázatban látható - 2025 első két hónapjában mindkét irányban csökkent. Ezen belül a Németországba irányuló magyar kivitel további 5,0, míg az onnan származó behozatalunk több mint 10 százalékkal mérséklődött.
„Április 2. nem a felszabadulás, hanem a teher napja”
Április 2., az Egyesült Államokba irányuló export drasztikus vámokkal való terhelése bejelentésének napja a német gazdasági közélet számos vezető tisztségviselőjét megszólaltatásra késztette.
Donald Trump állításával ellentétben „ez nem a felszabadulás (<Befreiungstag>), hanem a terhelés napjaként (<Belastungstag>) fog bevonulni a történelembe - különösen az amerikai fogyasztók számára, akik fogyasztásának egyötödét külföldről szerzik be”, fogalmazott Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) igazgatóságának külkapcsolatokért felelős tagja.
Az elnök által bejelentett, majd viszonylatonként és termékcsoportonként többségében lefelé módosított, illetve 90 napra felfüggesztett vámok minden európai áru tekintetében „visszaesést jelentenek exportőreink számára”. Ugyanakkor – tette hozzá a kamara külkereskedelmi vezetője – „más piacokon is jól képviseltetjük magunkat”, s „erre kell most még jobban építenünk”. Ennek részeként mielőbb véglegesíteni kell az Európai Unió által a Mercosur-államokkal és Indiával előkészített megállapodásokat.
Annak kapcsán, ami Washingtonban történik, a gazdaságpolitikai cselekvés erősítésére és gyorsítására, az európai, s ezen belül a német gazdaság nemzetközi versenyképessége javítására sarkallja mind Brüsszelt, mind a leendő berlini szövetségi kormányt. „Csökkentsék az energiaköltségeket, csökkentsék a bürokráciát és csökkentsék az adókat. A szakképzett munkaerő vonzása mellett ez csak néhány azon kiigazítások közül, amelyeket közösen kell végrehajtanunk Európában”, figyelmeztetett a DIHK külkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
