AA

2/11/2018

Választottbírósági ítélet I. A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről [Ptk. 6:62.§ (1) bek.]. II. Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni [Ptk. 6:62.§ (3] bek.]. III. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8.§ (3) bek.]. IV. A kötelezett a pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal a pénztartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 6:49.§ (1)-(2) bek.]. V. Vállalkozások közötti szerződés estén a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Banknak a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt [a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§ (1) bek.].

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. Az alperes a felek között létrejött szerződéssel összefüggésben, a díjmentes rakodási idő túllépése miatt a felperes által megfizetett díj (demurrage), konténer-álláspénz (detention), raktározási díj (storage) címén felmerült költségeket nem térítette meg a felperesnek. A felperes az alperesi tartozást kamattal terhelte és behajtási költségátalányt is felszámított. A felperes a követelésébe beszámította az alperesnek járó, de a felperes számlájára átutalt kártérítést; a keresettel érvényesített követelés ennek eredménye volt.
A peres felek nyilatkozatai
  1. A felperes a keresetének jogi alapjaként elsősorban arra hivatkozott, hogy a perbeli követelései mindegyikére a felek szerződése alkalmazandó, tekintet nélkül azok pontos keletkezési idejére. E körben azzal is érvelt, hogy az alperes a számlák egy részét kiegyenlítette. A szerződés szerint a „fuvardíjak” tartalmazták az összes előre látható és kalkulálható költséget. A demurrage, a detention és a storage címén felmerült költségek azonban nem voltak előre láthatók, ezért azokat az alperes a szállítmányozási díjon felül tartozott a felperesnek megfizetni.
  2. A felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy a perbeli időszakban egy másik társasággal a perbeli szerződéssel betű szerint azonos másik szállítmányozási szerződést is kötött, és a felek levele arra enged következtetni, hogy e jogviszonyba – a mások társaság helyére – az alperes belépett (Ptk. 6:208.§), és a peres felek ezen egyező szerződéses akaratuk megerősítéseként írták alá, a másik szerződéssel egyező szövegezéssel, a perbeli szerződést.
  3. A felperes végül harmadsorban a Ptk. 6:302.§-ára, és a 6:309.§ alapján a 6:287.§ szerint alkalmazandó 6:276.§ (4) bekezdésére hivatkozott, amelynek alapján a szállítmányozó díjra és költségei megtérítésére tarthat igényt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
  1. Egyik nyilatkozata szerint bármely korábbi megrendelés és teljesítés a perbeli szerződés hatályán kívül esik, így azokra a perben még hipotetikusan sem lehet hivatkozni.
  2. Az alperes másodlagos védekezése szerint a demurrage, a detention és a storage az előre látható és kalkulálható költségek közé tartoztak, a szállítmányozási díj ezért tartalmazta őket, s így azon felül nem számíthatók fel a terhére.
  3. Az alperes további védekezése szerint a felperes elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettsége teljesítését. Kifogásolta, hogy a felperes nem tájékoztatta őt a demurrage, detention, storage mibenlétéről, felmerülésük feltételeiről és következményeiről.
A Választottbíróság ítélete
  1. A felek szállítmányozási szerződést kötöttek, amelynek érvénytelenségére a felek nem hivatkoztak, s ilyen okot a Választottbíróság sem észlelt. A Választottbíróság ezért a tényállás megállapítása során abból indult ki, hogy a felperes a felek között létrejött szállítmányozási szerződést teljesítette. Az alperes a felperesi számlában szereplő, a különféle díjakat tartalmazó összegeket tételesen nem vitatta; más kérdés, hogy azokat nem volt hajlandó megfizetni, a szállítmányozás díját azonban kifizette. A jogvita a szállítmányozási díjat meghaladó költségek viselésére irányult.
  2. A Választottbíróság megállapította, hogy az alperes valamennyi védekezése megalapozatlan volt.
  3. Tényként állapította meg, hogy a felperes által az alperesnek benyújtott, szállítmányozási díjakról és egyéb költségekről szóló számlák a jelen eljárás felei között létrejött, perbeli szerződés hatálya alá tartoztak, tekintet nélkül arra, hogy a perbeli szerződés megkötését megelőző időpontban, ajánlat és megrendelés formájában létrejött egyedi szállítmányozási szerződésekre vonatkoztak. Az alperes perbeli nyilatkozataiból az következett, hogy a perbeli szerződést az alperes is az egyedi megállapodások alapján történő elszámolásra vonatkoztatta, hiszen költségek csak ezek teljesítése során merülhettek fel.
  4. A nyelvtani és logikai értelmezés szerint az „előre látható és kalkulálható” kifejezés két tagja csak egymással összefüggésben vizsgálható. Az a tény, hogy a szállítmányozás során demurrage, detention és storage címén költségek merülhetnek fel, csak abban az értelemben „előre látható”, hogy minden fuvarozásnál előfordulhatnak, lehetségesek. Szükséges azonban emellett az előre kalkulálhatóság is, ami pedig e költségfajták tekintetében nem lehetséges, mert csak a felmerülésük után, az időtartamok ismeretében, utólag számíthatók ki. Ebből következően e költségeket a perbeli szerződésben meghatározott szállítmányozási díj nem tartalmazta.
  5. Az egyedi szerződésekre vonatkozó ajánlataiban a felperes lényegében felsorolta azokat a költségeket, amelyeket a szállítmányozási díj nem tartalmaz (a választható szolgáltatások /vámkezelés, szállítmánybiztosítás/ díja, az előre nem látható költségeket /utólagos konténere-mozgatás, emelés, várakozás, tárolás, vámszemle díja, közvetítő banki költségek). A demmurage, detention, storage címén felmerülő költségek e felsorolásba beleértendők voltak.
  6. Mindezek alapján a Választottbíróság a felperes keresetének helyt adott. A késedelmi kamat mértékének megállapítására a Ptk. 6:155.§ (1) bekezdése alapján került sor, azzal, hogy az Euró tekintetében a kibocsátó jegybanknak az Európai Központi Bank minősül.
(Vb/17052)
X public.szechenyi.title