2025 derekán a nagy németországi kutatóműhelyek egyetértenek abban, hogy két év visszaesés után az idén – bár jelentősnek nem mondható mértékben – végre a növekedés útjára lép a német gazdaság. Június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében mind a müncheni Ifo, mind a berlini DIW gazdaságkutató intézet a bruttó hazai termék 0,3 százalékos növekedését jelezte.
Az első félév utolsó hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szakszervezetekhez közeli Hans Böckler alapítvány düsseldorfi székhelyű IMK makrogazdasági és konjunktúrakutató intézete 0,2 százalékos gazdasági növekedést feltételezett, ami 0,3 százalékponttal meghaladja a két éve tartó visszaesés folytatódását jelző tavaszi prognózisát. „A fellendülés főként a magánháztartások fogyasztásának növekedése, valamint az állami beruházások és beruházásösztönző intézkedések pozitív hatása” – írták az intézet szakértői. „Ugyanakkor a külkereskedelem továbbra is gyengén fejlődik, elsősorban a globális kereskedelmi konfliktusok miatt.” Mindazonáltal „a gazdasági növekedés élénkülése még nem hoz fordulatot a munkaerőpiacon, hanem időbeli késéssel reagál arra.” Jövő évi növekedési várakozását – az ez évre kis mértékben megemelt bázishoz képest - az IMK 0,2 százalékponttal 1,5 százalékra mérsékelte.
A kutatóintézetek által sugallt mérsékelt optimizmussal szemben figyelemre méltó ellentétet jelent a mintegy 40 kisebb-nagyobb szakmai szervezetet tömörítő Német Ipari Szövetség (BDI), valamint Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK), amelyek – a DIHK a mintegy 23 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló koranyári felmérése alapján – még mindig a GDP újabb 0,3 százalékos visszaesését valószínűsítik.
A növekedést feltételező intézmények várakozásaira pozitív hatást gyakorol az a tény, hogy június 26-án a Bundestag a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta azt a növekedésösztönző csomagot, amely több milliárd eurós adócsökkentést jelent a gazdaság számára. Lars Klingbeil (SPD) szövetségi pénzügyminiszter „egyértelmű jelzésnek” nevezte a tervezetet a gazdaság erősítése és a munkahelyek megőrzése érdekében. A törvényjavaslat július 11-én kerül a tartományok képviselőiből álló Bundesrat elé, hogy aztán az adókedvezmények a kormányzat tervei szerint hatályba léphessenek.
A gazdasági szervezetek üdvözölték a „növekedésösztönzésre” vonatkozó terveket. „A javított értékcsökkenés és a tervezett adóterhek csökkentése fontos jelzést küld és erősíti a gazdasági telephelyet” – fogalmazott Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója, aki szerint „ezzel a vállalatok nagyobb tervezési biztonságot nyernek a beruházások terén”.
A Német Biztosítási Szövetség (GDV) szintén támogatta a javaslatot. Jörg Asmussen, a szövetség főtitkára, egykori pénzügyminisztériumi államtitkár „erős jelzésről” beszélt, mely szerint „az új szövetségi kormány korán a növekedésre helyezi a hangsúlyt”. A szövetség azonban úgy véli, hogy az eddigi kormányzati lépések még nem elégségesek, további döntésekre van szükség az adóreformok területén.
Peter Leibinger: az erős ipar az általános védelmi képesség alapja
A sokéves hagyományoknak megfelelően június utolsó napjaiban megtartott „A német ipar napja” (TDI) elnevezésű rendezvényen Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke elismerően szólt a pár héttel korábban hivatalba lépett szövetségi kormány gazdaságpolitikája első, pozitív jelzéseiről; ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a versenyképesség hosszú távú biztosításához és Németország, mint erős gazdasági telephely fenntartásához strukturális reformokra van szükség. Az erős gazdaság és ipar döntő fontosságú az utóbbi időben különösen felértékelődött biztonság és védelmi képesség szempontjából.
Az új kormány első döntéseivel javította az amortizációra vonatkozó szabályozást, adócsökkentéseket jelentett be és hangsúlyt helyezett az energiaköltségek alakulására. Az adópolitika korrekciója egyértelmű, hosszú távon fenntartható keretfeltételeket teremt a vállalatok számára, amelyek ösztönzik a beruházásokat és lehetővé teszik az innovációt.
