3/6/2024. Választottbírósági ítélet

I. A Részvény Adásvételi Szerződés nem hozott létre tartós jogviszonyt a felek között. Az a puszta tény, hogy az alperes a vételárat részletekben volt köteles megfizetni, nem hozott létre tartós jogviszonyt a felek között. A felmondási jog együttes (konjunktív) feltétele, hogy a szerződés tartós jogviszonyt létrehozó és határozatlan időre kötött szerződés legyen. Az a szerződéses rendelkezés, amely szerint határozatlan időtartamra jött létre, tartós jogviszony hiányában nem ad alapot a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésének alkalmazására. [Ptk. 6:213. § (3) bekezdése] II. Az alperes a választottbírósági per folyamán csatolta az állami bíróságon benyújtott keresetlevelet, azonban nem igazolta, hogy a perindítás joghatásai beálltak volna, ezért a jelen ítéletben nem volt tényként megállapítható, hogy a keresetlevél alapján per lenne folyamatban a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. A keresetlevél alapján esetlegesen születendő rendes bírósági döntés nem előkérdése a jelen eljárásnak, mert a felperes keresetének elbírálásához nem szükséges állást foglalni a Részvény Adásvételi Szerződés 9.5 pontjának érvényességéről. Mindazonáltal még ha folyamatban is lenne per a felek között a keresetlevél alapján, az akkor sem adna alapot a jelen választottbírósági eljárás felfüggesztésére, mert a választottbírósági tanács a az alperes hatásköri kifogását elutasította és megállapította, hogy hatáskörrel rendelkezik a felperes keresetének elbírálására. Ezen végzéssel szemben az alperes nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az arra hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszék előtt. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 180. § (1) bekezdése, 2017. évi LX. törvény (Vbtv.) 17. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése]

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

 

 

1. A felperes, mint eladó és hitelező, valamint az alperes, mint vevő és a jelen eljárásban részt nem vevő CS Zrt., mint adós között 2022. július 25. napján részvény adásvételi szerződés („Részvény Adásvételi Szerződés”) jött létre.
2. A Részvény Adásvételi Szerződés alapján a felperes az alperes részére eladta a CS Zrt.-ben lévő 67 db, összesen …,- Ft névértékű, a szerződés 1.1 pontjában pontosan megjelölt részvényeit („Részvények”). A Részvények vételára bruttó 100.000.000,- Ft volt.
3. A felek több alkalommal is módosították a Részvény Adásvételi Szerződést. A szerződés 2022. július 26. napján kelt első módosítása („Első Szerződésmódosítás”) a Részvény Adásvételi Szerződésből eredetileg hiányzó felperesi bankszámlaszámot pótolta.
4. A 2022. szeptember 30. napján kelt második módosítás („Második Szerződésmódosítás”) a fizetési ütemezést módosította.
5. A 2023. február 17. napján kelt harmadik módosítás („Harmadik Szerződésmódosítás”) a vételár megfizetésének a határidejét módosította.
6. A Részvény Adásvételi Szerződésnek a Harmadik Szerződésmódosítással módosított 3.1.1. pontja szerint az alperes a Vételár 15.000.000,- Ft összegű első részletét három részletben 2022. december 30. napjáig megfizette. A felek erre tekintettel megállapították, hogy a Részvények tulajdonjoga 2022. december 30. napján átszállt az alperesre, mint vevőre.
7. A Részvény Adásvételi Szerződésnek a Harmadik Szerződésmódosítással módosított 3.1.2. pontja szerint az alperes a Vételár második 85.000.000,- Ft összegű részletét legkésőbb 2023. április 30. napjáig volt köteles teljes mértékben megfizetni.
8. Az alperes Vételárból fennmaradó 85.000.000,- Ft összegű részletét a mai napig részben sem fizette meg a felperesnek.
9. A felperes 2023. június 20. napján kelt levelében felszólította az alperest a 85.000.000,- Ft. vételárhátralék és ezen összeg késedelmi kamatai megfizetésére.
10. Az alperes 2023. augusztus 31. napján kelt levelével a Részvény Adásvételi Szerződést 15 napos felmondási idővel felmondta („Felmondás”). A levélben javaslatot tett az eredeti állapot helyreállítására akként, hogy felajánlotta a Részvények tulajdonjogának felperesre történő visszaruházását, egyben kérte, hogy a felperes fizesse vissza az alperes részére az alperes által korábban megfizetett 15.000.000 Ft. vételárrészletet.
11. A felperes 2023. szeptember 11. napján kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy álláspontja szerint az alperesi Felmondás érvénytelen, a Részvény Adásvételi Szerződést továbbra is változatlan tartalommal fennáll és az alperes továbbra is köteles fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.

