Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperesi megbízott határozatlan időre szóló megbízási szerződést kötött az alperesi megbízóval a megbízó értékesítési tevékenységéhez kapcsolódó közvetítői szolgáltatások ellátására. A szerződés értelmében a felperest az alperesi teljesítési igazolás alapján akkor illette meg a jutalék, ha az alperesnek a felperes által támogatott ügyfele a közbeszerzési vagy egyéb pályázati eljárást megnyerte, és az ennek fejében járó díjazást az alperesnek megfizette.
- Néhány hónap elteltével a felek ezt a szerződésüket megszüntették. A megszüntető megállapodás értelmében a felperes jutalékjogosultsága csak a szerződés megszüntetésének napáig az alperes ügyfele által írásban szerződött projektek vonatkozásában állt fenn, a megállapodással megszüntetett szerződés feltételei és korlátozása szerint. A felperes a megállapodásban az alperessel szembeni minden további igényéről kifejezetten lemondott. A megszüntetést követően a felek a korábbival azonos tárgykörben újabb határozatlan idejű megbízási szerződést kötöttek, amelyet utóbb ugyancsak megszüntettek.
- A perbeli esetben az alperes és ügyfele közötti együttműködés a felperes szerződésszerű teljesítése – az alperes javára végzett eredményes közvetítői eljárása – eredményeként jött létre. A felperes az alperes és az ügyfél szerződéskötésének folyamatában a korábbi megbízási szerződése szerinti határozott összegű megbízási díj fejében részt vett, az alperes azonban a felperesnek nem adott tájékoztatást az ügyféllel kötött szerződés, illetve a pályázati eljárás végső kimeneteléről. A felperes ebben a helyzetben csak vélelmezhette, hogy az általa menedzselt szerződéskötés, majd a pályázat sikeres lett, erre vonatkozó bizonyítékkal nem rendelkezett. Az alperes a szerződés megkötését, a pályázat eredményességét és az ahhoz tartozó bevételének realizálását tagadta, a felperest megillető megbízási díj kifizetését pedig megtagadta.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes keresetében kérte az alperese kötelezését a jutalékának és járulékainak megfizetésére, bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozva, és kérve, hogy a Választottbíróság – a felperes jogainak érvényesíthetősége érdekében – kötelezze az alperest annak közlésére, hogy milyen összegű pályázati összeget nyert el az ügyfél, és mekkora összegű megbízási díj folyt be tőle az alpereshez.
- Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében hivatkozott arra, hogy a felek a szerződésüket megszüntették, a megszüntető megállapodásukban rögzítették az elszámolásuk szabályait. Ezen elszámolás hatálya álláspontja szerint nem terjedt ki a kereseti követelés szerinti jutalékra, a felperes pedig az e hatályon kívül eső járandóságaira nézve joglemondó nyilatkozatot tett. Előadta, hogy a felek szándék szerinte nem terjedt ki arra, hogy a megszüntetést követő újabb szerződéskötésük által a korábbival jogfolytonos jogviszonyt keletkeztessenek, hiszen akkor a meglévő szerződésüket módosították volna. A felperes közvetítői közreműködését a perbeli eset tekintetében vitatta, ezért ellenezte az adatszolgáltatási nyilatkozattételére irányuló felperesi indítvány választottbírósági teljesítését, e körben az üzleti titkaihoz fűződő jogi érdekére is hivatkozott.
- A felperes az ellenkérelemre válaszolva jelezte, hogy a megszüntető megállapodást azért volt kénytelen aláírni, mert az alperes ellenkező esetben a jövőre nézve minden kapcsolatot megszüntetett volna vele. Nem vitatta, hogy a megszüntető szerződésben szerepelt a joglemondása, de úgy nyilatkozott, hogy ezt a megállapodás aláírásakor nem észlelte. Nem vitatta, hogy a megbízási szerződések tartama alatt a határozott összegű díjazását az alperestől hiánytalanul megkapta. A bizonyítási szükséghelyzetének körében viszont vitatta az alperes üzleti titokra történő hivatkozásának megalapozottságát.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbíróság a kereset jogalapját képező, az alperes által vitatott felperesi jutalékjogosultság megállapíthatósága körében elsődlegesen a felek megbízási jogviszonyára irányadó alperesi jutalékszabályzat feltételeit vizsgálta. E szerint a felperest, mint ügygazdát a jutalék több feltétel együttes megléte esetén illette meg: akkor, ha a projektet ő hozta, ő tárgyalta végig, ő egyezett meg az ügyféllel, ő juttatta el szerződésig a lehetőséget. Jutalék tehát kizárólag azt a közvetítőt illette meg, aki a folyamatban a szerződéskötésig közreműködött. A jutalékjogosultság – sikerdíj jelleggel – ehhez a feltételhez igazodott; a szerződés létrejötte érdekében kifejtett tényleges közreműködés ellentételezése a határozott összegű – a felperesnek nem vitatottan kifizetett – díjazásban valósult meg.
- Tényként állapította meg Választottbíróság, hogy az alperes a perbeli szerződéskötési folyamatban tevékenyen részt vett; mindez azonban a jutalékjogosultság létrejöttéhez a jutalékszabályzat ismertetett rendelkezései folytán nem volt elégséges, mert az abban szereplő együttes feltételek csak részben valósultak meg. A felperesi jutalékjogosultságot emellett a megszüntető megállapodásban szereplő felperesi joglemondás is kizárta, amelyet a felperes az eljárás során sérelmezett ugyan, de érvénytelenség címén az erre rendelkezésre állt határidőben nem támadta meg. A megszüntető megállapodás pedig még részlegesen sem minősülhetett semmisnek, mert a joglemondás kikötése – összhangban az állandó bírói gyakorlattal – nem tekinthető a jóerkölcsbe ütközőnek. Önmagában az a tény, hogy valamely fél az őt megillető jogáról lemondott, a semmisséget részlegesen sem alapozza meg.
- Mindennek alapján a jogvita eldönthető volt, így a felmerült egyéb kérdések további vizsgálata szükségtelen volt.
- A felperes keresetét ezért a Választottbíróság megalapozatlannak találta és elutasította, megállapítva, hogy az alperes jogosan tagadta meg a teljesítésigazolás kibocsátást, mert a felperes a jutalékjogosultság szerződéses feltételeit egészükben nem teljesítette, így az általa igényelt jutalék őt nem illette meg.
(Vb/18072 sz. ítélet)
