Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

1/5/2018

A fél pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési felelősség alól, ha szerződésszegését kimenti (Ptk. 6:186.§ (1) bek.). A felek kötelesek a szerződés fennállása alatt együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Elvárható volt ezért az az elmulasztott felperesi tájékoztatás is, hogy a meghatalmazás hiánya miatt nem reagált érdemben a felszólításra (Ptk. 6:62.§ (1) bek.). A híváslisták az írásbeliséget nem pótolják, ha nem szolgálhatnak bizonyítékul arra nézve is, hogy melyik fél mit közölt a másikkal. Önmagában az a tény, hogy az a tény, hogy az első szállítmány vételárát az alperes előre fizette, nem jelenti azt, hogy lemondott volna a szerződésben megállapodott utólagos fizetésről. Az ítélt dolog tárgya: a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el. (BH.2002.235. I.)

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. A felek között 2015. júliusában termék adásvételi szerződés jött létre. A fizetés tekintetében a felek megállapodása alapján a szerződés - vagylagosan - a mérlegeléskor készpénzes számla ellenében, vagy a teljesítést követően átutalási számla alapján, 8 napos határidővel történő teljesítést írt elő, meghatározva a teljesítés határidejét is. A szerződés értelmében a vevő kötbérfizetésre volt köteles, amelynek mértéke a vételár 20%-a volt.
  1. A felek egymás közötti kommunikációjukra az írásbeliséget megkönnyítették (a kölcsönös közléseket telefaxon, sms-ben, e-mailben is elfogadták), a szóbeliséget azonban a szerződés kifejezetten megtiltotta.
  1. Az első szállítmány átvételét követően a felek között vita alakult ki a hátralékos termékmennyiség elszállításáról és vételárának kifizetéséről. Az alperes szerint a felperes az árut számára nem szolgáltatta ki, és az átvehető mennyiséggel kapcsolatban még értesítést sem küldött. Az alperes ezért jogi képviselője útján teljesítésre szólította fel a felperest, aki azonban érdemben nem reagált, csak arra hivatkozott, hogy az alperesi jogi képviselő a leveléhez meghatalmazást nem csatolt.
  1. A felperes indítványozta, hogy a Választottbíróság tegye a tárgyalás anyagává egy hasonló ügyben korábban lefolyt választottbírósági eljárás iratait. Az alperes álláspontja szerint ezzel szemben s BH2002.235 I. sz. eseti döntés alapján a felperes által hivatkozott korábbi választottbírósági döntésnek nincs relevanciája, mert abban az eljárásban a Választottbíróság az itt releváns tényállást nem tárta fel.
A kereseti kérelem és az alperes érdemi ellenkérelme
  1. A felperes keresetében a fenti tényállás alapján kérte az alperes kötelezését a szerződéses mértékű kötbér és annak szerződéses kamata megfizetésére.
  1. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségekben marasztalását kérte. Alperes kifejezetten tagadta, hogy a felek között olyan szerződésmódosítás jött volna létre, amelynek értelmében ő csakis előre teljesíthet. Az alperes vitatta a felperesi kötbérigény megalapozottságát. Ha szerződésmódosítás folytán az adásvétel tárgya és a vételár a felperes állítása szerint módosult volna, úgy az alperes jogszerű teljesítését a felperes akadályozta meg azzal, hogy nem állította ki a módosításnak megfelelő számlát, így az alperes nem tudott fizetni, mert a felperes továbbra sem működött együtt az alperessel a teljesítés érdekében.
A Választottbíróság ítélete
  1. A fenti tényállás alapján a Választottbíróság azt állapította meg, hogy a felek szerződése a szóbeliséget kifejezetten kizárta. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy a felek a szerződést, így a szerződés tárgyát, a vételárat, vagy a fizetési feltételt módosították volna, mert ilyen módosításra csak írásban kerülhetett volna sor. Önmagában az a tény, hogy az a tény, hogy az első szállítmány vételárát az alperes előre fizette, nem jelenti azt, hogy lemondott volna a szerződésben megállapodott utólagos fizetésről. Ugyanezen okok miatt a felperes tanúbizonyítási indítványát, mint szükségtelent és a célravezetésre alkalmatlant, mellőzte.
  1. A Választottbíróság megállapította, hogy a felek kötelesek a szerződés fennállása alatt együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Elvárható volt ezért az az elmulasztott felperesi tájékoztatás is, hogy a meghatalmazás hiánya miatt nem reagált érdemben a felszólításra (Ptk. 6:62.§ (1) bek.).
  1. A Választottbíróság vizsgálta a felek kapcsolattartását a termény átvétele során. Megállapította, hogy a híváslisták az írásbeliséget nem pótolták, mert nem szolgáltnak bizonyítékul arra nézve is, hogy melyik fél mit közölt a másikkal.
  2. A Választottbítóság vizsgálta azt is, hogy a korábbi másik választottbírósági eljárásban hozott ítélet szempontjából a jelen eljárástárgya ítélt dolognak minősült-e. A Választottbíróság e körben megállapította, hogy az előző ügynek nem volt tárgya a fizetési feltételek módosításának megtörténte, sem az, hogy az alperes a további áruk tekintetében is előre fizetésre lett volna-e köteles, csupán azt rögzítette, hogy az első tételként átvett áruk ellenértékét az alperes előre fizette meg. A Választottbíróság ezért azt állapította meg, hogy az előzményperben hozott ítélet a jelen perben nem idézett elő res iudicata helyzetet.
  1. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Választottbíróság a tényállást tisztázottnak találta, és a jogvita összes körülményére kiterjedő mérlegelési jogával élve, az előterjesztett bizonyítékoknak megfelelően utasította el a felperes keresetét.
(VB/17036)