Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gazdasági Tájékoztató

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2019 I. negyedévében 5,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, míg ez az előző negyedévhez viszonyítva 1,5%-kos növekedést jelent. Az adatok alapján megállapítható, hogy a növekedés mögötti húzóerők szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált, tekintve, hogy a belső kereslet mellett a nettó export is pozitívan járult hozzá ezen jelentős növekedéshez. A belső tételek közül egyértelműen kiemelkedik a háztartások tényleges fogyasztása, ami 3 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez.

 

A beruházások volumene 2019. I. negyedévében tovább erősödött és 26,4%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához mérten, de növekedés figyelhető meg abban az esetben is, ha az előző negyedévhez (2018.IV.) viszonyítjuk. A 26,4%-os volumennövekedésnek több mint a felét az 50 főt meghaladó vállalkozások realizálták, ami a magánberuházások erős aktvitására utal, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ebben a kategóriában jelennek meg a magáncégek által megvalósított állami megrendelések is. Ágazati szinten a beruházási volumen növekedésében legjelentősebb részesedést a szállítás és raktározás nemzetgazdasági ág adja, itt a beruházások 62%-kal növekedtek, amiben szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések). Ezt követi a feldolgozóipar 33%-os, az ingatlanügyek 9,5%-os, illetve a kereskedelem és a gépjárműjavítás 7,3%-os növekedése.

2019. márciusában az ipari termelés – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 8,0%-kal emelkedett, továbbá régiós szinten majdnem minden régióban növekedett, ennek mértéke 2,9%-12,8% között mozog.  A termelés volumene a régiók közül csupán Dél-Alföldön csökkent, 1,1%-kal. A legnagyobb mértékű volumennövekedés továbbra is Budapesten volt tapasztalható. Ágazati szinten – a feldolgozóipari termelés 30%-át kitevő – a járműgyártás területén figyelhető meg a legjelentősebb volumennövekedés, ami az előző évhez viszonyítva 12,8%-os bővülést jelent.  Az építőipari termelés volumene 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 48,2%-kal emelkedett. Ha csak a 2019. márciusi adatokat nézzük, akkor ez 67,6%-kal nőtt az előző évhez képest. Az építőipari termelői árak 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,3%-kal, míg az előző negyedévhez viszonyítva „csak” 2,9%-kal emelkedtek.

A 2019. február-áprilisi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 47 ezer fős növekedéssel, 4,492 millió volt a foglalkoztatottak száma. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,8%-ra emelkedett. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 69 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,5 %-ra csökkent a munkanélküliségi ráta (162 ezer fő).

A beruházások és a reálkeresetek folyamatos emelkedése, illetve a növekvő foglalkoztatotti létszám természetesen a fogyasztásra is pozitív hatást gyakorolt.  Hatvankilencedik hónapja töretlenül növekszik a kereskedelmi forgalom volumene, ami egyedülálló a térségben. Mindez azt mutatja, hogy a válság miatt a 2010 előtt elhalasztott fogyasztást a lakosság 2014-től kezdi bepótolni. 2019. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,6%-kal nőtt az értékesítés volumene.

2019. I. negyedévében a fogyasztói árak növekedése figyelhető meg, amely 2019. áprilisában az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan 3,9%-kal nőtt, ezen belül az élelmiszerek egyes csoportjai, a lakásjavítási és –karbantartási szolgáltatások, illetve a járműüzemanyagok árai emelkedtek a legjelentősebben. A fogyasztói árak 2019. első négy hónapjában átlagosan 3,4%-kal emelkedtek, ami meghaladja a 2018. éves átlagos 2,8%-os mértékét.

A külkereskedelmi termékforgalom exportban számított értéke 2019. márciusában az előző év azonos időszakához képest 4,9%-kal nőtt, ami alacsonyabb az importban számított 5,6%-os növekedéshez képest. 2019. márciusában a kivitel 82%-át, a behozatal 75%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le.

(Forrás: KSH gyorstájékoztatók)

A magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó várakozások

 

