4/3/2021. Választottbírósági ítélet

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. Az alperes/viszontkereseti felperes (a továbbiakban „alperes”) részt vett faszén és brikett 2017. évi beszállítására kiírt tenderén és a magyarországi Kft. 2016. december 6-án kapott tájékoztatás szerint 2017. évre elnyerte a faszén és brikett beszállításának jogát a cégcsoport magyarországi és a romániai üzleteibe. Az alperes 2016. decembere folyamán meg is állapodott a romániai üzletlánc üzemeltetőjével, a szállítások és a megkötendő szerződés részleteiről. Időközben az alperes előzetesen szóban megállapodott a felperessel/viszontkereseti alperessel (a továbbiakban „felperes”) abban, hogy az utóbbi fogja a romániai üzletláncot 2017-ben faszénnel és brikettel ellátni. A felperes megbízóként írásban „Megbízási szerződést” (a továbbiakban: Szerződés) kötött az alperessel, mint megbízottal. A Szerződés a felperes/viszontkereseti alperes ügyvezetőjét jelölte meg a felperes /viszontkereseti alperes kapcsolattartójaként. A Szerződésen „Budapest, 2017. január 10.” keltezés szerepelt, valamint a Szerződés mindhárom oldalán a felek mint megbízó, illetve megbízott képviselőiként szereplő személyek nem olvasható aláírása, és a felek céges pecsétje.
2. A keltezéssel ellentétben a felek között a Szerződés aláírására ténylegesen nem egy helyen és időben került sor, hanem annak szövegét az alperes 2017. januárban Word formátumban megküldte a felperes, amelyet a felperes részéről eljárt ügyvezetői feladónévről, címről kapott vissza kísérőszöveg és aláírás nélkül szkennelve 2017. január 11-én. Az alperes ügyvezetője a szkennelve megkapott Szerződést kinyomtatta, azt maga is aláírta és lepecsételte, majd azt a felperesnek átadta a 2017. január közepén bekövetkezett első személyes találkozójukon. A Szerződés egyik példányának első két oldalán szerepelt a felperes pecsétje és egy nem olvasható szignó, valamint a Szerződés utolsó, harmadik oldalán a „Megbízó” megjelölés fölött egy nem olvasható szignó továbbá a felperes pecsétje. A Szerződésen a felperes képviseletében aláíró személy aláírása nem volt azonos a felperes ügyvezetőjének a cégbírósági aláírási címpéldánnyal igazolt aláírásával. Alperes a Szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy közreműködik abban, hogy 2017-ben a felperes 3 kg-os faszén és 3 kg-os brikett árukat szállítson a romániai üzletlánc áruházaiba és a felperes erre vonatkozó szerződést kössön közvetlenül a romániai üzletláncot üzemeltető társasággal. A Szerződés szerint e „szállítási” szerződés megkötésével az alperes részéről a Szerződés teljesítettnek volt tekintendő.
3. Felperes a Szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy az alperes által közvetített szerződést a romániai üzletlánccal megköti és szerződésszerűen teljesíti, továbbá az alperes részére erre tekintettel közvetítői díjat fizet a 2017. december 31-ig leszállított mennyiség alapján. Az alperes a Szerződés alapján jogosult volt minden hónap végén a leszállított mennyiség után számlát kiállítani, amit a felperes annak kiállításától számított 10 napon belül köteles volt banki átutalással megfizetni. Az alperes 2017. január 9-én értesítette a romániai üzletláncot üzemeltető társaságot, hogy hatékonyabb és időkímélőbb megoldásként közvetlenül a romániai partnerükön, a felperesen keresztül fognak a romániai üzletláncnak szállítani és ezért a társasággal nem az alperes fog szerződét kötni, hanem a közvetlenül a felperes. A felperes a 2017. március 1-jén kelt számla ellenértékét 2017. május 22-én megfizette, a többi számlát azonban nem egyenlítette ki.
4. Az alperes 2017. december 14-én levélben szólította fel a felperest a számlatartozásai megfizetésére, a felperesnek címzett levelet felperes részéről egy képviselőnek tekinthető személy vette át a felperes címén. A felperes a ki nem fizetett számlákat nem küldte vissza az alperesnek. Az alperes bejelentést tett a romániai adóhatóságnál, hogy a felperes a számlákat magánál tartja, azokat elszámolja. A 2019. július 6-án a felperesnél tartott adóellenőrzés során az ellenőrök rögzítették a számlák meglétét, de jogszabálysértést nem állapítottak meg tekintettel arra, hogy a felperes mikrovállalkozás, amelynek adózása esetében nem értelmezhető a nyereségből levonhatóság.