A német vállalatok ugyanakkor még mindig messze vannak attól, hogy teljes termelési kapacitással működnének. Azaz: még hosszú az út a recesszióból való kilábalásig. Ráadásul megnőttek a nemzetközi kereskedelemben a globálisan működő német ipar tevékenységét érzékenyen érintő kockázatok, fékezve a globálisan működő német ipart.
A gazdaság sikeréhez bizalomra van szükség a szabadság, a stabilitás és a biztonság iránt, mondta a német ipar elsőszámú reprezentánsa, figyelmeztetve arra, hogy a geopolitikai és gazdasági változásokkal teli világban a sikerünk e legfontosabb alapja mára minden eddiginél nagyobb veszélybe került. A biztonság biztosítása azonban nem csak a fegyveres erők feladata; a BDI e gondolat jegyében mutatta be a biztonságpolitikáról szóló „A teljes védelem erősítése” című alapelvi dokumentumát.
A biztonságnak nemcsak katonai, hanem gazdasági és technológiai dimenziója is van, fogalmazott a BDI elnöke. A védelmi képességet ezért átfogóan kell megközelíteni. A német iparban vállalatok széles köre, megfelelő know-how, ipari innovációs erő és termelési kapacitások állnak rendelkezésre… A védelmi ipar számos polgári kulcsfontosságú iparág előteljesítményeire támaszkodik, amelyek nemcsak a katonai rendszerek alapvető építőelemeit biztosítják. Ami - csak néhány ágazatot említve – a gép- és berendezésgyártástól az elektromos és automatizálási technológián át az optikáig, a félvezető technológiáig és az ipari szoftverfejlesztésig terjed.
„A védelmi képesség és a reziliencia csak az állam és a gazdaság szoros együttműködésével jöhet létre. Bizalommal szeretnénk együttműködni a politikával és az állami intézményekkel. A gazdaság a hibrid fenyegetések középpontjában áll. Ezért helye van az asztalnál, amikor a védelmi képességről beszélünk. … Csak akkor érhetjük el közös célunkat – hogy az embereknek Németországban biztonságérzetet adjunk –, ha az állam és a gazdaság összehangolja különböző szerepeit és feladatait a biztonságunk érdekében.”
„Az ukrajnai háború újra és újra megmutatja, mennyire fontos, hogy a fegyveres erők rugalmasan reagáljanak az új technológiai fejlesztésekre, és azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ehhez innovációbarát keretfeltételekre, a új technológiákra vonatkozó bürokratikus akadályok csökkentésére, valamint a kutatás, a polgári szektor és a védelmi ipar közötti egyszerű átvitelre van szükség.
A katonai és polgári célokra egyaránt felhasználható innovatív, jövőbe mutató és digitális kulcsfontosságú technológiákba, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú rendszerek és a kiberbiztonság, történő célzott beruházások nem csak biztonságunkhoz járulnak hozzá. Segítenek csökkenteni a stratégiai függőségeket, s erősítik technológiai kompetenciánkat és versenyképességünket.
Kína a ritkaföldfémek exportjának szigorúbb ellenőrzésével éppen most mutatja meg nekünk, milyen veszélyesek az egyoldalú függőségek a stratégiailag kritikus területeken. A ritkaföldfémek elengedhetetlenek a polgári high-tech iparágak, de a biztonsági és védelmi iparágak, és így a védelmi képességünk számára is. Ha itt megszakad a szállítási lánc, akkor szó szerint védtelenek leszünk”, figyelmeztetett a BDI elnöke; egyben rámutatva arra, hogy az intelligens gazdaságpolitika központi szerepet játszik az ellenálló képesség biztosításában. „A német ipar készen áll arra, hogy hozzájáruljon ehhez – az állam partnereként, az innováció motorjaként és a reziliencia garanciájaként, megteremtve a feltételeket egy ellenálló és védelemre képes társadalomhoz.”
Tanja Gönner, a BDI ügyvezető igazgatója még a Peter Leibinger, a szövetség elnöke beszédét megelőzően tartott tájékoztatóban felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari termelés továbbra is körülbelül 9 százalékkal elmarad a 2019 végi szinttől, s a kapacitáskihasználás sem több 77 százaléknál. Egyelőre nem látszanak a fellendülés jegyei, a tervezett amerikai vámok jelentősen megterhelik a gazdaságot; mindezek logikus következménye az a fentiekben már jelzett várakozás, mely szerint a német ipar csúcsszerve 2025-re – mint írásunk egy korábbi részében már utaltunk rá - a bruttó hazai termék 0,3 százalékos visszesését valószínűsíti.
