Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

4/10/2018

Választottbírósági végzés I. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. [Ptk. 6:100. §-a] II. Tisztességtelennek minősül a fogyasztói szerződésben az a kikötés, amely: kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó peres, vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit, vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie. [Ptk. 6:104. §. (Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben) /1/ bekezdés i/ pontja ] III. A felperes fogyasztói szerződésből eredő igényét a választottbíróság hatáskör hiánya miatt megszüntette. A felperes nincs elzárva attól , hogy kereseti követelését a rendes bíróság előtt érvényesítse,. A korábban rendes bíróság előtt indult per azért szűnt meg, mivel ott az alperes a választottbírósági hatásköri kikötésre utalással védekezett. A rendes bíróság előtti korábbi permegszüntető végzés a felperes kereseti követelése tárgyában ítélt dolognak nem minősül, ugyanakkor az alperes a választottbírósági hatáskör hiányát kifejezett nyilatkozatával elismerte, amelyet hatályosan visszavonni a rendes bíróság előtti eljárásban nem tud. [Eljárási Szabályzat 46. §. /1/ bekezdés c/ pontja]

A végzés alapjául szolgáló tényállás
  1. A felperes, mint ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdálkodó szervezet és az alperes, mint magánszemély 2015-ben Megbízási Szerződést kötött az alperes tulajdonát képező ingatlan értékesítésére
  2. A felperes keresetében megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, hivatkozva arra, hogy a Megbízási Szerződést teljesítette, ugyanakkor az alperes a díj kifizetését megtagadta.
  3. A felperes a Választottbíróság hatáskörét a Megbízási Szerződéshez csatolt, előre nyomtatott Részletes feltételek X pontjában meghatározott választottbírósági kikötésre alapította Az alperes kifogásolta a hatáskört.
Peres felek nyilatkozatai
  1. A felperes állította, hogy a peres felek között érvényes választottbírósági szerződés jött létre. Külön hivatkozott arra, hogy az alperes jogi képviselője az állami bíróság előtt indított perben maga kérte a per megszüntetését a felek szerződésében szereplő választottbírósági kikötés alapján.
  2. A felperes álláspontját a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Vbt.) 8. § /4/ bekezdésére alapította.
  3. Az alperes hatásköri kifogást terjesztett elő, hivatkozva arra, hogy a felek között választottbírósági szerződés nem jött létre, mivel a Megbízási Szerződés mellékletét képező Részletes feltételek nyomtatvány általános szerződési feltétel, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól, vagy a szokásos szerződési gyakorlattól és ez a feltétel – külön felperesi tájékoztatás és kifejezett alperesi elfogadás hiányában – nem vált a Megbízási Szerződés részévé.
  4. Az alperes hatásköri kifogását másodlagosan arra alapította, hogy a felek között fogyasztói szerződés jött létre, amelynek választottbírósági kikötése a Ptk. 6:104.§. /1/ bekezdése alapján tisztességtelennek minősül és a Ptk. 6:103.§. /3/ bekezdése szerint semmis.
A Választottbíróság végzése
  1. A Választottbíróság saját hatáskörének fennállását hivatalból vizsgálta és az alperes hatásköri kifogásáról az Eljárási Szabályzat 30. §. /3/ bekezdése alapján külön végzésben döntött. A választottbírósági hatáskör fennállásával kapcsolatban az eljáró tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felek között létrejött Megbízási Szerződés fogyasztói szerződésnek minősül-e. A Ptk. 8:1.§. /1/ bek. 3. pontja szerint fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, míg a 4. pont szerint vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.Tekintettel arra, hogy a Ptk. hivatkozott értelmező rendelkezései szerint a felperes vállalkozónak, az alperes fogyasztónak minősül, a közöttük létrejött szerződés fogyasztói szerződés.
  2. A Választottbíróság másodlagosan azt vizsgálta, hogy a felek között létrejött fogyasztói szerződés választottbírósági kikötése érvényes szerződési feltételnek minősül-e. A Ptk. 6:100. §-a szerint: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. A Ptk. 6:104. §. (Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben) /1/ bekezdés i/ pontja szerint tisztességtelennek minősül a fogyasztói szerződésben az a kikötés, amely: kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó peres, vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit, vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie.
  3. A Választottbíróság a felek közötti Megbízási Szerződés tartalma és szereplői alapján megállapította, hogy a felek között fogyasztói szerződés jött létre, amelyben szereplő választottbírósági kikötés tisztességtelen és emiatt semmis szerződési feltétel, mivel a fogyasztó alperest azzal, hogy kizárólag választottbírósági útra kényszeríti, igényérvényesítési lehetőségében korlátozza. Tekintettel arra, hogy a felek által kötött fogyasztói szerződésben szereplő választottbírósági kikötés a Ptk. 6:104. § /1/ bekezdés i/ pontja alapján mindenképpen érvénytelen (semmis), a Választottbíróság szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy – a peres felek eltérő ténybeli és jogi indokai alapján – a felek között a választottbírósági szerződés ténylegesen létrejött, avagy sem.
  4. A fentiekben részletezett indokokat mérlegelve, a Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 46. §. /1/ bekezdés c/ pontja alapján hatáskörének hiányát állapította meg és az eljárást a jelen végzéssel megszüntette.
  5. A Választottbíróság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a felperes – az alperes állításával egyezően – továbbra sincs elzárva attól, hogy kereseti követelését a rendes bíróság előtt érvényesítse, ugyanis a rendes bíróság előtti korábbi permegszüntető végzés a felperes kereseti követelése tárgyában ítélt dolognak nem minősül, ugyanakkor az alperes a választottbírósági hatáskör hiányát kifejezett nyilatkozatával elismerte, amelyet hatályosan visszavonni a rendes bíróság előtti eljárásban nem tud.
(Vb/18034)