A német gazdaság helyzete, növekedési kilátásai a kormány éves gazdasági jelentése tükrében

A Szövetségi Statisztikai Hivatal által január végén nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint Németországban a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége 2024 utolsó három hónapjában – az ár-, a szezonális és a naptári hatásoktól megtisztítva - 0,2 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Miközben a magán- és a kormányzati fogyasztás emelkedett, az export mennyisége jóval elmaradt az előző negyedévitől.

A bruttó hazai termék változása az előző negyedévihez képest, 2020 első és 2024 negyedik negyedéve között, %

Mindent egybe vetve a német gazdaság teljesítménye a konjunkturális, de főként strukturális kihívások által terhelt múlt esztendőben nem bővült, hanem csökkent. A negyedik negyedévi visszaesés megerősítette a hivatal január közepén nyilvánosságra hozott első becslését, mely szerint az ár- és naptárhatással kiigazított GDP – az egy évvel korábbi 0,3 százalékos csökkenés után - 2024-ben újabb 0,2 százalékkal tovább mérséklődött. Már pedig arra, hogy két egymást követő évben csökken a német GDP, utoljára 2002-ben és 2003-ban volt példa.

Ezek szerint 2024-ben a gazdasági teljesítmény változása tekintetében Németország egyértelműen teret veszített mind az Egyesült Államokkal, mind az Európai Unióval, s azon belül az euró-övezettel szemben. Az Egyesült Államokban a bruttó hazai termék mennyisége a múlt évben 2,8, az Európai Unió 27 tagországában 0,8, ezen belül az euró-övezet országaiban 0,7 százalékkal bővült. (Úgy, hogy ebben már a német gazdasági teljesítmény visszaesése is benne van, azaz az „EU-27”-ek gazdasági teljesítményének közel negyedét, míg az euró-övezet gazdasági teljesítményének csaknem 30 százalékát előállító Németországot nem számítva mind az Európai Unió, mind az euró-övezet vonatkozásában erőteljesebb volt a növekedés mértéke.) 

Tágabb visszatekintésben – a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács, (az „öt bölcs”) számítása szerint Németországban a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége az elmúlt öt évben mindössze 0,1 százalékkal nőtt, miközben „az Egyesült Államokban több mint 12, az euróövezetben pedig jó 4 százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti szintet”. 

Kormányzati önkritika a gazdaságpolitikában elkövetett hibákról

Január utolsó napjaiban - a sokéves hagyományt folytatva – Robert Habeck zöldpárti alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter ismertette az FDP kiválása után kétpártira apadt berlini szövetségi kormány utolsó éves gazdasági jelentését, (amely teljes egészében hozzáférhető a gazdasági tárca www.bmwk.bund.de honlapján).

Habeck elismerte, hogy a német gazdaság a tartósan elhúzódó stagnáció időszakát éli. A leköszönő kormányzat a múlt évi 0,2 százalékos visszaesés után – a bruttó hazai termék idei várható alakulására vonatkozó előrejelzését az ősszel prognosztizált 1,1 százalékról 0,3 százalékra, míg a 2026-ra vonatkozó előrejelzését 1,6 százalékról 1,1 százalékra mérsékelte.

A bruttó hazai termék változása az előző évi teljesítményhez képest, a szövetségi kormány éves gazdasági jelentése szerint %

Forrás: Jahreswirtschaftsbericht 2025

A gazdasági tevékenység fékező tényezői között Habeck a múlt év őszén elfogadott és a kormányzat szándékai szerint fél százalékos pótlólagos növekedést biztosító gazdaságélénkítő program elmaradását, az előre hozott választásokból adódó belpolitikai bizonytalanságnak a beruházások és a fogyasztás alakulására gyakorolt negatív hatását, valamint a geopolitikai feltételek változását, s azon belül a Donald Trump által kilátásba helyezett vámoknak a piacok alakulására gyakorolt hatását emelte ki. (Megjegyezve, hogy ez utóbbit, azaz a vámoknak a bruttó hazai termék változására gyakorolt hatását érthető módon még nem tudták beépíteni a német gazdasági idei teljesítményével kapcsolatos előrejelzésbe.) Mindeközben az európai belső piac továbbra is a német gazdasági növekedés tartósan stabilizáló tényezője. 

