AA

Gazdasági Tájékoztató negyedik negyedév - 2019

2020. február 21.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Közgazdasági Igazgatóság

 

Gazdasági Tájékoztató

2019./IV.

 

− Út az aranykor felé −

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2019-ben 4,9%-kal meghaladta az előző évet. A GDP növekedésének részleteit egyenlőre még nem közölte a KSH, azonban feltételezhető, hogy  a piaci szolgáltatások, a belső kereslet  és az építőipar húzta legmarkánsabban a bruttó hazai termék értéket.

A kedvező adat azt igazolja, hogy a magyar gazdaság jelentősen nem veszített a lendületéből, annak ellenére, hogy a makrogazdaság kedvező körülményei folyamatosan csillapodni látszanak. A GDP mértéke azért is kedvező, mert mindez csökkenő államadósság mellett realizálódott a magyar gazdaságban.

A beruházások volumen növekedése 2019. III. negyedévében tovább folytatódott és a 2018. azonos időszaki magas bázishoz képest 15%-os emelkedést mutat. A nemzetgazdaság egyes területein eltérően alakult a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagaslóan nőttek a – beruházások közel háromtizedét képviselő – feldolgozóipari fejlesztések (29%), annak ellenére, hogy az alágak több mint felében csökkent a volumen. A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak növekedése (17%) lassult a korábbi negyedévekhez képest. A harmadik legnagyobb súlyú, az összes beruházás mintegy 17%-át adó ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (23%-kal).

2019 decemberében az ipari termelés – az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2%-kal visszaesett. Az ipari termelés Pest régióban (9,5%), Észak-Alföldön (6,6%), valamint Budapesten (4,0%) nőtt. A többi régióban 1,0 és 8,4% közötti volumencsökkenés volt tapasztalható, a legnagyobb mértékű Nyugat-Dunántúlon. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártásban tizennégy hónap növekedés után következett be visszaesés: a kibocsátás decemberben 10,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari termelés 13%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,4%-kal nőtt.

Az egész évet tekintve 2019-ben az ipari termelés 5,4%-kal emelkedett a 2018-as 3,5%-os növekedést követően. Ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 5,5, az energiaiparé 1,1, a kis súlyú bányászaté pedig 20,1%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva. Az ipari export 6,3%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A teljes ipari értékesítés 63, a feldolgozóipari értékesítés 72%-a származott külpiaci eladásokból. A járműgyártás exportvolumene az év során 11,4%-kal bővült, a második legnagyobb számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 8,4%-kal emelkedett. Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (10,1%), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,1%).

A 2019. október–decemberi időszakban 4,52 millió volt a foglalkoztatottak száma, amely érték 38 ezer fős bővülést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3%-ra emelkedett. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 52 ezer fős, a külföldi telephelyen dolgozók 10 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 24 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,6%-ra emelkedett. (Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki.) Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,4, a nőknél 67,8%. Mind ezzel párhuzamosan a fenti időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,3%-re csökkent.

A kormány a 2018 végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növelte a minimálbért. 2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedett, a növekedés mindkét esetben 8-8 százalékos volt az előző időszakhoz képeset.

A beruházások és a reálkeresetek folyamatos emelkedése, illetve a növekvő foglalkoztatotti létszám a fogyasztásra is pozitív hatást gyakorolt. 2019. decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,7, naptárhatástól megtisztítva 6,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. 2019-ben az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 6,1%-kal nőtt.

A fogyasztói árak 2019 decemberében 4,0%-kal, míg 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 5,4%-kal. A legnagyobb mértékben, 8,1%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3,0, a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1,0, az egyéb cikkeké 1,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2019. decemberben az export euróban számított értéke 0,8%-kal csökkent, az importé 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 247 millió euróval romlott. Az exportteljesítmény mérséklődése mögött valószínűsíthető, hogy a gépkocsik széndioxid kibocsátásnak újabb szigorítása húzódhat meg. (Forrás: KSH)

A Pénzügyminisztérium 2019. decemberi Makrogazdasági és költségvetési prognózisa szerint folytatódik a hazai gazdaság lendületes felzárkózása, és továbbra is 4% körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság mind 2020-ban, mind 2021-ben. A reálbérnövekedés várhatóan 6,3% lesz 2,8%-os infláció mellett. A költségvetési törvény középtávú kitekintésében 2020-ra 1%-os, 2021-re 0,7%-os, 2022-re 0,4%-os GDP arányos hiánnyal, 2023-ra pedig kiegyensúlyozott, hiány nélküli államháztartással számol.  Az Európai Bizottság 2019-es őszi előrejelzése kiemelte, hogy az európai gazdaság immár hetedik éve folyamatosan növekszik, és a növekedés 2020-ban és 2021-ben tovább fog folytatódni. Az európai munkaerőpiacok továbbra is szilárd alapokon állnak, a 2019-es 6,3%-os szintről folytatódni fog munkanélküliségi ráta EU-n belüli lassú csökkenése és 2020-ban és 2021-ben 6,2%-on stabilizálódik majd. Az inflációs nyomás várhatóan visszafogott marad a következő két évben: az EU egészében az előrejelzés szerint idén és jövőre 1,5%-os, 2021-ben pedig 1,7%-os lesz az infláció.

