Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

3/10/2018

Választottbírósági ítélet I. Ha a felek a jelen Választottbíróság hatáskörét megalapozó választottbírósági kikötésüket 2017. május 18-a előtt fogadták el, a felek jogviszonyára még nem volt alkalmazandó a 2017. május 18-án hatályba lépett és az agrárkamarai tagokra nézve kizárólagos fórumválasztást jelentő jogszabály, annak ellenére, hogy a jelen eljárást felperes már a jogszabályváltozást követően indította. II. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
Az alperes mint eladó és a felperes mint vevő között 2016. november 24-én írásban adásvételi szerződés jött létre, amelyben az alperes kötelezettséget vállalt 300 metrikus tonna magyar/szlovák származású repcemag felperes részére történő szállítására. Az alperes a szerződéses időszakban csak 24,84 tonna repcemagot szolgáltatott a felperes részére, amely részteljesítést a felperes mind mennyiségében, mind minőségében elfogadott. A felperes az alperes kérésére póthatáridőt engedélyezett az alperes részére a késedelemmel érintett mennyiség szállításának teljesítésére, de az alperes e póthatáridőben sem teljesítette az adásvételi szerződés szerinti kötelezettségét. A felperes mindezért a Ptk. 6:183.§ és 6:154. § (1) bekezdésére hivatkozással a hátralékos árumennyiség tekintetében elállt az adásvételi szerződéstől. Egyidejűleg, mivel az adásvételi szerződés 10.2 pontja szerint az alperes mint eladó a saját nem teljesítése, hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítése esetére kötbér fizetését vállalta, a felperes az alperessel szemben kötbérigényt támasztott a hátralékos árumennyiség vételárának 20 %-ára . A felperes az alperes által leszállított repcemagról kiállított számla alapján az alperessel szemben vételár jogcímén fennálló összeget a kötbér követeléséből a Ptk. 6:49.§ (1) bekezdésének megfelelően beszámított.
Peres felek nyilatkozatai
Keresetében a felperes kérte a kötbérkövetelésének és járulékainak megfizetését.
Az alperes a szabályszerű kézbesítés ellenére az eljárás során válasziratot, észrevételt nem terjesztett elő, választottbírót nem jelölt, és a tárgyaláson sem jelent meg. Az alperesi álláspontra utaló két tény az alperesi számla, szállítólevél és mérlegjegy, valamint az az alperesi levél volt, amelyben az alperes a felperes kötbér-követelését vitatta, s arra hivatkozott, hogy részleges nemteljesítését ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, azt azonban nem fejtette ki, hogy ez az ok mi volt.
A Választottbíróság ítélete
A Választottbíróság vizsgálta a hatáskörét az agrárkamarai választottbíráskodást érintő jogszabályváltozásokra figyelemmel. A jogszabályváltozás tekintetében a Választottbíróság megállapította, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi XLI. törvény 2017. május 18-án hatályba lépett 14. §-a rendelkezik akként, hogy a 2012. évi CXXVI. törvény 32. § (3) bekezdése alapján az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel ellentétes választottbírósági kikötés semmis.”
A Választottbíróság megállapította, hogy a felek a jelen Választottbíróság hatáskörét megalapozó választottbírósági kikötésüket a 2016. november 24-én kelt adásvételi szerződésükben fogadták el, amely adásvételi szerződés módosításra soha nem került.” Ennek következtében a felek választottbírósági fórumválasztása egyértelműen a jelen Választottbíróságra utal, és a felek jogviszonyára még nem volt alkalmazandó a 2017. május 18-án hatályba lépett és az agrárkamarai tagokra nézve kizárólagos fórumválasztást jelentő jogszabály, annak ellenére, hogy a jelen eljárást felperes már a jogszabályváltozást követően indította.
A Választottbíróság vizsgálta az alperesnek az eljárástól való távolmaradásának következményeit. és megállapította, hogy az alperes részére megküldött felperesi keresetlevelet átvettnek kell tekinteni. Szintén átvettnek kelt tekinteni a Választottbíróság által az ügy további iratait, melyek szintén „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a Választottbírósághoz. Megjegyzi a Választottbíróság, hogy annak ellenére „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az alperestől a periratokat tartalmazó tértivevényes, ajánlott küldemény, hogy a Választottbíróság titkársága nemcsak az alperesi cég mindvégig hatályos cégadatot jelentő székhelyére, hanem az alperesi ügyvezetői lakcímére is megküldte a jogvita iratait a felperes Eljárási Szabályzat 11. § (1) bekezdés szerinti kérelme alapján.
A Választottbíróság megállapította, hogy a Ptk. 6:49.§ (1) bekezdésének figyelembevételével a felperes beszámítási nyilatkozatát beszámítási kifogásként bírálta el és ennek körében megállapította, hogy a felperes beszámítási nyilatkozata jogszerű volt. Felperes saját kötbér követelésének összegét ezzel az összeggel csökkentette. Mivel az alperes a 24.84 tonna repcemagon felül további szállítást a jelen per tárgyát képező adásvételi szerződés hatálya alatt nem teljesített, ezért a szerződés alapján 20% kötbért köteles a vevőnek megfizetni a Ptk. 6:186.§ (1) alapján.
(Vb/17085)