Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes mint megbízó és a felperes mint megbízott között 2016 májusában megbízási szerződés jött létre, amely alapján a felperes a VEKOP 2.1.7-15 „Prototípus, termék, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című pályázati kiíráshoz kapcsolódó pályázatkészítési feladatok ellátását vállalta („VEKOP Megbízási Szerződés”).
[2] A VEKOP Megbízási Szerződésben a felek a pályázatkészítési díjat a pályázat keretében megítélt támogatási összeg 3%-ában állapították meg, amelyet később 2%-ra módosítottak.
A felek között az eljárás során vitatott volt, hogy a pályázat elkészítését, összeállítását és benyújtását a felperes vagy az alperes végezte. Az viszont nem képezte vita tárgyát, hogy az alperes pályázata sikeres volt és az alapján 2018. október 25. napján 49.987.500,- Ft. támogatást ítéltek meg a részére.
[3] A felperes a módosított VEKOP Megbízási Szerződés alapján 2019 októberében kiállította a megítélt támogatási összeg 2%-ának megfelelő összegről (bruttó 1.269.683,- Ft.) szóló számláját („Számla 1”). Az alperes vitatta a Számla 1-ben foglalt összeget, ezért felperes további engedményt biztosítva új számlát állított ki (bruttó 698.183,- Ft.) összegről („Számla 2”).
[4] Az alperes sem a Számla 1-t, sem a Számla 2-t nem egyenlítette ki.
[5] A felperes 2019 novemberében 30 napos felmondási idővel, rendes felmondással felmondta a VEKOP Megbízási Szerződést. A felperes ezt követően, 2020 januárjában jogi képviselője útján fizetési felszólítást küldött az alperes részére, majd fizetési meghagyásos eljárást indított az alperessel szemben. Mivel az alperes a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, a felperes megindította a jelen választottbírósági eljárást.
[6] A felek között 2017 júliusában megbízási szerződés jött létre a GINOP-2.1.7-15-2016-01489. sz. alperesi projekttel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátására („GINOP Megbízási Szerződés”), amelyet a felek 2019 júliusában módosítottak. A GINOP Megbízási Szerződés alapján a szerződés részét képezték a felperes projektmenedzsment-szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételei („ÁSZF”).
[7] Az alperes 2019 februárjában gépeket szerzett be, az ezzel kapcsolatos adatokat és előlegszámlákat 2019 áprilisában e-mail útján átküldte a felperes részére. A felperes ezeket fel is töltötte az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs (EPTK) felületre, és előlegek lehívására is sor került. Ekkor azonban nem nyújtottak be szerződésmódosítási kérelmet annak ellenére, hogy a beszállítók között újak is szerepeltek.
[8] A felperes 2019 novemberében azonnali hatállyal, az alperes súlyos szerződésszegésére hivatkozással felmondta a GINOP Megbízási Szerződést.
[9] Az alperes 2019 decemberében saját maga nyújtotta be a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága („Irányító Hatóság”) részére a 2019. februári gépbeszerzésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kérelmét.
[10] Az Irányító Hatóság a szerződésmódosítási kérelmet elutasította. A döntés az alperes szerint azzal a következménnyel járt, hogy az alperes 10.680.000,- Ft. támogatási összegtől – a szerződésmódosítási kérelemmel érintett beszerzésekre eső támogatástól – elesett.
[11] Az alperes az Irányító Hatóság hivatkozott döntésével szemben kifogást nyújtott be, amelyet azonban az azt elbíráló Innovációs és Technológiai Minisztérium Fejlesztéspolitikai Tervezésért és Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára elutasított.
A felek kérelmei és az érdemi eljárás
[12] A felperes a fenti tényállás alapján keresetében kérte, hogy a választottbíróság kötelezze az alperest az alábbi összegek megfizetésére:
698.183,- Ft. tőke és annak 2019. november 8. napjától a megfizetése napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 6:155. §-a szerinti törvényes késedelmi kamata;
571.500,- Ft. tőke és annak 2020. június 19. napjától a megfizetése napjáig a Ptk. 6:155. §-a szerinti törvényes késedelmi kamata;
választottbírósági eljárási költségek (külön nevesítve az ügyvédi költségeket is).
[13] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes eljárási költségekben történő marasztalását kérte. Az alperes arra az esetre, ha a felperes keresete alaposnak bizonyulna, beszámítási kifogást terjesztett elő, amely alapján a GINOP Megbízási Szerződés megszegésére hivatkozással a felperessel szembeni 10.680.000,- Ft-os kártérítési követelését a felperes követelésébe beszámította. Az alperes ezen követelése érvényesítése érdekében viszontkeresetet nem terjesztett elő, hanem jogfenntartással élt.