Az Egyesült Államok régi-új elnökének január 20-án megkezdett második hivatali ideje nagyfokú bizonytalanságot jelent a német gazdaság számára. Ha Trump az előzetes bejelentésének megfelelően akár 20 százalékos vámokat vet ki az Európából érkező importra, az különösen keményen sújtja majd az erősen exportorientált német gazdaságot.

A kormány gazdasági jelentése bemutatása során Habeck elismerte, hogy az a gazdasági teljesítmény stagnálásához vezető gazdaságpolitika, melyet a mindenkori szövetségi kormány az elmúlt másfél évtizedben követett, a jövőben nem folytatható. Az oktatás alapvetően a tartományok felelőssége, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az elmúlt időszakban 13 százalékra emelkedett azon 18 és 24 év közötti fiatalok aránya, akik képzettség nélkül hagyják el az iskolát; s ami nem indokolható a külföldiek magas arányával, mert a Németországban születettek körében is jelentős probléma.

Habeck a negatív tényezők sorában említette azt a nemzetközi gazdasági szervezetekkel – IMF, OECD, Európai Bizottság - egyetértésben tett megállapítást, mely szerint – más országokkal ellentétben – a koronavírus-járvány utáni német fiskális politika nem kölcsönzött kellő növekedési impulzusokat a gazdaság számára, hanem egyenesen fékezte azt. Egy, a sajtótájékoztatón bemutatott grafikon szerint Németországban a beruházásoknak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 1991 óta rendszeresen elmarad mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió mutatójától, már pedig a beruházásoknak a költségvetés eladósodásának megakadályozását szolgáló elhanyagolása („Deutschland ist systematisch unterinvestiert”) részint az infrastruktúra-fejlesztés, részint pedig az innovációt és a digitalizáció fejlesztését szolgáló beruházások elmaradásához vezetett. A leköszönő kormány ugyanakkor jelentős eredményeket ért el a megújuló energiák termelésének fejlesztésében, többek között a szélerőművi kapacitások folyamatos bővítése révén. 

„A német gazdaság 2025 elején nehéz kiinduló helyzetben van”, mondta a miniszter. „Az elmúlt évek globális válságai különösen keményen sújtották iparunkat és exportorientált gazdaságunkat. Az energiaválságot - amelyet Putyin agresszív háborúja váltott ki - sikerült elhárítani és az inflációt visszaszorítani. A reálbérek is érezhetően emelkedtek és az embereknek ismét több pénz van a pénztárcájukban. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Németország alapvető strukturális problémákkal küzd: munkaerő- és szakmunkáshiánnyal, túlzott bürokráciával és a magán- és az állami beruházások alacsony szintjével. Erre emlékeztetnek a szó legszorosabb értelmében omladozó hidak.

Az új amerikai kormány gazdaság- és kereskedelempolitikájával kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, valamint Németországban a közelgő országos választások miatt a jövőbeli gazdaság- és pénzügypolitikai irányvonallal kapcsolatos bizonytalanság is visszafogja a beruházási és fogyasztói kedvet. A szövetségi kormány által kidolgozott növekedési kezdeményezések nagy részét már nem lehetett megvalósítani. Ez az egyik oka annak, hogy az ez évre vonatkozó növekedési előrejelzést nagy mértékben lefelé módosították.

A szakképzett munkaerőhiány hiánya ellenére a munkanélküliek foglalkoztatási kilátásai megnehezültek. Január közepére a munkanélküliek száma a decemberihez képest 186 ezer fővel, 2.993 ezerre, az elmúlt csaknem egy évtized legmagasabb szintjére, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 6,4 százalékra emelkedett. A szövetségi kormány azzal számol, hogy a munkanélküliségi ráta idei éves átlaga el fogja érni a 6,3 százalékot.

Az infláció mértéke a 2024 decemberi 2,6 százalékról idén januárra 2,3 százalékra, ezen belül az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított ún. maginfláció 3,3-ról 2,9 százalékra mérséklődött. Figyelemre méltó, hogy az inflációszámítás nagyjából felét kitevő áruk áremelkedése 1 százalék alatt maradt, az élelmiszereké pedig 2,0 százalékról 0,8 százalékra mérséklődött, miközben a másik mintegy 50 százalék erejéig figyelembe vett szolgáltatások árszínvonala minimum negyedik hónapja a 4,0 százalékos szinten stabilizálódott. A szövetségi kormány 2025 egészére vonatkozóan a múlt évivel megegyező mértékű, 2,2 százalékos inflációt feltételez.

