Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

2/6/2019

Választottbírósági ítélet I. A kirendelt szakértők a káresemény elsődleges okaként egyezően az alperes által szolgáltatott alapadatok, tervek hibáját, tehát az alperes mulasztását állapították meg, így a megbízói alperesi követelés megalapozatlan. A káreseményből származó alperesi költségek a felperesre nem lettek volna átháríthatók, ezért az alperest meg nem illető követelés beszámítása jogellenes. A teljes beszámított összeg tehát a felperesnek visszajár. [1959-es Ptk. 296. §] II. A fizetendő késedelmi kamat tekintetében a jogalkotó az Európai Parlament és Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvét ültette át a magyar jogba. Az uniós jogban irányadó, úgynevezett irányelvszerű értelmezés kötelezettségéből az vezethető le, hogy a jelen ügy tárgyát képező EUR-ban meghatározott követelés esetében a „jegybanki alapkamat” kifejezés alatt nem a magyar törvényes fizetőeszközt kibocsátó Magyar Nemzeti Bank alapkamatát kell érteni, hanem az irányelv 3. cikk (1) bekezdés d) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteinél (angol kifejezéssel: „main refinancing operations”) alkalmazott kamatlábat. [1959-es Ptk. 301/A. §.] III. A szerződés szerinti késedelmi kamat kizárólag a szerződés szerint minősítendő kifizetésekre irányadó. Az ezen kívüli jogcímekre a vállalkozások közötti jogviszonyokra egyébként irányadó törvényes késedelmi kamat szabályokat kell alkalmazni. [1959-es Ptk. 301/A. §.]

2/6/2019. Választottbírósági ítélet

I. A kirendelt szakértők a káresemény elsődleges okaként egyezően az alperes által szolgáltatott alapadatok, tervek hibáját, tehát az alperes mulasztását állapították meg, így a megbízói alperesi követelés megalapozatlan. A káreseményből származó alperesi költségek a felperesre nem lettek volna átháríthatók, ezért az alperest meg nem illető követelés beszámítása jogellenes. A teljes beszámított összeg tehát a felperesnek visszajár. [1959-es  Ptk. 296. §]

II. A fizetendő késedelmi kamat  tekintetében a jogalkotó az Európai Parlament és Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvét ültette át a magyar jogba. Az uniós jogban irányadó, úgynevezett irányelvszerű értelmezés kötelezettségéből az vezethető le, hogy a jelen ügy tárgyát képező EUR-ban meghatározott követelés esetében a „jegybanki alapkamat” kifejezés alatt nem a magyar törvényes fizetőeszközt kibocsátó Magyar Nemzeti Bank alapkamatát kell érteni, hanem az irányelv 3. cikk (1) bekezdés d) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteinél (angol kifejezéssel: „main refinancing operations”) alkalmazott kamatlábat. [1959-es  Ptk. 301/A. §.]

III. A szerződés szerinti késedelmi kamat kizárólag a szerződés szerint minősítendő kifizetésekre irányadó. Az ezen kívüli jogcímekre a vállalkozások közötti jogviszonyokra egyébként irányadó törvényes késedelmi kamat szabályokat kell alkalmazni. [1959-es  Ptk. 301/A. §.]