  • Az első 5 hónap növekedési üteme rendkívül kedvezőnek mondható. Várakozások szerint a gazdasági növekedés egész évben 4-5 százalék között maradhat. Ezt természetesen jelentősen befolyásolhatják a nemzetközi folyamatok, úgymint a kereskedelmi háború, az euróövezetben tapasztalt gazdasági gyengélkedések, a lassuló német ipari növekedés vagy éppen a német autóipar helyzete.  
  • 2019. I. negyedévében az 5,3%-os növekedés kimagasló, ami a beruházások, az ipar, az építőipar és a kereskedelem erősödésére okozza. Az EU átlag 1,5% és az EU tagországokban a többiek még a 4%-ot sem érték el, továbbá az EURO övezetben pedig 1,2%-os mértékű volt a növekedés. Általános vélemény, hogy az év hátralévő részében lassulás várható. A kormányzati elképzelések, miszerint az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó bővülést kell elérni, az idei évben teljesülhet, de hosszabb távon versenyképességi fordulatra, termelékenység és hatékonyság javulására van szükség, melynek egyik meghatározó eleme az innováció és digitalizáció, különösen a KKV-szektorban.
  • A Kormány által napokban bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései javítják a vállalkozások üzleti környezetét (adóegyszerűsítés, adókönnyítés, hitelösztönző intézkedések), ugyanakkor azok a vállalatok hosszabb távú növekedési kihívásait teljesen mértékben nem képesek megoldani. Tekintettel arra, hogy a 13+1 intézkedéscsomag csupán egyes elemei kerülnek bevezetésre ebben az évben, így annak gazdasági hatása még jelentősen nem fog megjelenni a GDP-bővülésben.
  • A gazdasági növekedés fenntartásához és a gazdaság válságálló képességének erősítéséhez a bevezetett és a bevezetés előtt álló Kormányzati intézkedések nagyban hozzájárulnak, azonban mikrogazdasági szinten is lépések eszközölése javasolt annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások menedzsmentje, a humán tőke tudásszintje folyamatosan javuljon. Ehhez javasolt a vállalati és pénzügyi kultúra mindenkori fejlesztése, javítása. Az eredményes és hatékony „felzárkózás” egyik legfontosabb feltétele pedig a határozott és következetes vezetői magatartás.
  • A napjainkat meghatározó, gyorsan változó munkaerőpiaci kihívásokra való reagálás egyik várható következménye a felnőtt- és szakképzés iránti kereslet növekedése, tekintettel arra, hogy azok gyorsan, a piaci igényekhez alkalmazkodva kínálnak megoldásokat a vállalatok számára. A versenyképesség fokozásának elengedhetetlen felétele a szakképzett humán vagyon rendelkezésre állása.
  • A külkereskedelem meghatározó faktor a gazdasági növekedésben, és az 2016 óta először támogatta a magyar gazdaság növekedését. Amennyiben az export tovább erősödik, az tovább fogja húzni a hazai GDP-t. Várakozásaink alapján az export erősödése a jövőben is folytatódni fog.

 

Interjú Lepsényi Istvánnal

A magyar gazdaság és autóipar aktuális helyzete, az aktuális globális trendek tükrében

 

Az elmúlt néhány év legfontosabb makrogazdasági adatai azt mutatják, hogy Magyarország gazdasága és versenyképessége megfelelő. Ezt alátámasztja mind a GDP folyamatos növekedése, mind pedig a rendkívül kedvező foglalkoztatási adat is. Az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági növekedés üteme fenntartható, tekintettel arra, hogy Magyarország tőke bevonzó képessége kiemelkedő és évről évre érezhetően bővül az export volumene is. Ezek a tényezők a magyar gazdasági fejlődés fontos hajtóerőinek tekinthetők – mondta Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója, akivel a magyar gazdaság és autóipar aktuális helyzetéről, valamint a KKV-szektor érintettjei előtt álló kihívásokról beszélgettünk.

A nemzetközi gazdasági helyzetben ugyanakkor jelentős turbulenciák azonosíthatók, úm. az Európai Unió fejlődésének lassulása, a Brexit körüli bizonytalanság és annak hatása, az amerikai gazdaságpolitika aktualitásai, valamint az amerikai-kínai vámháború. Ezen viszonyok között Magyarországnak úgy kell mozognia, hogy gazdaságpolitikai és geopolitikai érdekeink kiegyensúlyozottak maradjanak – folytatta Lepsényi István.

 

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a hazai KKV-szektor hatalmas potenciált jelent, ugyanakkor a szektor hatékonyságát növelni kell, melynek hatására javulhat a nemzetgazdaság teljesítménye. A vállalatok hatékonyságának fokozása egyben magában hordozza azt is, hogy felszabadul egy olyan munkaerő állomány, amelyet át lehet képezni, és olyan területekre lehet terelni a munkavállalókat, ahol magas hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Mindez önmagában javítja hazánk teljesítményét, versenyképességét. Rávilágított továbbá arra is, hogy egyre több kisebb vállalkozást kellene erős közép-, nagyvállalattá fejleszteni, és a kisvállalati gondolkodásmódból a közép-, nagyvállalati gondolkodásmódba terelni – mindez szintén jelentős hatékonyságnövekedést jelentene, bővülő a K+F+I tevékenységek mellett – folytatta vezérigazgató Úr.

Arra a kérdésre, hogy miként látja a magyar autóipar helyzetét, illetve, hogy milyen kihívásokkal áll szembe, és milyen lehetőségei vannak a magyar autóiparnak, autóipari szereplőknek, vezérigazgató Úr összefoglalóan úgy nyilatkozott, hogy a járműgyártás nagyon jó lehetőség hazánk számára, ugyanakkor egyben kockázat is. Lehetőség abból a szempontból, hogy a járműgyártás az egyik legkorszerűbb iparág (anyagtudományt, logisztikát, üzleti modellt tekintve), illetve az egy tipikus hálózati iparágnak tekinthető, amely lehetőséget teremt arra, hogy egyre több hazai vállalkozás léphessen be a beszállítói láncba.