A szövetségi költségvetés kiadási oldala a 2024. évre számított 476,8 milliárd euróról az idén 2,5 százalékkal, (azaz az egy évvel korábbinál nagyjából egy százalékponttal szerényebb mértékben), 488,6 milliárd euróra, a nettó hitelfelvétel pedig a múlt évre számított 39,0 milliárdról 51,3 milliárd euróra emelkedik.  

A német kormányzati gazdaságpolitika feladatait Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter az alábbi négy pontban összegezte:

• „Először is elengedhetetlenek a beruházási tevékenységet erősítő célzott ösztönzők és az állami beruházások nagyobb mozgástere. Ellenkező esetben Németország megbénítja magát.
• Másodszor: teljes mértékben ki kell aknázni a szakképzett munkaerőben és a munkaerőben rejlő lehetőségeket - mind belföldön, mind a bevándorlás révén. Már csak gazdasági szempontból sem fogadhatjuk el, hogy minden ötödik 20 és 35 év közötti embernek nincs szakképzettsége. Erőteljesen támogatni kell az oktatásba való beruházást, a hosszabb munkavégzésre való ösztönzést és a jobb gyermekgondozási lehetőségeket.
• Harmadszor: következetesen csökkenteni kell a bürokráciát, és jelentősen fel kell gyorsítani az eljárásokat. Az energetikai átállással és az LNG-terminálokkal megmutattuk, hogy ez megvalósítható. Erre a gyorsaságra máshol is szükség van.
• Negyedszer: Európának egységesen kell fellépnie a geoökonómiai kihívásokkal szemben, és ki kell használnia a belső piac erejét. Az európai egységes piac a gerincünk. Ezért mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a német gazdaságnak és a német vállalatoknak rengeteg pénzébe kerülne a belső határok tartós lezárása”.

A német gazdaság fontosabb jelzőszámai a szövetségi kormány gazdasági jelentésében Változás %-a, (ha nincs egyéb megjegyzés)

Forrás: 2023, 2024 Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2025 kormány gazdasági jelentése

A pártok választási programjaiban a gazdaságpolitika fontos szerepet játszik, ugyanakkor az általuk javasolt intézkedések – természetesen – jelentős eltérést mutatnak. Míg a CDU/CSU és az FDP elsősorban az adókedvezményeket és a bürokrácia csökkentését támogatja, addig az SPD és a Zöldek pártja a beruházások ösztönzésére és a részben leromlott infrastruktúra felújítására irányuló, hitelből finanszírozott „Németország Alapot” javasol. Mindeközben a baloldaltól a szélsőjobboldali AfD-ig minden párt az energiaköltségek csökkentését ígéri.

Ifo: az aktuális üzleti helyzet megítélése javult, a közeljövő kilátásai tovább romlottak

A müncheni gazdaságkutató intézet által az üzleti légkörre, ezen belül az üzleti helyzet és az üzleti várakozások alakulására számított Ifo-index alakulása 2020 és 2025 január között

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által mintegy 9 ezer vállalat megkérdezése alapján az üzleti légkör alakulására számított jelzőszám („Ifo-index”) a szakértők némi meglepetésére 2025 januárban kis mértékben javult, a több éves visszatekintésben mélypontnak számító decemberi 84,7 pontról 85,1 pontra emelkedett. A szerény, de végre pozitív irányú változás – úgy, ahogy az már a múlt év utolsó hónapjában is megfigyelhető volt – az aktuális üzleti helyzet korábbinál kedvezőbb megítéléséből adódik, miközben a közeljövőre vonatkozó üzleti várakozások megítélése 2024 októbere óta folyamatosan romlik, s ez a romlás idén januárban is folytatódott. „A német gazdaságot összességében továbbra is pesszimizmus jellemzi” – kommentálta a felmérés eredményeit Clemens Fuest, az ifo elnöke.  