A peres felek nyilatkozatai

12. A felperes 2023. augusztus 14. napján keresetet terjesztett elő, amelyben 85.000.000 Ft vételár és annak 2023. május 1‑től esedékes 22%-os késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetése iránt kérte az alperes kötelezését. A követelést a Ptk. szerződésszegéssel és tulajdonjog‑átszállással kapcsolatos rendelkezéseire alapította.
13. Az alperes a kereseti kérelem érdemi vitatására nem terjesztett elő nyilatkozatot, ugyanakkor hatásköri kifogást jelentett be, és kérte az eljárás megszüntetését a választottbíróság hatáskörének hiányára hivatkozással. A választottbírósági tanács az 1. és 2. számú eljárásvezető végzésekben a felek írásbeli álláspontját beszerezte, majd 2024. február 22. napján a hatásköri kifogást elutasította, és megállapította saját hatáskörét. Az alperes a Vbtv. szerinti jogorvoslattal nem élt.
14. Ezt követően az alperes – külön felhívás nélkül – több újabb beadványt nyújtott be, köztük ismételt hatásköri kifogást, az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet, valamint kizárási indítványt két választottbíróval szemben. A kizárási indítványt a Választottbíróság Elnöksége 2024. május 14. napján elkésettség és érdemi megalapozatlanság miatt elutasította, amely döntést 2024. június 11‑én kézbesítették.
15. A választottbíróság 2024. április 15. napján tárgyalást tartott, ahol a felperes megjelent, az alperes azonban igazolatlanul távol maradt. A tárgyalás végén az eljárást a tanács berekesztette.

 