Kiemelte továbbá, hogy a járműgyártásnak a magyar gazdaság fejlődésére gyakorolt súlya nagyon magas; a magyar ipari részesedésből mintegy 25%-ot tesz ki, de a kiegészítő iparágak (műszergyártás, gumigyártás, számítástechnikai, egyéb alkatrészek gyártása stb.) együtt elérheti a 40%-ot is. Az pedig, hogy egy nemzetgazdaság 40%-a egyetlen ágazat köré épül, kitettséget és kockázatot jelent egyszerre. Pontosan emiatt tesz a Kormányzat tudatosan olyan lépéseket, amelyek a gazdaság diverzifikálását szolgálják. Erőteljesen támogatja a magyar Kormányzat többek között az egészségipart (lásd orvosi műszergyártás és gyógyszergyártás) vagy éppen a feldolgozóipari tevékenységeket is.  

 

A járműgyártásban is megfigyelhető a ciklikusság, amely jelenleg jelentős kihívás elé állítja a világ, így Magyarország autóipari helyzetét is. A járműgyártás területén a hajtáslánc megválasztása és a járművek emissziós értékének mértéke jelentik a legjelentősebb kihívásokat. Jól látható, hogy záros határidőn belül megnövekszik az elektromos autóknak az aránya, és a legyártott járművek számában is változás következhet be. Az elektromos autók prioritása napjainkban már nem kérdéses. Tekintve azonban a hazai járműgyártás szerkezetét, azt láthatjuk, hogy hazánkban évente mintegy 2 millió motort gyártanak, de mindemellett jelentős a hajtóműgyártás és a kuplunggyártás is. Az új trendek alapján ezeknek a cégeknek alkalmazkodniuk szükséges az új piaci igényekhez, amelyre várhatóan még mintegy 10-15 év áll rendelkezésre. Lepsényi István kihívásként és egyben lehetőségként említette az autonóm vezetés térhódítását is, amelyre a magyar szereplőknek reagálniuk kell, elsősorban K+F+I tevékenységekkel.

A fentieken túl kitért arra is, hogy az Ipar 4.0 magával hozta az üzleti modellek átalakulását, amelyek közül a körkörös gazdaságot és a sharing economy modellt emelte ki a vezérigazgató Úr. Míg előbbi azt jelenti, hogy nem képződik hulladék (a járműgyártás logikája mentén elsőnek javítjuk, felújítjuk, majd szétszedjük az autót, és az elemeket hasznosítjuk – így nincsen veszteség), addig utóbbi a megosztásos gazdaságra utal.  Miért is fontos mindez? Jelenleg, a járművek kihasználtsága 15% körül mozog, amennyiben azonban a car-sharing térhódítása jelentősebb lesz, akkor ezeknek az autóknak a kihasználtsága jelentősen növekedi fog. Mindez pedig azt eredményezi, hogy kb. fele annyi járműre lenne szükség, mint amennyi jelenleg kibocsátásra kerül. Természetesen erre a kérdésre a nagy autógyáraknak is meg van a válaszuk: Amennyiben jelentősen megemelkedik az autók kihasználtsága, azok hamarabb tönkre mennek, így hasznos élettartamuk lerövidül, tehát újat kell vásárolni – világított rá többek között erre is Lepsényi Úr.

A fentiek alapján látható, hogy az autóiparban számos bizonytalanság van jelen. Arra a kérdésre, hogy mire van szükség a sikeres alkalmazkodáshoz, mit tehetnek a hazai szereplők, vezérigazgató Úr úgy fogalmazott, hogy fokozni, erősíteni szükséges a hazai K+F+I tevékenységet. Ehhez azonban magasan képzett, műszaki szakemberekre van szükség – tekintve, hogy gyors ütemű a fejlődés, és sorra jelennek meg az új diszciplínák az ágazatban –, amely a középfokú és felsőfokú képzés erősítésével érhető el.

Magyarország számára Németország tekinthető a legjelentősebb partnernek, tekintve, hogy a hazánkban jelen lévő négy nagy autógyár közül 3 német. Mindez azért fontos, mert egyre többet lehet hallani a német autóipar és a német gazdaság lassulásáról. Arra a kérdésre, hogy ez a lassuló gazdaság begyűrűzhet-e hazánkba, Lepsényi Úr azt mondta, hogy: a német gazdaság nagyon erős. Kiemelte, hogy a német gazdaság még jobban tudna teljesíteni, ha nagyobb szabad munkaerőkapacitás állna rendelkezésre. Rávilágított arra is, hogy a járműgyártás a német GDP 6-7%-t teszi ki. Összességében vezérigazgató Úr azt mondta, hogy hosszú távon nem jelenthet a mostani gyengélkedés problémát, hiszen Németország a legversenyképesebb EU-s ország, kiváló szabadalmi tevékenységekkel.

A hazai járműgyártásban érintett vállalatoknak szorosabban együtt kellene működniük az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, erősíteniük kellene a K+F+I tevékenységeiket, valamint egy szemléletmódváltásra lenne szükség annak érdekében, hogy legyen belső igény és nyitottság a folyamatos fejlesztésre – zárta le a gondolatsort vezérigazgató Úr.

Az interjút készítette:

Szük Krisztina
mb. közgazdasági igazgató

    Tóth Róbert
elemző közgazdász

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Közgazdasági Igazgatóság