„Németország legfontosabb, az üzleti légkör alakulására vonatkozó mutatójának enyhe emelkedése még nem utal a gazdaság közeli fellendülésére. Ehelyett a gazdaság továbbra is stagnálásban ragadt, és rövid távon több a lefelé, mint a felfelé mutató kockázat” - mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. „Az Ifo-konjunktúraindex enyhe emelkedése csak egy kis lélegzetvétel - a kilátások továbbra is borúsak” – figyelmeztetett Christoph Swonke, a DZ Bank elemzője.

Az Ifo-index alakulása 2024 január óta a müncheni gazdaságkutató intézet számítása szerint

A főbb gazdasági ágazatok közül a feldolgozóipar üzleti légkörének változása megegyezik az általános helyzetképpel. A felmérésben részt vevő vállalatok az aktuális üzleti helyzetet a korábbinál kedvezőbben értékelték, a közeljövőre vonatkozó szkepticizmus azonban a beérkező új megrendelések csökkenése miatt tovább romlott. A kapacitás-kihasználtság változatlanul 76,5 százalék, azaz jóval elmarad a 83,4 százalékos hosszú távú átlagtól.

A szolgáltatási szektorban az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám figyelemre méltóan javult. A vállalatok érezhetően elégedettebbek a jelenlegi üzletmenetükkel, a várakozásaik is felderültek, de továbbra is szkepticizmus jellemzi őket. A kereskedelmi vállalatok körében az üzleti légkör a decemberihez képest nem változott. Aktuális helyzetük megítélése javult, a várakozások megítélése azonban – különösen a kiskereskedelmi vállalatok körében - némileg romlott. Az építőiparban összességében ismét romlott az üzleti légkör megítélése, ami az aktuális helyzet jobb, míg a várakozások kedvezőtlenebb megítéléséből adódik. 

A közelgő országos választások és – nem mellesleg - az AfD ottani választási esélyei szempontjából aligha mellékes a keletnémet gazdaság szereplői aktuális helyzetmegítélésének és üzleti várakozásainak górcső alá vétele. Az ifo által a keleti tartományok üzleti légkörére vonatkozó jelzőszám a múlt év tavasza óta folyamatosan mérséklődik:

• a májusi 92,5 pontról decemberben 86,9 csökkent, januárban pedig 85,5 pontra tovább romlott; ezen belül
• az aktuális üzleti helyzet megítélése a múlt év májusi 93,2 pontról decemberre 87,5 pontra mérséklődött, s ez januárban sem változott, míg
• az üzleti várakozások megítélése a májusi 91,8 pontról decemberre 86,4 pontra mérséklődött, januárra pedig 83,6 pontra zuhant.

Maradva az ifo januári felmérésénél – a müncheni intézet által az exportőrök várakozásaira számított össz-német mutató a decemberi -6,1 pontról januárban -7,3 pontra romlott. „A németországi ipari vállalatok csökkenő exportra számítanak. Az évkezdet az exportiparban kijózanító volt” - mondta Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője. „A külföldön tapasztalható pozitív lendület eddig nem volt jelentős hatással a hazai exportőrökre.”

„Az új Trump-adminisztráció potenciális vámfenyegetései rontják a hangulatot” - tette hozzá a kutatásvezető. „Az ágazatok többsége a külföldi eladások csökkenésére számít. Különösen borúsan néznek ki a dolgok az autóipar számára. A fémipar várakozásai több mint egy éve szintén negatívak. A vegyiparban, valamint az üveg- és kerámiagyártásban tevékenykedő vállalatok stabil üzletmenetre számítanak. Az italgyártók és az elektromos berendezések gyártói ugyanakkor a külföldi üzlet növekedésére számítanak.”

A nagy gazdasági szervezetek gyors gazdaságpolitikai fordulatot követelnek  

Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (BDI) az év elején hivatalba lépett új elnöke egy nappal a szövetségi kormány gazdasági jelentésének nyilvánosságra hozatala előtt úgy fogalmazott, hogy „a német ipar megrekedt a válságban,” s hogy „a hangulat siralmas”. 

A BDI arra számít, hogy a német gazdasági teljesítménye az idén nem nő, hanem 0,1 százalékkal tovább csökken, miközben a világgazdaság teljesítménye 3,2 százalékkal fog növekedni. Ráadásul – mint Tanja Gönner, a szövetség főtitkára fogalmazott - az uniós importra kivetett amerikai vámok esetén a német gazdaság akár közel 0,5 százalékkal is zsugorodhat.