A Választottbíróság ítélete

16. Hatáskör
17. A felperes keresetlevelében a választottbíróság hatáskörét a Részvény Adásvételi Szerződés 20. pontjában foglalt, alábbi szövegezésű kikötésre („Választottbírósági Kikötés”) alapította:
18. „20.1. Amennyiben a jelen Szerződés tekintetében, vagy azzal kapcsolatban bármilyen jogvita, ellentmondás vagy igény merül fel, ideértve a Szerződés létrejöttével, érvényességével és megszűnésével kapcsolatos kérdéseket („Jogvita”), a Felek észszerű keretek között minden tőlük telhetőt megtesznek a vita békés, azaz tárgyalásos úton való rendezése érdekében.
19. 20.2. Bármely Jogvita elbírálására, amely a jelen Szerződésből, vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbíró(k) száma 3 (három) és az eljárás során a magyar nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a magyar jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait.”
20. Az alperes vitatta, hogy a Választottbíróságnak hatásköre lenne a jelen eljárásban. Az alperes hatásköri kifogását arra alapította, hogy álláspontja szerint a Részvény Adásvételi Szerződés felmondásával megszűnt a Választottbírósági Kikötés, ekként a Választottbíróság nem jogosult eljárni. Állította, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés határozatlan időre jött létre és tartós jogviszonyt hozott létre a felek között. Ezért az alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 6:213. § (3) bekezdése alapján megfelelő felmondási idővel jogosult volt a szerződést felmondani. A Részvény Adásvételi Szerződés felmondási jogot kizáró 9.5 pontja az alperes szerint jogszabályba ütköző és ekként semmis kikötés.
21. A választottbírósági tanács a 2. sz. eljárásvezető végzésében az alperes hatásköri kifogását elutasította. A hatásköri kifogás elbírálásakor a választottbírósági tanács a Vbtv. 17. § (1) bekezdéséből indult ki, amely a következőképpen rendelkezik:
22. Vbtv. 17. § (1) A választottbírósági tanács saját hatásköréről – beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létrejöttét vagy érvényességét illető kifogást – maga dönthet. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A választottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.
23. A Vbtv. idézett szabálya alapján a hatáskör vizsgálatakor a Részvény Adásvételi Szerződésben foglalt Választottbírósági Kikötést úgy kell tekinteni, mint a Részvény Adásvételi Szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A Vbtv. miniszteri indokolása ehhez hozzáfűzi: „A hatáskör vizsgálata során a szerződésbe foglalt választottbírósági kikötést önálló megállapodásként kell kezelni, nem pedig a szerződés részeként.”
24. A Vbtv. 17. § (1) bekezdéséből következik, hogy egy szerződés megszűnése nem eredményezi automatikusan az abban foglalt választottbírósági kikötés megszűnését.
25. Ugyanez a következtetés adódik magából a Választottbírósági Kikötésből is, ugyanis az kiterjed „[b]ármely Jogvita elbírálására, amely a jelen Szerződésből, vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik”. A Választottbírósági Kikötés első bekezdése (a Részvény Adásvételi Szerződés 20.1 pontja) a szerződés megszűnésével kapcsolatos kérdéseket is a „Jogvita” fogalma alá sorolja. A Választottbírósági Kikötés tehát kifejezetten kiterjed a Részvény Adásvételi Szerződés megszűnésével kapcsolatos jogvitákra.
26. A Választottbírósági Kikötés szövegéből is az következik tehát, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés esetleges megszűnése sem eredményezi a Választottbírósági Kikötés megszűnését. Ellenkező esetben a Részvény Adásvételi Szerződés megszűnésével kapcsolatos vitákra nem terjedne ki a Választottbíróság hatásköre, márpedig a felek a Választottbírósági Kikötésben akként rendelkeztek, hogy az ilyen vitákra is kiterjed a választottbírósági hatáskör.
27. A fentiek alapján a Részvény Adásvételi Szerződés alperes általi Felmondása akkor sem szüntette volna meg a Választottbírósági Kikötést, ha az érvényes és a célzott joghatás kiváltására alkalmas lett volna.
28. A választottbírósági tanács a 2. sz. eljárásvezető végzésében még nem foglalt állást a Felmondás érvényességéről, ezt azonban a jelen ítéletben már megteszi. A jelen ítélet IX.2 pontjában részletesen kifejtettek szerint a választottbírósági tanács arra a következtetésre jutott, hogy a Felmondás érvénytelen volt, ezért a célzott joghatást – a Szerződés megszűnését – nem váltotta ki. A Választottbírósági Kikötés tehát már csak azért sem szűnhetett meg, mert maga a Részvény Adásvételi Szerződés sem szűnt meg.
29. A fentiekre tekintettel a választottbírósági tanács az alperes 2024. március 26. napjára keltezett, 2024. április 4. napján előterjesztett beadványában foglalt, eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította.
30. Eljárási kérdések
31. .A választottbírósági tanács elsőként azt vizsgálta, fennáll‑e bármely olyan eljárásjogi akadály, amely az ügy érdemi eldöntését gátolná. A tanács megállapította, hogy az alperes a teljes eljárás során több alkalommal élhetett nyilatkozattételi lehetőséggel, a tárgyalásra szabályszerűen idézték, meg nem jelenését pedig nem mentette ki. Ezért a Vbtv. 38. § b)–c) pontjai, valamint az Eljárási Szabályzat 39. §‑a alapján az alperes mulasztása nem akadályozta az eljárás folytatását és az ítélet meghozatalát. A tanács nem mulasztási ítéletet hozott, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján érdemben értékelte a felperesi keresetet.
