Ugrás a tartalomhoz

Válságállóság és józan ész: így látják a jövőt a magyar vállalkozók, illetve a hazai energetikai szektor szereplői

2025. július 25.

Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idei rendezvényén, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) sátrában neves vállalkozók, vállalati vezetők, politikai és állami döntéshozók osztották meg gondolataikat a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról és a jelenlegi, visszafogott teljesítményt nyújtó időszakból történő kilábalás lehetőségeiről.

A beszélgetés középpontjában az európai gazdaságot sújtó válság, az energiaárak drágulása, a háborús helyzet elhúzódása, valamint az ezekre adható lehetséges magyar válaszok, reakciók álltak.

Nagy Elek: „A vállalkozó nem ismer lehetetlent”

Az MKIK és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Nagy Elek nyitó gondolataiban a vállalkozói szemlélet fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a permanens válságban történő gondolkodás nem vezet előre – ellenben azok a vállalkozók, akik a nehézségekben is meglátják a lehetőséget, kulcsszereplői és nyertesei lehetnek a gazdasági kilábalásnak.

„Ugyanakkor a vállalkozót az különbözteti meg mindenki mástól, hogy ő nem ismer lehetetlent. Ha nehéz a helyzet, akkor is gondolkodik, hogy hogyan lehetne jobban csinálni. Erről szól a vállalkozói lét.” – hangsúlyozta.

Nagy Elek szerint a magyar vállalkozók már sok krízisen átküzdötték magukat, és a jövőbeni túlélésük és sikereik kulcsa is az alkalmazkodási képességükben rejlik. Hangsúlyozta, hogy az MKIK a kamarai rendszeren keresztül csaknem 900 ezer vállalkozást képvisel. Közöttük számos olyan akad, amelyek létezése és története azt bizonyítja: a sikerhez nem mindig kedvező környezet kell, hanem megfelelő szemlélet. Mert a siker ott kezdődik, hogy van egy vízió. A vállalkozó már a kezdet kezdetén a készterméket látja, akkor is, amikor először rajzol vázlatokat egy papírra. Akkor is, amikor még vagy már rajta kívül senki sem hisz a sikerben és a remény is elfogyni látszik.

Energetika: kihívások és eredmények

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor, az energiaárak nemzetközi összehasonlítását emelte ki előadásában, hangsúlyos tényezőként. Elmondása szerint ma az európai vállalkozások kétszer-háromszor annyit fizetnek az energiáért, az üzemanyagokért, mint amerikai vagy kínai versenytársaik, ami súlyosan érinti a kontinens versenyképességét. Ekkora előny, ami az amerikai és a kínai szereplőknél jelentkezik, nehezen behozható, még nagyon innovatív termékek esetében is.

Ugyanakkor, Czepek Gábor hangsúlyozta: Magyarország jelentős eredményeket ért el az energiaszuverenitás terén, a hazai energetikai szektor kiemelkedően jól teljesít. A Paks II. projekt a tervek szerint halad, tíz-tizenöt éven belül már termelnie kell az erőműnek. Ugrásszerűen nőtt a napenergia részesedése a hazai energiamixből és mára az energiaszektor szolgáltató cégeinek többsége magyar kézbe került.

„A magyar energiarendszer robusztus és stabil, és ma már vannak olyan időszakok, amikor teljesen karbonmentesen látjuk el az országot villamos energiával – a Nap és a nukleáris megoldások segítségével.” – fogalmazott az államtitkár. Magyarország szinte valamennyi szomszédos ország energiahálózatával összeköttetésben áll, ha beüt egy krízis, tudunk energiát importálni.

Czepek Gábor szerint a következő évek nagy kihívása az energiatárolás fejlesztése lesz, hogy a lehetőségek szerint egyensúlyba kerüljenek a megújuló energiaforrások időszakos ingadozásai, és így a hazai vállalkozások versenyképes áron jussanak energiához.  Az államtitkár hangsúlyozta: az 500 milliárd eurós német gazdaságélénkítő csomag jelentősen hozzájárulhat az európai gazdasági konjunktúra beindításához.

Válságban is előre

A beszélgetés során többen utaltak arra, hogy a nemzetközi helyzet nem csak nehézségeket, hanem lehetőségeket is kínál. A Magyar Bankholding képviseletében jelen lévő Szabó Levente szerint a gazdasági bizalmi indexek Európában már mutatnak pozitív jeleket. Az Opus Global nevében felszólaló Vida József pedig úgy vélte: az energiaipari szektorban most különösen fontos, hogy a vállalkozások és az állam közösen reagáljanak az új kihívásokra.

„Lehet, hogy viccesnek tűnik, amit most mondok, de a méhek minden nap teszik a dolgukat. Termelik a mézet és nem érdekli őket a háború, az eső, a napsütés vagy a holdtölte. Teszik a dolgukat és ez egy követendő példa.” – tette hozzá Vida József

Az eseményen Szatmári Kristóf országgyűlési képviselő is felszólalt. Szerinte a háborús hatásokkal, szankciókkal és gazdasági átrendeződéssel hosszabb távon is számolni kell, ezért a gazdaságpolitikának paradigmát kell váltania, és fenntartható, reális növekedési célokat kell megfogalmazni.

Józan ész, stabilitás, közösség

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő építése csak józan, ideológiamentes gondolkodással, valamint, a lehető legszélesebb körű társadalmi és vállalkozói összefogással lehetséges. Az MKIK által biztosított platform – mint ez a tusnádfürdői sátorbeszélgetés is – lehetőséget teremt arra, hogy érdemi párbeszéd induljon a gazdasági élet szereplői és a döntéshozók között.

Ahogy az egyik felszólaló fogalmazott:

„Nem tudjuk, mikor érjük utol Ausztriát – de nem is ez a lényeg. A legfontosabb az, hogy mindenki hozza ki a legtöbbet a saját lehetőségeiből.”

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Napjaink egyik legforróbb és legaktuálisabb gazdasági kérdése, a mesterséges intelligencia (MI) KKV-kban történő alkalmazása volt a központi kérdés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kerekasztal-beszélgetésén Tusnádfürdőn.
Az Európai Tanács elfogadta a gazdasági és egyéni korlátozó intézkedések 18. csomagját, amely jelentős csapást mér Oroszország energia- és katonai ágazatára, valamint bankszektorára, továbbá az EU-val folytatott kereskedelmére.
Széchenyi 2020