Leibinger az egyre növekvő bürokráciát, a magas energiaárakat és a szakképzett munkaerő hiányát nevezte meg a legnagyobb problémaként. A német vállalatok versenyképessége veszélyben van. A problémák nagyok, de nem megoldhatatlanok. A BDI elnöke felszólította a február 23-i országos választások után hivatalba lépő, (ma még természetesen ismeretlen összetételű) új kormányt, hogy változtasson irányt a telephelyi feltételek javítása érdekében. A vállalatoknak azonnali pozitív jelzésekre és egy „határozott menetrendre” van szükségük tevékenységük élénkebbé válása érdekében.

A jelenlegi gazdasági válság politikai kezelését már jó ideje bírálják; a német gazdaságot strukturális válságban, magát Németországot pedig, mint gazdasági telephelyet pedig egyre nagyobb nyomás alatt látják. Ezért a négy vezető német gazdasági szervezet elnöke, Reiner Dulger (BDA), Peter Leibinger (BDI), Peter Adrian (DIHK) és Jörg Dittrich (ZDH) egy, a szintén január utolsó hetében nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatban gyors gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett.

„Donald Trump az Egyesült Államok elnökévé választása fordulópontot jelent. Az Európai Uniónak újra kell pozícionálnia magát - biztonság-, kereskedelem- és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió versenyképességét kiemelt prioritássá tette, hangsúlyozva a világ más régióival való szorosabb együttműködés fontosságát. ... Most a konkrét megvalósításnak kell következnie”, olvasható a nyilatkozat bevezetőjében.

Amely szerint „Németország egy mély gazdasági és strukturális gyengeség idején szembesül ezzel az új helyzettel. A német gazdaság két éve recesszióban van. A 2025-re vonatkozó kilátások borúsak. Németország, mint üzleti telephely vonzereje csökkent, a tőke kiáramlik. A németországi vállalatok egyre rosszabb versenyfeltételekkel küzdenek. Öt perccel tizenkettő előtt vagyunk. Itt az ideje cselekedni.

A nagy német gazdasági szervezetek évek óta rámutatnak a németországi vállalkozói tevékenység folyamatosan romló keretfeltételeire. … Számos javaslatot tettünk a politikusoknak Németország vállalkozói alapjának megerősítésére. Kevés történt. Néhány esetben a leköszönő német kormány passzív szerepet játszott, rosszul ítélte meg a vállalatok helyzetét, máskor viszont túlságosan optimista volt a vonatkozó előrejelzéseiben. A központi reformokat a politikusok az évek során többször elhalasztották. Ennek következtében a változtatásra irányuló nyomás olyannyira megnőtt, hogy most már a változtatás szükségességével kapcsolatos vészhelyzetéről beszélhetünk. Ennek jele a nagyfokú bizonytalanság és a vállalatok körében tapasztalható növekvő bizalomvesztés.

Németország megbízható partner akar és az is kell, hogy maradjon a geopolitikailag feszült időkben. … A széndioxid-mentesítés és a digitalizáció révén a németországi vállalatok mélyreható átalakulás közepén vannak. A demográfiai változások miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik társadalombiztosítási rendszereink finanszírozására. Az erős gazdaság kulcsfontosságú válasz mindezekre a kihívásokra.

Németországot, mint üzleti telephelyet nem segíti rövid távú válság-kezelés. Alapvető strukturális változásokra van szükség a gazdaság- és szociál-politikában. … meg kell szabadulnia a túlzott bürokráciától és csökkentenie kell a bürokraták számát. Csökkenteni kell a vállalatok adó- és illetékterheit. Versenyképes árakra és tervezési biztonságra van szükségünk az energia terén. És gyorsabbá kell válnunk a szakképzett munkaerő hiánya elleni küzdelemben.

A német gazdaság versenyképességének megerősítése a következő német kormány napirendjének élére kell, hogy kerüljön. Nem veszíthetünk több időt. A BDA, a BDI, a DIHK és a ZDH kiáll Németország, mint gazdasági telephely mellett. A vállalatok azonban csak akkor tudnak … befektetni, munkahelyeket és tanulószerződéses gyakorlati helyeket teremteni, ha adottak a megfelelő keretfeltételek”, olvasható a nagy gazdasági szervezetek nyilatkozatában. 