32. Az eljárás felfüggesztésére irányuló alperesi kérelmet a tanács mindhárom hivatkozott indok tekintetében elutasította:
33. A hatásköri kifogást a tanács korábban jogerősen elutasította a 2. sz. eljárásvezető végzésben, amely ellen az alperes a Vbtv. 17. § (3) bekezdése szerinti bírósági jogorvoslattal nem élt. A tanács a döntését fenntartotta, ezért a hatáskör kérdésében nincs olyan függő eljárás vagy előkérdés, amely felfüggesztést indokolna.
34. Az alperes nem igazolta a perindítás joghatásainak beálltát, így az sem volt megállapítható, hogy per indult volna. Mindazonáltal a tanács rögzítette: egy esetlegesen meginduló rendes bírósági eljárás sem lenne előkérdés a jelen ügyben, mivel a felperesi kereset elbírálása nem függ a szerződés 9.5. pontjának érvényességétől. A részvény adásvételi szerződés nem tartós jogviszony, ezért a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése alapján felmondási jog az alperest nem illeti meg akkor sem, ha a 9.5. pont érvénytelenségét egy bíróság megállapítaná.
35. Az Eljárási Szabályzat 28. § (5) bekezdése alapján a kizárási eljárás folyamatban léte sem akadálya az eljárás folytatásának. A jelen ítélet meghozatalára azonban már azt követően került sor, hogy a Választottbíróság Elnöksége a kizárási indítványt – elkésettség és megalapozatlanság miatt – elutasította. Így e körben a felfüggesztés iránti kérelem tárgytalanná vált.
36. A fentiek alapján a választottbírósági tanács megállapította, hogy sem az alperes mulasztása, sem az általa hivatkozott körülmények nem képeznek akadályt az ügy érdemi elbírálásának, ezért az ítélet meghozatalának nem volt eljárásjogi akadálya.
37. A felek közötti jogvita
38. A felek között az irányadó tényállás tekintetében nem volt vita, és nem volt ellentmondás a felek nyilatkozatai és az okiratok tartalma között sem. A Részvény Adásvételi Szerződés létrejöttét, tartalmát és érvényességét egyik fél sem vitatta. Az sem volt vitatott a felek között, hogy az alperes a Részvény Adásvételi Szerződés szerinti, 100.000.000,- Ft. összegű vételárból 15.000.000,- Ft összeget megfizetett, a fennmaradó 85.000.000,- Ft összeget azonban nem. Ez utóbbi tényt a csatolt okiratok is egyértelműen alátámasztják.
39. A felek közötti vita tárgyát az a kérdés képezte, hogy a Felmondás érvényes-e. Az alperes a Felmondásra a hatásköri kifogása kapcsán hivatkozott, annak azonban az ügy érdemét érintően is jelentősége van. Ha ugyanis a Felmondás érvényes lenne, és megszüntette volna a Szerződést, akkor a Részvény Adásvételi Szerződésre alapítottan a felperes nem lenne jogosult a vételár megfizetését követelni.
40. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény („Ptké.”) 1 §-a értelmében ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A Ptk. 8:4. § értelmében a Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba.
41. Tekintettel arra, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés 2022. július 25. napján kelt, arra a Ptk. rendelkezései az irányadók.
42. Az alperes a Felmondását a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésére alapította, amely így szól: 6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal] (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis.
43. A felek közötti jogvita lényege, hogy az alperes szerint a Részvény Adásvételi Szerződés tartós jogviszonyt hozott létre, ekként a Ptk. idézett rendelkezése lehetőséget adott a Felmondásra, míg a felperes ezt vitatta.
44. A felperes e körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 1997. 242. sz. alatt közzétett döntésére, amelyben az alábbiakat mondta ki:
45. „Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az arra alapított jogi következtetése is. Az elsőfokú bíróság korábbi jogerős ítélete megállapítása szerint a felek 50 000 000 Ft húsz év alatti megfizetése ellenében a kezelői jog átadásáról állapodtak meg, amely tartalmilag adásvételi szerződés. A Ptk. 365. §-ában szabályozott adásvételi szerződés a szerződés megkötésével és a dolog birtokba bocsátásával lezárult. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az állandó bírói gyakorlat figyelembevételével, hogy a részletekben való teljesítés a felek között tartós jogviszonyt nem keletkeztet.”
46. A választottbírósági tanács az idézett legfelsőbb bírósági határozatban írtakat helyesnek és irányadónak tekinti a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésének alkalmazása során is. Ebből következően az a puszta tény, hogy az alperes a vételárat részletekben volt köteles megfizetni, nem hozott létre tartós jogviszonyt a felek között.
47. A Ptk. 6:213. § (3) bekezdése alapján a felmondási jog együttes (konjunktív) feltétele, hogy a szerződés tartós jogviszonyt létrehozó és határozatlan időre kötött szerződés legyen. Mivel a Részvény Adásvételi Szerződés nem hozott létre tartós jogviszonyt a felek között, a 9.1 pontjában foglalt azon rendelkezés, amely szerint határozatlan időtartamra jött létre, tartós jogviszony hiányában nem ad alapot a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésének alkalmazására.