Az exportkilátások továbbra is visszafogottak, bár a hangulat az utóbbi időben kissé javult. A keresleti oldalon visszafogott fejlődés látható. A fogyasztás ugyan mérsékelten növekszik – a BDI előrejelzése szerint ennek mértéke 0,9 százalék –, de ez elsősorban a növekvő közcélú kiadásoknak köszönhető, míg a magánfogyasztás csak 0,4 százalékkal nő. A bruttó beruházások tekintetében vegyes a kép: míg az építőiparban és a berendezések terén legfeljebb egy stabilizálódás figyelhető meg, addig az egyéb beruházások – például a szoftverekbe vagy a K+F-be – körülbelül 3 százalékkal növekednek. Ez pozitív, de nem jelent gazdasági fordulatot, mert ez a szegmens kicsi, s jórészt néhány nagyvállalat tartja fenn.
A külkereskedelemben az első negyedévben még pozitív impulzusok voltak láthatók, de nyilvánvaló, hogy ez főként az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben jelentkező előrehozott hatásoknak köszönhető. A második félévben jelentős visszaesést várható; az egész évre vonatkozó exportprognózis ezért mínusz 2 százalék. Az import esetében a BDI enyhe növekedést vár, így a külkereskedelem nem fog jelentős növekedési impulzust kölcsönözni.
A világgazdaságra pillantva úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok vámpolitikája, a washingtoni kormányzat által bejelentett és részben már bevezetett, az importáruk széles körére kivetett vámok, valamint a geopolitikai bizonytalanságok gátolják a globális növekedést. Ebből kiindulva 2025-re a BDI csak 2,7 százalékos globális gazdasági növekedéssel számol, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az általa az év elején feltételezettnél. A világkereskedelem is csak 1,5-2 százalékkal növekedhet.
Európa növekedése lassú – az euró-övezetben 2025-re jelzett 0,8 százalékkal jóval elmarad az országcsoport gazdasági potenciáljától. A Németország esetében az idei évre jelzett 0,3 százalékos csökkenéssel szemben az év elején még mérsékeltebb, 0,1 százalékos csökkenéssel számoltak. „Azért kellett lefelé korrigálnunk becslésünket, mert egyre nagyobb a bizonytalanság az amerikai vámpolitikát és a központi gazdasági ágazatok dinamikájának hiányát illetően” mondta a BDI ügyvezető igazgatója.
Aki arra számít, hogy az úgynevezett „Liberation Day” során, azaz a számos EU-árura kivetett 20 százalékos vámok július 10-től ismét hatályba lépnek. Ezenkívül az autókra 25 százalékos, az acélra pedig 50 százalékos vámot vetnek ki. Ezek a feltételezések közvetlenül hatással vannak a gazdasági teljesítményre: a szövetség előrejelzése szerint a vámok ebben az évben a német gazdaságnak körülbelül 0,3 százalékpontos növekedéskiesést okoznak. Ha mérsékelt vámokról – körülbelül 10 százalékról – sikerülne megállapodni, a GDP 2025-ben 0,1–0,2 százalékponttal jobb eredményt érhetne el, s ez esetben vissza lehetne térni az év eleji előrejelzéshez.
Az első félévben folyamatosan javult az üzleti hangulat
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet mintegy 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatra kiterjedő felmérése szerint a német gazdaság hangulata júniusban – alátámasztva a lassú élénkülés megjelenését és erősödését, immár a hatodik egymást követő hónapban tovább, a májusihoz képest 0,9 ponttal - 88,4 pontra, 2024 májusa óta a legmagasabb értékre emelkedett. „A német gazdaság lassan magabiztossá válik” – kommentálta a felmérés eredményét Clemens Fuest, az intézet elnöke.
A müncheni Ifo által számított üzleti légkör 2024 és 2025 júniusa között
Az egyes gazdasági ágazatok közül
- a feldolgozóiparban az aktuális üzleti tevékenység megítélése ugyan romlott, de a vállalatok a korábbinál lényegesen reményteljesebben tekintenek a következő hónapokban.
