Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. évi gazdasági évnyitóján Gyöngyöshalászon tartott előadást a hazai gazdaság állapotáról és várható tendenciákról. Az ország gazdasága kijött a recesszióból, lecsökkent az infláció, amely 2023 januárjában 25,7%-on tetőzött, majd ezt követően októberben 10% alá lassult, novemberben pedig 7,9%-ra süllyedt, majd a kormány ígéretéhez hűen decemberre 5,5%-ra zsugorodott. A gazdasági teljesítményünk, messze felülmúlva az uniós tagországokat az előző negyedévhez képest 0,9%-kal növekedett. A 2023-as év egészét 17,6%-os pénzromlás jellemezte, ami a 2024-es évet tekintve 5-6% körül alakulhat, de továbbra is magasabb lesz a kívánatosnál. A múlt árnyai idén is velünk maradnak, a kockázatok továbbra is fennállnak, de már megtanultunk az árral szemben úszni. A világgazdaság új korszakát éljük, amely fokozódó kihívásokat hoz magával (háborús konfliktusok, geopolitikai feszültség, migráció), ennek köszönhetően strukturális változásokat tapasztalunk, amelyek nemzetgazdasági válaszokat igényelnek. A magyar modell egyelőre jó reakció ezekre.
Az elnök elmondta, hogy szeptember óta a reálbérek ismét emelkednek, a decemberi minimálbér emelés is jó hatással lehet a fogyasztás alakulására. Szerinte a kamara által javasolt célzott kormányzati intézkedések helyreállították a magyar gazdaság stabilitását, azonban továbbra is több veszély is leselkedik. Egyebek közt az infláció, a kifeszített költségvetés, a forint árfolyam volatilitása és a magas kamatkörnyezet, hogy csak azokat említsük, amik a vállalkozásokra hatást gyakorolnak. A kamara sikeres érdekérvényesítésének köszönhetően a döntéshozókkal együttműködve sikerült tompítani a negatív hatásokat. Néhány intézkedést felsorolva, kiemelte a Széchenyi Kártya sikerét, a kihelyezett hitelek nagyságáról elmondta, hogy 2023-ban 1600 milliárd forinthoz juthattak a Programon keresztül a vállalkozások. A hitelállományról elmondta, hogy 50-60 ezer új ügyfél fordult hitelért.
A jövőt illetően kifejtette, hogy évtizedek óta kérdés, hogy növekedésre, vagy egyensúlyra van szükség, a magyar kormány a belső fogyasztás és a beruházások növelésére szavazott. Úgy gondolja, rekordot döntenek a Magyarországon megvalósuló beruházások, csak éppen külföldi cégek részéről, nem a magyar cégek fejlesztenek, pedig erre volna szükség. Kiemelte, hogy nagy a vállalkozások felelőssége - az elmúlt évek tapasztalata alapján -, a cégek vezetőinek és a menedzsmenteknek számítani kell a válságokra és készülniük kell rá. Az elnök reményét fejezte ki a tekintetben, hogy a kínai beruházásokkal jó lóra tettünk, ha jól sáfárkodunk vele és a magyar érdekeket szemelőtt tartva kiaknázzuk az ebben lévő potenciált.
Elmondta, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kulcsfontosságú, hogy felismerjük a globális változások kihívásait és lehetőségeit egyaránt, a minden irányba nyitott gazdaságpolitika fenntartása mellett esélyünk van újra visszatérni arra a növekedési pályára, amit prosperáló gazdaságként éltünk meg.
Fotó: HKIK
