A magyar gazdaság jelenleg a prosperitás időszakát éli, amely nemcsak az ország határain belül érzékelhető, hanem azt túllépve is, tekintve, hogy az európai uniós tagországok közül hazánkban a leggyorsabb a növekedési ütem - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a KKV Stratégia Konferencián.
A kedvező gazdasági helyzetünket ebben az évben már számos felminősítés is igazolja: Fitch Ratings, Standard & Poor's, Rating and Investment, és Scope Ratings. Ennek hátterében egyrészt a kiszámítható gazdaságpolitika húzódik meg, amely ösztönzi és motiválja a vállalkozásokat a növekedésre, bővülésre, fejlődésre, valamint az exportpiaci megjelenésre - mondta az elnök. Másrészt a növekedés hátterében olyan további mozgatórugók állnak mint a folyamatosan bővülő lakossági fogyasztás, a bővülő beruházások, valamint a vállalati külpiaci megjelenés, vagyis az erős exporttevékenység. A kedvező gazdasági trendek mellett azonosíthatók azok a gyengepontok, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek - tette hozzá. Az MKIK 7 ilyen területet azonosított, úgymint: digitalizáció, innováció, munkaerőhiány, generációváltás, exportpiaci megjelenés, pénzügyi tudatosság, valamint a termelékenység. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályán maradjon, szükséges a hazai KKV-szektor versenyképességét javítani, amelyben a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a nyitott üzleti modell, az agilitás, valamint a digitális tudás meghatározó szerepet képviselnek - emelte ki az elnök.
A Kormány által – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával – elkészített KKV-Stratégia részben ezekre a területekre fókuszál stratégia szinten. A közeljövőben fontos lesz azonban, hogy a főbb területek köré operatív szintű cselekvési tervek készüljenek, ezzel közvetlenül támogatva a vállalkozásokat – hangsúlyozta Parragh László a rendezvényen.
Parragh László előadásában kiemelte, az új kkv-stratégia kialakítása nem íróasztal mellett, hanem a vállalkozásokkal együttműködve történt, ezért a program életszerű lesz. Az MKIK elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság a beruházás-vezérelt szakaszból az innováció-vezérelt szakasz felé tart, az átállás támogatásának kell lennie a következő évek fő mozgatórugójának a gazdaságpolitikában.
A most elkészült, 2019-2030-as időszakra szóló kkv-stratégia segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat a gazdasági szerkezetváltásuk során - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkár. György László az átfogó célok közül kiemelte a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatását, az adminisztrációs terhek ésszerű keretek közé csökkentését, valamint a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerését. A kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztésénél kiemelte a vállalkozói portál létrehozását, ami információkkal és ingyenesen elérhető anyagokkal segíti majd a vállalkozásokat.
A szükséges tudás megszerzésének, a vállalkozói kultúra erősítésének területén György László a szakképzés és a felnőttképzés megújítását, pályakövetési rendszer és munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítását, valamint a vállalati életszakaszhoz igazodó mentorálást, tudásátadást, tanácsadást említette.
A kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzését szolgálja majd egyebek mellett a Magyar tőkealap program kidolgozása és elindítása, továbbá a kkv-kat támogató tőkealapok rendszerének áttekintése és megerősítése, a támogatott kkv-finanszírozás koordinációs mechanizmusának létrehozása, valamint a kkv-finanszírozási alstratégia elkészítése. Az államtitkár ezek mellett kiemelte a kkv-k külpiacra lépését segítő programot, valamint a vállalkozások generációváltását segítő tanácsadási és mentorálási szolgáltatások fejlesztését.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismertette a kormány hét pillérre épülő kkv-stratégiáját, amit 1000 hazai kkv megkérdezése után állítottak össze.
- Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet (vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése, adóadminisztráció egyszerűsítése)
- Üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése (elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése, a bizalom infrastruktúrájának kiépítése - erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre)
- A kkv-k innovációs és digitális teljesítményének erősítése (a technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében, immateriális tőke arányának növekedése, kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizáció fokának növelése)
- Kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése (hitelfelvételi lehetőség javítása, tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek)
- Nemzetköziesedés elősegítése (hazai kkv-k árbevételének egynegyede exportértékesítésből származzon)
- Szükséges tudás megszerzése (képzett munkaerő, kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé, vállalkozói kultúra fejlesztése)
- Generációváltás (cél, hogy a tulajdonos nyugdíjassá válása után a cég ne épüljön le, ne tűnjön el)
Forrás: MKIK / MTI
Fotó: Szalai Ádám