A peres felek nyilatkozatai

5. A felperes keltezés nélküli, 2019. június 11-én beérkezett keresetlevelében elsődlegesen a Szerződés semmisségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) álképviseletre vonatkozó 6:14. §-a, és a semmisségre vonatkozó 6:88. §-a szerint, arra hivatkozva, hogy azt nem a felperesnek az egyetlen, képviseletére jogosult ügyvezetője írta alá, így a Szerződés érvénytelen.
6. A felperes az elsődleges kereseti kérelmének alátámasztásául csatolta a felperes ügyvezetőjének aláírási címpéldányát. A felperes másodlagos kérelmében az alperes megbízotti kötelezettségeinek nem teljesítése okán a Szerződés nem teljesítés címén történő felbontását kérte jogszabályi hivatkozás nélkül.
7. Az alperes egyidejűleg viszontkereseti felperesként viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel, mint viszontkereseti alperessel szemben és a Szerződésben foglaltak alapján a Ptk. 6:272. §-a és 6:276. §-a szerint megbízási díj és annak az egyes részösszegek esedékességétől számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni a felperest/viszontkereseti alperest.
8. Mivel a felek nem jelölték meg a Választottbíróság felhívására tett határidőn belül az eljárás lefolytatására jogosult választottbíró személyét, így a Választottbíróság Titkársága egyesbírót jelölt ki az eljárásra, továbbá tanácsolta gyorsított eljárás lefolytatását, ami ellen alperesnek nem volt kifogása, azonban a felperes keltezés nélküli és 2019. október 23-án beérkezett beadványában nem járult hozzá az ügy gyorsított eljárásban való tárgyalásához, kérte tárgyalás tartását, de nem kifogásolta az ügy egyesbíró általi elbírálását, sem az egyesbíró személyét.
9. A Választottbíróság az ügyben tárgyalás tartását rendelte el. A tárgyaláson a felperes fenntartotta a Szerződés érvénytelenségére vonatkozó álláspontját. Az alperes 2019. december 19-én kelt beadványában úgy nyilatkozott, hogy a Szerződésre a Ptk.-nak a közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazandónak tartja és kifejezetten hivatkozott a Ptk. 6:288. §-ára, 6:290. §-ára és 6:292. §-ára.

A Választottbíróság ítélete

10. A Választottbíróság megállapította, hogy a felek között általuk sem vitatottan nem volt a felperes törvényes képviselője által aláírt, írásbeli választottbírósági szerződés.
11. A Választottbíróság ezért azt vizsgálta, hogy a felek között létrejött-e a Választottbíróságról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 8. §-ának (3)-(5) bekezdései valamelyike szerint választottbírósági szerződés.
12. A Választottbíróság a felek között a választottbírósági szerződést írásban megkötöttnek minősítette azonban a Vbt. 8. §-ának (4) bekezdése alapján, azt mind a kereset, mind a viszontkereset tekintetében külön vizsgálva.
13. A felperes a kereseti kérelmében közvetve állította a választottbírósági szerződés létét azzal, hogy a választottbírósági kikötést tartalmazó Szerződés érvénytelensége megállapítására irányuló kérelmét a Választottbíróság előtt érvényesítette, az alperes pedig a kereseti kérelemben közvetetten állított választottbírósági szerződés létét nem vitatta.
14. A viszontkereseti felperes a viszontkeresetében a Szerződés 5.3. pontjában foglalt választottbírósági kikötésre hivatkozott, amely hivatkozást a viszontkereseti alperes nem vitatta.
15. Ezt követően, a Választottbíróság először azt vizsgálta, hogy a felek között létrejött-e a Szerződés figyelemmel arra, hogy azt nem a felperesnek a képviseletére jogosult ügyvezetője írta alá, de az eljárás során az sem tisztázódott, hogy ki volt az aláíró.
16. A Ptk. 6:14. § (1) bekezdés alapján a Választottbíróság megállapította, hogy a jelen ügy sajátossága, hogy bár fennállt a látszaton alapuló képviselet és annak fennálltáról a képviselt felperesnek legkésőbb 2017. januárjától tudnia kellett, de a képviseletet megalapozó látszatot a másik fél nem észlelte, mert arról sem volt tudomása, hogy nem a felperes törvényes képviselője, hanem egy másik személy tett vele szemben jognyilatkozatot.
17. A Választottbíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a felek között a Ptk. 6:69. § és 6:5. §-a alapján személyes találkozásukkor, 2017 januárjában, pontosabban meg nem határozható időpontban létrejött a Szerződés.
18. A Szerződés tartalma alapján nem kívánt meg írásbeliséget, így alakisági okból a felperesi ügyvezető aláírásának hiánya sem vezet érvénytelenséghez.
19. Ugyancsak nem teszi érvénytelenné a Szerződést, hogy a dátum- és helymegjelölése téves.
20. A fentiek alapján a Választottbíróság a felperesnek a Szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasította. Továbbá, megállapította, hogy a Szerződés a Ptk. 6:288. §-a szerinti közvetítői szerződés, amelynek alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó pedig díj fizetésére köteles, ezáltal alperes jogosult közvetítői díjra, mivel érdemben hozzájárult felperes szerződéskötéséhez a romániai üzletláncolt üzemeltető társasággal.
21. A Választottbíróság azonban az alperes közvetítői díj után járó kamatkövetelését elutasította, ugyanis a Ptk. 8:3. §-a alapján a késedelembe esés időpontja nem lehet korábbi, mint a fizetési határidő utolsó napját követő nap, melyet alperes tévesen állapított meg. A Választottbíróság ezáltal a 10 napos határidő utolsó napját (10. nap) követő naptól esedékes késedelmi kamatot rendelt el felszámolni minden kiállított számla tekintetében, megváltoztatva ezáltal a késedelmi kamat összegét.
22. A Választottbíróság eljárásának jogalapját a Vbt. és a Választottbíróság a 2018. június 11-én hatályos Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2018 (a továbbiakban Eljárási Szabályzat) alapozta annak 1. §-a szerint.

(Vb/19031)