 

A magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó várakozások

 

A kockázatokat tekintve megállapítható, hogy elsősorban a külső környezet jelenheti azok táptalaját, tekintve, hogy a belső gazdasági és társadalmi viszonyok kiszámíthatónak és stabilnak tekinthetők. Talán az egyik legaktuálisabb és legjelentősebb kihívásnak a koronavírus, és annak hatásai tekinthetők.

  • A magyar turizmus szempontjából nem hagyható figyelmen kívül a koronavírus eszkalálódása. Az elmúlt években egyre több ázsiai országból érkeztek/érkeznek hazánkba turisták, ráadásul egyre nagyobb létszámban. Előjelek már most érzékelhetők, azonban, ha a vírus terjedése továbbra is kitart, jelentősebb visszaesésre lehet számítani a turizmusban.
  • A koronavírus negatívan hathat a globális ellátási láncokra is, amelyekben hazánk is részben érintett. Az esetleges alapanyag, félkész-, és késztermékek ellátásának fennakadása a magyar gazdaságra is érzékeltetheti hatását.

 

A kihívások között továbbra is meg kell említeni a német autóipar nehézségeit, amely az igen szoros gazdasági kapcsolatinkon keresztül kihathat a magyar gazdaság teljesítményére is. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy jelenleg hatalmas forradalom zajlik az ágazatban, amely a jövőben teljesen átalakítja a járműgyártást. A digitalizáció, az elektromos-és önvezető járművek térnyerése lesznek a meghatározó irányok, amelyekre hazánk már most igyekszik felkészülni, ezzel is stabilizálva gazdasági helyzetét.

 

 

Interjú Dr. Kovács Árpáddal

a Költségvetési Tanács elnökével

A magyar gazdaság 2019. évi teljesítménye kiemelkedő. Ezt igazolja a növekedés mértéke, a munkaerőpiac aktuális helyzete, a bérek emelkedő üteme, valamint azok az állami programok is, amelyek a gazdaság lendületét hivatottak segíteni. Ennek a kedvező gazdasági helyzetnek az alapját a makrogazdasági-államháztartási egyensúly jelenti, amely mintegy 20 éve nem volt ilyen stabil és kiszámítható. Kiemelendő, hogy „elkopó” pályán van a magyar államadósság, amelyet igazol, hogy az GDP-arányosan 2019-ben mintegy 4%-ponttal csökkent.

A jelenlegi számítások szerint 2022-ra elérhető a 60% körüli szint. Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság egy jelentős minőségi változáson ment keresztül. A szekér megy és az ország eredményei jók – jelentette ki Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Mostanában nálunk felélénkültek az euró bevezetése körüli viták. Kovács Árpád szerint az euró-övezethez való csatlakozás feltételei, és maga az euró jövője, megújulása körül most felerősödött diskurzus oka az, hogy az EU vonatkozó követelményeinek teljesítésében előrehaladtunk, s ma már rajtunk (is) múlik, „mikor” és „milyen feltételekkel” történhet a csatlakozás.  

A gazdaság teljesítményében újabban kiemelkedő a szolgáltatásokon belül a turizmus, valamint az építőipar szerepe. Az autóipar mellett ezek azok az ágazatok, amelyek a húzóerőnek tekinthetők. Kiemelendő, hogy a hazai ipar bizonyos szegmensei, a járműgyártás, gyógyszeripar, elektronikai ipar és mások kellően modernizáltaknak tekinthetők. Teljesítményük megfelel, vagy inkább felette van az európai átlagnak. Azonban a vállalati méretkategóriákon belül jelentős eltérések tapasztalhatók, így a hatékonyság területén is különbségek vannak. Mindez elvezet oda, hogy a jelenlegi prosperáló gazdasági szerkezetnek vannak repedései. Egyik ilyennek tekinthető az országon belül meglévő jelentős egyenlőtlenségek. Budapest az európai uniós fejlettségi szint átlagát több mutatóban meghaladja, azonban a közvetlen (lásd Pest-megye) környezet az átlagos fejlettség felén van. A különbségek megjelennek a képzettségben és a munkaerőpiacon is. Ezek a gondok azonban nem megoldhatatlanok, sokkal inkább úgy kell rájuk tekinteni, hogy kijelölik a beavatkozási területeket, úgymint: képzés (pl. szakmunkásképzés és munkaerőhiány pótlása; olyan képzőközpontok kialakítása, ahová az oktató utazik, a hallgató helyben van), társadalmi mobilitás, munkaügyi kérdések, területfejlesztési politika, együttműködések, idősebb generáció foglalkoztatása, logisztikai feltételek és humánpolitika javítása, ésszerű klímapolitika stb.) Valamennyi területen elindultak már beavatkozások, állami programok, így ilyen szempontból a 2019. év a „finomhangolási folyamat” elindításaként értékelhető.