48. A fentiek alapján a választottbírósági tanács azt állapította meg, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés nem esik a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésének hatálya alá, ekként a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése nem adott alapot a Felmondásra.
49. A Felmondás, mint egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége vizsgálatakor a Ptk. alábbi rendelkezései irányadók: 6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
50. 6:95. § [Tilos szerződés] Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
51. 6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása]
52. (1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. (…)
53. A Felmondás a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése, valamint a 6:9. § folytán alkalmazandó 6:95. § és 6:108. § (1) bekezdése alapján jogszabályba ütköző, érvénytelen jognyilatkozat volt, amely nem váltotta ki a célzott joghatást, a Részvény Adásvételi Szerződés megszüntetését.
54. Tekintettel arra, hogy az alperest a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése alapján nem illette meg a Részvény Adásvételi Szerződés felmondásának a joga, a jogvita eldöntése szempontjából nem volt jelentőse a szerződés 9.5 pontjában foglalt, felmondási jogot kizáró rendelkezés érvényességének. Az alperesnek ugyanis az általa hivatkozott jogszabály nem biztosított felmondási jogot, így a Ptk. 6:213. § (3) bekezdés alapján az alperest meg sem illető felmondási jogot a Részvény Adásvételi Szerződés nem is tudta kizárni. Másként fogalmazva, ha a Részvény Adásvételi Szerződés 9.5 pontja érvénytelen is lenne (amit a választottbírósági tanács nem vizsgált), az alperest akkor sem illetné meg a Ptk. 6:213. § (3) bekezdésére alapított felmondási jog, mert a Részvény Adásvételi Szerződés nem hozott létre tartós jogviszonyt a felek között, ekként a Ptk. 6:213. § (3) bekezdés erre a szerződésre nem irányadó.
55. Sem a felek nyilatkozatai, sem az eljárás iratai alapján nem merült fel adat arra nézve, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés a Felmondáson kívül bármilyen más okból érvénytelen, hatálytalan vagy egyébként megszűnt szerződés lenne. A Részvény Adásvételi Szerződés létrejöttét egyik fél sem vitatta, ezért a választottbírósági tanács azt állapította meg, hogy a szerződés érvényes és hatályos szerződés, amelyből jogok és kötelezettségek fakadnak a felekre nézve.
56. A Részvény Adásvételi Szerződésnek a Harmadik Szerződésmódosítással módosított 3.1.2. pontja szerint az alperes a Vételár második, 85.000.000,- Ft összegű részletét legkésőbb 2023. április 30. napjáig volt köteles teljes mértékben megfizetni.
57. A felek között nem volt vitatott, és a csatolt okiratok alapján is megállapítható volt, hogy az alperes Vételárból 15.000.000,- Ft. összeget megfizetett, a fennmaradó, 85.000.000,- Ft. összegű részletét azonban részben sem fizette meg a felperesnek.
58. Az alperes a vételárfizetési kötelezettségét a választottbírósági eljárás során nem vitatta. Tekintettel arra, hogy a Felmondás érvénytelen volt és nem szüntette meg a Részvény Adásvételi Szerződést, a szerződés alapján az alperes köteles a Vételár második, 85.000.000,- Ft. összegű részletét a felperes részére megfizetni.
59. A felperes a késedelmi kamat követelését a Részvény Adásvételi Szerződés 8.1 pontjára alapította, amely a következőképpen rendelkezik:
60. „8.1 Amennyiben a Vevő [alperes] a jelen Szerződés alapján valamely Vételárrészletet esedékességekor, vagyis a jelen Szerződés 3.1 pontjában rögzített fizetési határidőben nem fizeti meg az Eladó részére, úgy a Vevő a meg nem fizetett összegre a késedelem teljes időtartamára, azaz a késedelembe esés első napjától kezdve a késedelem maradéktalan megszűnéséig évi 22%-os mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni az Eladó részére („Késedelmi Kamat”).
61. Tekintettel arra, hogy a felperesi kereset tárgyát képező, 85.000.000,- Ft. összegű második vételárrészlet fizetési határideje 2023. április 30. napja volt, a késedelem első napja 2023. május 1. napja. Az alperest a Szerződés 8.1 pontja értelmében ettől a naptól kezdődően terheli a kikötött, évi 22%-os mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség.
62. A felperes keresete mind a kamatfizetési kezdőidőpontja, mind pedig annak mértéke tekintetében összhangban van a Részvény Adásvételi Szerződés hivatkozott rendelkezéseivel, ekként a felperes kamatkövetelése is teljes mértékben megalapozott.
63. Tekintettel arra, hogy a választottbírósági tanács a felperes keresetének teljes egészében helyt adott, az Eljárási Szabályzat 11. § (1) bekezdése alapján az alperest kötelezte az eljárási költségek – így a Regisztrációs Díj, a Választottbírósági Díj, és a felperes költségei – viselésére.
64. A választottbíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperes keresete alapos, ezért az alperest a kereseti kérelemmel egyezően marasztalta, kötelezve őt a Részvény Adásvételi Szerződés alapján még meg nem fizetett vételárrészlet, valamint annak késedelmi kamata fizetésére.

Vb/23048