A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „Fókuszban a külpiacok” címmel rendezett hagyományos külgazdasági évnyitó konferenciáján mind a kamarai vezetés, mind a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezetése egyetértett abban, hogy a hazai exportérett vállalkozásoknak szüksége van a megfelelő ismeretekre és elégséges forrásra ahhoz, hogy sikeresen bővíthessék tevékenységüket a határokon túl. Mindkét fél a nyitottságát erősítette meg az együttműködésre ezen a terén.
Nagy Elek, az MKIK elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az új kamarai vezetés egyik alapvető célkitűzése a tudásalapú kamara megteremtése, amely hozzásegíti a vállalkozókat a sikeres működésükhöz szükséges tudáshoz. Egy korábbi kamarai kutatásra hivatkozva kifejtette, hogy habár a hazai vállalkozások K+F tevékenységük eredményeként rendelkeznek a megfelelő versenyképes termékekkel, azonban a szükségesnél kevesebb figyelmet és erőforrást fordítanak marketingre és értékesítésre, így hátrányban vannak a nemzetközi piacokon.
Hangsúlyozta, hogy meg kell tanítani a hazai vállalkozásokat a korszerű digitális eszközök használatára, beleértve a mesterséges intelligenciát is, és arra, hogy képesek legyenek piacaikról adatot gyűjteni, majd a begyűjött adatokat a megfelelő elemzés után hatékonyan felhasználni az üzleti döntéseikhez. Az országos kamara feladata, hogy biztosítsa az exportpiacokra készülő vállalatok számára a szükséges külkereskedelmi ismereteket, képzési lehetőségekkel, üzletviteli szolgáltatásokkal, üzleti fórumok, üzletember-találkozók szervezésével.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetében erősítette meg, hogy támogatják a kamara tudásmegosztásra épülő törekvéseit a hazai vállalkozások külpiaci versenyképességének erősítéséhez és nyitottságát fejezte ki a kamarától érkező vállalkozói vélemények és javaslatok befogadására.
Magyar Levente, a KKM miniszterhelyettese a jelenlegi rendkívül volatilis gazdasági és politikai környezetben a célpiacok diverzifikációjának szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a harmadik piacokban rejlő potenciált. A kormányzat külpiaci expanziót támogató lépéseiről elmondta, hogy a 2019-ben elindított sikeres kifektetési programhoz hasonlóan - amelyben 254 magyar tulajdonú vállalat külpiaci terjeszkedését támogatták -, a költségvetési helyzettől függően az év végén újabb pályázatot hirdethetnek.
Az előadásokat követő szakmai panelbeszélgetéseken az exportpiacokon sikeresen szereplő vállalkozások képviselői osztották meg tapasztalataikat a résztvevő több mint 250 exportképes cég vezetőjével és kamarai szakemberekkel. Beszéltek arról, hogy a dinamikusan változó geopolitikai keretrendszer hogyan tudja befolyásolni az üzleti eredményeket és hogyan érdemes megragadni az alapjaiban változó gazdasági környezetben váratlanul adódó lehetőségeket.
Dr. Balog Ádám előadásában és beszélgetőpartnereivel is az exportösztönzés kamarai eszközeit tárta fel hangsúlyozva, hogy az erős kamarai háttér a külpiaci kapcsolatrendszerrel és a szakértői bázissal komoly segítség lehet mind a cégek potenciáljának mind az exportpiaci lehetőségek felismerésében. A külpiacra lépést nehezítő forráshiány kezelésére a hazai KKV-szektorban eddig nem használt gyakorlatként említette a tőkefinanszírozást, amely terén a nemrég elindult Demján Sándor Tőkeprogram kínál lehetőséget a megfelelően kidolgozott értékesítési koncepcióval és terjeszkedési vízióval rendelkező cégeknek.