Pozitív tendencia, hogy egyre több állami gazdaságfejlesztési forrás áll rendelkezésre, ami a gazdaságban egy körforgást generál, hiszen azok visszatérnek a vállalkozói sikerekben, ami adóbevételt hoz, termelési többletet generál stb. Szükség lenne azonban arra, hogy a vállalkozói hatékonyság javuljon, ami versenyképességet is eredményez majd. Elnök úr kiemelte, hogy a magyar gazdaságot három fő fordulat jellemezte, jellemzi:

  • stabilitási fordulat (2013-2014)
  • extenzív növekedési fordulat (2015)
  • jelenleg pedig zajlik a versenyképességi fordulat, aminek hatékonyságjavulással is együtt kell járnia.

Kovács Árpád röviden kitért az egyre többet emlegetett várható válságra is. Úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdasági fejlődést nem fenyegetik érdemi belső kockázatok, ütésállóbbá vált a gazdaság. Mindez nem mondható el a külső feltételekről. Nem valószínű, hogy egycsapásra megszűnnek azok az okok és okozatok, amelyek a Brexitből, a kereskedelmi háborúból, a sehová nem vezető, inkább károkat okozó szankciós politikából származnak. Nem jut nyugovópontra a migráció, romlani fog a demográfiai helyzet és nem utolsósorban a környezet. Kérdés a mérték, és történik-e a kapcsolatokban olyan törés, ami végletes helyzetet, újabb világgazdasági krízist okoz. A megismerhető információk alapján ennek bekövetkezésére kevéssé lehet számítani, inkább a romló feltételekhez történő alkalmazkodás adja a cselekvés keretét. Jelenleg a világban elsősorban pozícióharcok folynak – lásd USA, Kína, India –, amelyek kihatnak a gazdasági rendszerre. Elnök Úr rávilágított arra is, hogy az együttműködések elengedhetetlenek, így hazánk számára is fontos az EU – lásd külkereskedelmi kapcsolat –, de pl. Eurázsia teljesítménye is. Legfontosabbnak az egyensúly megtalálását említette, amely lehetőséget teremt a diverzifikált külkapcsolatok megfelelő kihasználására.

A magyar gazdaság versenyképességét vizsgálva kiemelendő, hogy a hard (azaz számszerűsíthető) mutatókban kiválóan teljesítünk, ugyanakkor az ún. puha tényezők vonatkozásában gyengébbek az eredményeink. Ennek javítása érdekében sürgető a vállalkozások tudatosságának javítása, a hosszútávú és előre tekintő gondolkodásra való fókuszálás. Ennek természetszerű feltétele a vállalkozások biztonságérzetének növelése is, amelyben a kamarai hálózat jelenléte megkerülhetetlen. Elnök Úr kiemelte továbbá, hogy a sikeres jövő kulcsa a termelékenység bővítése, a tudástőke megteremtése, a kreatív iparágak támogatása, valamint az innovációs képességünk fejlesztése. További fókuszt igényel a feldolgozóipar fejlesztésén belül, a magyar beszállítói kör arányának növelése, valamint a globális érték- és ellátási láncokhoz való csatlakozás kiszélesítése. Mindebben a kamarai hálózat eddigi támogató munkáját emelte ki Elnök Úr, valamint az oktatás és a jó gyakorlatok továbbadásának jelentőségét.

Végezetül a nullás költségvetés eléréséről kérdeztük a Költségvetési Tanács elnökét, aki szerint a világban mind jobban érzékelhető feszültségek felértékelik a kiegyensúlyozott, jelentős tartalékokkal rendelkező költségvetés szerepét. A feltételek adottak ahhoz, hogy belátható időn belül nálunk is „nullszaldós” legyen az egyenleg. Az ez évi központi költségvetésben tervezett 1 százalékos hiány és 1 százalékos tartalék közelít az európai uniós elvárásokhoz, ahol ma már a GDP arányosan csökkenő államadósság mellett ún. egyensúlyi vagy inkább pozitív egyenleget mutató költségvetést tartják elérendőnek. Ezen itthon is élő törekvés helyességét aligha lehet megkérdőjelezni. Az Elnök rávilágított arra is, hogy nem csupán elhatározás kérdése, hogy egy adott ország milyen ütemben képes elérni a teljes egyensúlyt (évente annyit vagy éppen kevesebbet költsön, mint ami a társadalmi teljesítménye), hanem az a múlt és a jelen által adott külső és belső társadalmi, gazdasági feltételek megtalálásának az eredménye.

 

Az interjút készítette:

Szük Krisztina

közgazdasági igazgató

  Tóth Róbert

  vezető elemző közgazdász

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2020. január

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő legfontosabb intézkedésekről.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében 2024. június 4-7. között támogatott részvételi lehetőséggel üzleti delegációt szervez Lengyelországba, Poznanba.
X public.szechenyi.title