- Különösen erőteljesen javult az index a szolgáltatási szektorban. A vállalatok a korábbinál valamivel kedvezőbbnek értékelték aktuális üzleti helyzetüket, ugyanakor a várakozásaikat jelentősen felfelé korrigálták, ami különösen igaz a termelési tevékenységet folytató vállalatokhoz közeli szolgáltatókra.
- A kereskedelemben is javult az üzleti hangulat. Az ágazat vállalatai a korábbinál elégedettebbek üzleti aktuális eredményeivel és a várakozásokkal kapcsolatos korábbi pesszimizmus is enyhült. Mindezt a nagykereskedelem hajtotta, miközben a kiskereskedelemben üzleti hangulata kis mértékben romlott.
- Az építőiparban folytatódott az üzleti légkör javulása. Miközben az aktuális helyzet megítélése a korábbival azonos szinten maradt, a várakozások 2022 februárja óta a legmagasabb szintre emelkedtek, bár azokat még továbbra is szkepticizmus jellemzi.
Az ifo által kimutatott exportvárakozások júniusban kissé visszaestek a májusihoz képest. „Az Egyesült Államok vámfenyegetései még mindig nem kerültek le a napirendről. Az EU és az USA közötti m. egállapodás még várat magára” – mondta Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője, hangsúlyozva, hogy „ez a bizonytalanság mérsékli az exportőrök várakozásait.”
Az autóipar ellentmondásos félévet zárt
A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű német autóipar továbbra sem tudott kilábalni a tartósan rossz hangulatból. Az ágazat üzleti hangulati indexe júniusban – immár harmadik alkalommal – tovább romlott. „A világkereskedelem bizonytalan helyzete az amúgy is megnehezült feltételekkel párosul a globális értékesítési piacokon” – fogalmazott Anita Wölfl, az ifo iparági szakértője. „A külföldről érkező jelek még túl bizonytalanok az optimizmushoz.”
A németországi autógyárakban 2025 első felében 2.173,7 ezer darab új autó hagyta el a futószalagokat, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az exportált autók 1.659,1 ezres darabszáma 3 százalékos növekedést mutat.
Az üzleti hangulatnak az ifo által jelzett romlásában meghatározó szerepet játszik a német autópiac gyöngélkedése: a Szövetségi Gépjárműhivatal (KBA) adatai szerint az első félévben Németországban forgalomba hozott 1,4 millió személygépkocsi 4,7 százalékkal, ezen belül a júniusban kibocsátott 256 ezer darab jármú csaknem 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, (megjegyezve, hogy a jelentős júniusi visszaesés egyes műszaki előírások múlt év közepén hatályba lépett változásából adódó magas bázis következménye). Ugyanakkor a piac gyöngeségét jól mutatja, hogy a Német Autóipari Szövetség (VDA) szerint a 2019 első félévben forgalomba hozott gépkocsik számához képest a visszaesés mértéke nem kevesebb, mint 24 százalék.
Tovább emelkedett a vállalati csődök száma
A Creditreform becslése szerint Németországban az év első felében 9,4 százalékra mérséklődött ugyan a csődöt jelentett vállalatok száma növekedési üteme az előző év azonos időszakához képest, (miután 2024 első felében még 28,5 százalékkal haladta meg a bejelentett csődök száma a 2023 első félévit), a 11,9 ezres szám azonban tízéves rekordot jelent.
A bejelentett fizetésképtelenségek legnagyobb része – közel 7 ezer eset – a vendéglátást is magában foglaló szolgáltató szektorban fordult elő, míg a legerőteljesebb, 17,5 százalékos növekedést, 940 esetet, a feldolgozóipar produkálta. A kiskereskedelemben szintén az átlagot meghaladó ütemben, 13,8 százalékkal 2220-re emelkedett a bejelentett csődök száma.
A vállalati csődök által okozott kár 2025 első félévében 33,4 milliárd eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 29,7 milliárd euróval. A nagy léptékű fizetésképtelenségek következtében veszélybe került munkahelyek száma a 2024 első félévi 133 ezerrel szemben az idén 141 ezerre emelkedett.
