Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

4/4/2018

Nem alapos a hatásköri kifogás, ha a felperesre engedményezik a követelést és erről az alperest írásban, az engedményezést tartalmazó dokumentum megküldésével értesítik. Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. ( Ptk. 6:196 § és 6:197 § (1) bek.)

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
(1) A felperes 2015 áprilisában adásvételi szerződést kötött az alperessel 21 tonna fagyasztott disznóhús szállítására. Az árut az alperes azért nem vette át, mivel állítása szerint a hús sötétpiros volt és néhol a bőrön szőrök is találhatóak voltak. Az alperes így azzal érvelt, hogy a húst nem készítették megfelelően elő a szállításra és ezért nem hajlandó a szállítmányt átvenni. A felperes a képviselőjével és a semleges minőségvizsgáló intézettel az SGS Intézettel bevizsgáltatta az árut és a szállítmányt rendben lévőnek találták. Mivel az alperes az átvételt visszautasította, a felperes harmadik fél számára értékesítette a szállítmányt, fedezeti eladással, alacsonyabb áron.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
(2) A felperes kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy a szállítmány megfelelt a szerződésben írt minőségi követelményeknek, és ezt a képviselője nyilatkozatával a semleges SGS jelentésével kívánta bizonyítani. Keresetében a fedezeti eladásból eredő árdifferenciált, az SGS vizsgálat költségeit a harmadik félnek történő eladással felmerült fuvarköltségeket kérte az alperestől.
(3) Az alperes válasziratában arra hivatkozott, hogy a felperessel nem kötött szerződést, így a Választottbíróságnak nincsen hatásköre. Ezt arra alapította, hogy ugyan a felperesi társaság levélpapírján kötötték a szerződést, azt azonban egy felperesi társvállalattal, tehát egy másik társasággal írta alá az alperes. Ezért a Választottbíróságnak nincs hatásköre a jogvita elbírálására. A magyar jog mellett a Bécsi Egyezmény rendelkezéseit is alkalmazni kell, ahol a 35. cikk előírja, hogy az eladónak a szerződéses mennyiségben és minőségben kell leszállítani az árut. Az áru minőséghibás volt, így jogosan tagadta meg az alperes az átvételt. Az is valószínű, hogy azért lehetett alacsonyabb áron eladni a szállított, fagyasztott húst, mivel a minőség nem volt megfelelő.
A Választottbíróság ítélete
(4) Az eljárás során az alperes védekezésére tekintettel az eredeti felperes az alperes által megjelölt és perbe lépett felperesre engedményezte a követelését, az erről szóló okiratot az alperesnek megküldte. A perbe lépett felperes a perindítás előtt valamennyi, az engedményezés tárgyát képező okiratot megkapta. Az engedményezést az alperes nem kifogásolta. A Választottbíróság maga is arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés az új perbe lépett felperessel jött létre, a korábbi felperes és a perből elbocsátott felperes levélpapírján. A Választottbíróság megállapította, hogy a becsatolt bizonyítékok azt támasztották alá, hogy a szállított áru minősége a szerződésben írtaknak megfelelt. Az alperes az állításait a perben bizonyítani nem tudta. A bizonyítási teher ezzel kapcsolatosan a Bécsi Egyezmény 38. és 39. cikkelyei szerint az alperesen volt. A Bécsi Egyezménnyel azonos rendelkezést tartalmaz az alkalmazandó magyar Ptk. a 6:215 paragrafusában. Az alperes azzal, hogy nem vette át az árut, megszegte a szerződést, és meg kell, hogy fizesse a felperes igazolt kárait a Ptk. 6:142 paragrafus szerint. A károkat bizonyítani kell és az okiratokkal bizonyított károk megtérítésére a Választottbíróság kötelezte az alperest.