A gépipari vállalatok és a járműipari beszállítók létszámleépítést terveznek, a villamosiparban is csökken a termelés

A gyengülő gazdaság már hónapok óta gondot okoz a mintegy 1 millió főt foglalkoztató német gép- és berendezésgyártásnak. Az olyan kulcs-fontosságú értékesítési piacokon, mint Kína és az Egyesült Államok, gyönge a kereslet, a kereskedelmi konfliktusok pedig eszkalálódhatnak és súlyosbíthatják a helyzetet. A Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) aktualizált előrejelzése szerint az ágazat termelése a múlt évi visszaesés után az idén újabb 2 százalékkal mérséklődik.

A rendelésállomány kedvezőtlen alakulása az idén is sok fejtörést okoz majd számos németországi gépipari vállalat vezetőinek. Egy, a VDMA által készített felmérés január végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint az abban részt vevő 1021 tagvállalat egyharmada (34 százalék) „jelentős” vagy „nagyon jelentős” kockázatnak minősítette saját rendelési helyzetét a következő hat hónapra nézve. Ugyanezen felmérés szerint minden harmadik gép- és berendezésgyártó (35 százalék) „rossznak” vagy „nagyon rossznak” minősíti a maga aktuális üzleti helyzetét, míg minden ötödik vállalat (22 százalék) még mindig „jónak” vagy „nagyon jónak” nevezte azt.

Mindent egybe vetve az ágazatban tapasztalt szkepticizmus erősödik, melynek következtében sok vállalat visszafogja a beruházásokat, s egy negyedük úgy látja, hogy a következő hat hónapban létszámleépítésre kényszerül.

Ralph Wiechers, a VDMA vezető közgazdásza szerint leendő német kormánynak mihamarabb radikális reformintézkedéseket kell tennie. A VDMA konkrétan a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-kulcsot, a bürokrácia és a szabályozás csökkentését és rugalmasabb munkaerőpiacot követel. „Németországban beruházási ösztönzőkre és alacsonyabb költségekre van szükség” – figyelmeztetett a vezető közgazdász.

A német autóipari beszállítók mély válságát jól jellemzi, hogy a Bosch több mint 12, a Continental mintegy 12,2, a ZF pedig 14 ezer munkahely megszüntetését tervezi. A Handelsblatt értesülése szerint az iparág legfontosabb vállalatai és a szakszervezet szokatlan szövetségbe tömörülve követelnek támogatást a politikusoktól. A múlt év végén a Bosch, a Continental, a ZF, a Schaeffler és a Mahle vezetői – a fémipari dolgozók szakszervezete elnökének kezdeményezésére - az adott cégek üzemi tanácsai vezetőivel közös levelet fogalmaztak meg Olaf Scholz kancellár részére annak ellenére, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői között – érthető módon – eltérőek a nézetek a létszámcsökkentési tervekkel kapcsolatban.

Közben úgy tűnik, hogy folytatódik a német villamos- és digitális ipar visszaesése is. „A vállalkozóknak bizalomra van szükségük. A hangulat megfordítása az új szövetségi kormány legfontosabb feladata” – idézi a Handelsblatt Gunther Kegel, a Német Elektromos és Elektronikai Gyártók Szövetsége (ZVEI) elnökének figyelmeztetését. Aki arra számít, hogy az ágazat termelési volumene az idén 2 százalékkal tovább csökken; azaz bár folytatódik a visszaesés, de annak mértéke nem lesz olyan mély, mint egy évvel korábban volt.

Sok vállalat még nem tette meg a szükséges lépéseket a létszámcsökkentés irányában, de „ez most, a 2025-re vonatkozó borús kilátások miatt minden bizonnyal megváltozik” - mondta a ZVEI elnöke. „Az iparág most pótolja azt, amit 2024-ben a változás reményében elhalasztottak.” Mindazonáltal remény van arra, hogy a létszámcsökkentést nyugdíjazásból és a természetes fluktuációból sikerül megoldani.

Készítette:        

Juhász Imre

volt külgazdasági szakdiplomata