Az infláció júniusban mérséklődött, a fogyasztói hangulat némileg romlott
A Szövetségi Statisztikai Hivatal június végén nyilvánosságra hozott első számítása szerint az áruk és szolgáltatások árszintje júniusban az Európai Központi Bank által meghatározott mértékben, azaz 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami kis mértékben alacsonyabb az áprilisra és májusra számított 2,1 százaléknál. Figyelemre méltó, hogy az energiahordozók árszínvonala 3,5 százalékkal elmaradt a 2024 júniusinál, ezzel szemben az élelmiszerek – a májusra számított 2,8 százalékkal szemben - 2,0, míg a szolgáltatások – a májusi 3,4 százalékkal szemben - 3,3 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek és az energia nélkül számított maginfláció a májusi 2,8 százalékről 2,7 százalékra mérséklődött.
A GfK piackutató intézet és a Nürnbergi Piaci Döntések Intézete (NIM) által mintegy 2 ezer fő megkérdezése alapján júliusra számított jelzőszám a fogyasztói hangulat kis mértékű romlását mutatja. „Három hónap egymást követő emelkedése után a fogyasztói hangulat kis mértékű visszaesést szenvedett el” – magyarázta Rolf Bürkl, a NIM szakértője, aki szerint „a fogyasztók magas megtakarítási hajlandósága a tartós bizonytalanság, s ezzel a tervezési biztonság hiányának kifejeződése”.
A fogyasztók szempontjából azonban erősödnek azok a jelek, melyek a német gazdaság fellendülésére utalnak a következő hónapokban. A konjunktúra-indikátor emelkedett, s elérte a legmagasabb értéket az ukrajnai háború 2022 februári kitörése óta. A GfK szerint ez az optimizmus valószínűleg a legfontosabb német gazdasági kutatóintézetek pozitívabb konjunktúra-előrejelzéseinek, két recessziós év után a GDP ez évre várható enyhe emelkedésének köszönhető.
A kormányzat csak a feldolgozóiparnak csökkenti az áramadót
A lakossági vásárlóerő alakulását (is) érinti a szövetségi kormány június utolsó napjaiban hozott döntése, mely szerint – a koalíciós megállapodásban megfogalmazott ígéretével ellentétben - egyelőre csak a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás számára csökkenti a villamosenergia-adót, a gazdaság más területei (kereskedelem, szolgáltatások) és a magánszemélyek számára nem.
A villamosenergia-adó csökkentésének a magánszemélyekre történő kiterjesztése 2026-ban mintegy 5,4 milliárd euróval rontaná a költségvetés pozícióját, melynek finanszírozására a koalíciós partnerek egyelőre nem látnak lehetőséget. „Ha többet tehetünk a magánháztartásokért, akkor meg fogjuk tenni” – mondta Friedrich Merz kancellár, a CDU elnöke egy tévéinterjúban, de a villamosenergia-adó csökkentésének a lakosságra történő kiterjesztése egyelőre nem fog megtörténni.
A szövetségi kormány döntése heves bírálatot váltott ki a német gazdaságban, pontosabban annak az adócsökkentés által nem érintett ágazataiban. A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) és a Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) közös levélben szólította fel a kancellárt, hogy az tartsa be ígéretét.
A kereskedelmi szervezetek szerint az áramadót minden vállalat számára csökkenteni kell. Az új szövetségi kormány, amely a gazdaság teher-mentesítését tűzte zászlajára, megszegte ígéretét – áll a DPA hírügynökség által nyilvánosságra hozott levélben, mely szerint „az, hogy az új szövetségi kormány – ismét – csak az ipart tehermentesíti, csalódást keltő és érthetetlen”.
A szövetségek levele emlékeztet arra, hogy az új kormány széles körű könnyítéseket ígért a túlburjánzó bürokrácia, a túl magas energiaköltségek és nem utolsósorban a német gazdaság fellendülése terén. „A koalíciós bizottság ülése komoly kétségeket ébreszt az új szövetségi kormány terveinek komolyságát illetően.”
A levél kiemeli, hogy a kis-, a nagy- és a külkereskedelem több alkalmazottat foglalkoztat Németországban, mint az autóipar, a vegyipar és a gépgyártás együttesen. „Az áramadó csökkentése mindenki számára szerepel a koalíciós szerződésben. Vállalataink erre álltak be. Most pedig több száz millió euró hiányzik az üzleti tervekből.” Ezáltal fontos beruházások maradnak el, figyelmeztetettek a HDE és BGA vezetői a kormányzat és a kormányzatban érdekelt pártok vezetői részére eljuttatott levélben.
Készítette:
Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata
