Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

4/2/2019

Választottbírósági végzés Nincs hatásköre a Választottbíróságnak a jogvita elbírálására, ha az alperes fogyasztónak minősül, és a felek az alapul fekvő választottbírósági szerződést nem tárgyalták ki egyedileg, a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, ebből következően érvénytelen. [Eljárási Szabályzat – 46. § (1) bekezdés c) pontja, rPtk. 209/A. § (2) bekezdése, 3/2013. számú polgári jogegységi határozata („PJE”)]

A végzés alapjául szolgáló tényállás
  1. Felperes kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze alperest, mint zálogkötelezettet annak tűrésére, hogy a felperes követelését az alperes által biztosítékként lekötött ingatlanból kielégítse.
A felperes és az alperes nyilatkozatai
  1. Alperes érvénytelenségi és elévülési kifogással élt, valamint vitatta felperes perbeli legitimációját. Alperes előadta, hogy fogyasztó, ezért az önálló zálogjogot alapító szerződésben található választottbírósági kikötés tisztességtelen, és mint ilyen, érvénytelennek minősül. Ebből következően – alperes szerint – a Választottbíróságnak nincs hatásköre a jogvita elbírálására.
  2. Felperes nem cáfolta alperes azon hivatkozását, hogy alperes fogyasztónak minősül. Felperes a Választottbíróság hatáskörét a felperesi Zrt. és alperes között 2007. május 14-én létrejött önálló zálogjogot alapító szerződés 14. pontjára alapította. Ezen kikötést – felperes nyilatkozata szerint is – a felek nem tárgyalták ki egyedileg, így az – a jelen eljárásban a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §, 49. § és 50. § szerint még alkalmazandó rPtk. 205/A. § (1) bekezdésére figyelemmel – általános szerződési feltételnek minősül.
A Választottbíróság végzése
  1. A felek nyilatkozatai alapján a Választottbíróság azt állapította meg, hogy alperes fogyasztónak minősül. A Kúria összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 3/2013. számú polgári jogegységi határozatában („PJE”) megállapította, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen.
Az állam bíróságaitól eltérően a jogegységi határozatok a választottbíróságokra nem kötelezőek. Perökonómiai szempontokból azonban az eljáró tanács úgy látta, hogy annak ellenére célszerű követnie a Kúria idézett jogegységi határozatát, hogy azzal szemben elvi kifogások vethetőek fel. A Választottbíróság úgy ítélte meg, hogy a PJE-be ütköző álláspont az ügy érdemében hozott határozat érvénytelenítéséhez, vagy végrehajtásának megtagadásához vezethetne. Mindkét elméleti esetben a választottbírósági eljárás lefolytatása a feleknek felesleges költséget és időveszteséget okozna. Erre figyelemmel a Választottbíróság a Kúria álláspontjának helyességét részletekbe menően nem vizsgálta, hanem azt elfogadva, hatáskörének – a választottbírósági kikötés rPtk. 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelensége miatti – hiányát állapította meg.
A választottbírósági kikötés érvénytelenségére figyelemmel a Választottbíróság az ESZ 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárást megszüntette.
(Vb/18057)