[14] Az eljáró egyesbíró 2020 októberében tárgyalást tartott, amelyen valamennyi fél jogi képviselője részt vett és jogi álláspontját szóban is előadta. Miután a felek további nyilatkozatot nem kívántak tenni, az erre történő figyelmeztetést követően az egyesbíró a tárgyalás végén az eljárást berekesztette, az ítéletet ezt követően, zárt tanácskozáson hozta meg.
[15] A felperes keresetét a VEKOP Megbízási Szerződésre alapította. Álláspontja szerint a szerződést teljesítette, az alperesi pályázat pedig sikeres volt, ezért a felperes jogosult a módosított megbízási díjra, tehát a megítélt támogatás 2%-ár. Az a körülmény, hogy egy alkalommal – az alperes önkéntes teljesítésében bízva – ennél alacsonyabb összegről állított ki számlát (Számla 2), a követelés összegét nem csökkenti, ez joglemondásnak nem tekinthető.
[16] Az alperes ellenkérelmében teljes egészében vitatja a felperesi keresetet. Azt állította, hogy a felperes semmilyen tevékenységet nem végzett a VEKOP Megbízási Szerződés alapján, a pályázatot teljes egészében az alperes saját maga készítette el és nyújtotta be. Ebből következik, hogy nem jár megbízási díj a felperes részére.
[17] Az alperes beszámítási kifogását a GINOP Megbízási Szerződés felperes általi állítólagos megszegésére alapította. Az alperes szerint a felperes elmulasztotta megvizsgálni az Irányító Hatóság későbbi döntése által érintett – 2019. februári, gépbeszerzésre irányuló – szerződéseket, így azt, hogy a szerződő partner személye, a kiválasztás módja és megkötött szerződés megfelel-e a pályázati feltételeknek. Ha a felperes eleget tesz ezen kötelezettségének, az alperes nem esik el 10.680.000,- Ft támogatástól. A felperes tehát szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén az elesett támogatással megegyező kártérítést köteles fizetni az alperes részére. Az alperes ezen kártérítési követelését – a kereseti követelés összegének erejéig – a jelen eljárásban beszámítási kifogás útján kívánja érvényesíteni.
[18] A felperes vitatta az alperesi beszámítási kifogás jogalapját és összegszerűségét is. A felperes mindenekelőtt vitatta, hogy szerződésszegést követett volna el. E körben utal arra, hogy az alperes eleve a szerződésmódosítás bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követően, 2019. április 23. napján tájékoztatta a felperest a szerződésmódosításról. Ráadásul az Irányító Hatóság döntése nem a késedelmes bejelentés tényén alapul, hanem azon, hogy az alperes olyan beszállítóktól szerzett be gépeket, amelyeket az Irányító Hatóság kockázatosnak értékelt. A felperes hivatkozott arra is, hogy az ÁSZF VII.4 pontja értelmében csak akkor felel a szerződésszegéssel okozott kárért, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, márpedig a GINOP Megbízási Szerződés kapcsán a felperes nem tanúsított felróható magatartást, így kártérítési felelősség sem terheli. Hivatkozott az ÁSZF III.20.4. pontjára is, amely kizárja a felperes felelősségét az alperes általi információ-visszatartásból eredő károkért.
[19] A Választottbíróság megítélése alapján felperest terhelte annak bizonyítása, hogy valóban teljesítette a VEKOP Megbízási Szerződést, és valóban ő készítette el és nyújtotta be a pályázatot.
E körben a felperes lényeges kötelezettsége volt, hogy a pályázat feltöltését jegyzőkönyvvel dokumentálja, aminek aláírásával az alperes a teljesítést elismerte volna. A felperes azonban ilyen iratot az eljárás során nem csatolt, sőt azt sem állította, hogy ilyen irat egyáltalán készült.
A felperes semmilyen bizonyítékot nem csatolt és bizonyítási indítványt sem tett, sőt még részletes és határozott tényállítást sem tett a tekintetben, hogy a VEKOP Megbízási Szerződést miként teljesítette volna.
[20] Bár a felperes az eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a VEKOP Szerződésmódosítás a Ptk. 6:26. §-a szerinti tartozáselismerésnek minősülne, a Választottbíróság a rend kedvéért rögzíti, hogy a VEKOP Szerződésmódosítás nem tartalmaz az alperes által tett tartozáselismerő nyilatkozatot. A VEKOP Szerződésmódosítás ugyanis kizárólag a pályázatkészítési díj mértékét módosította, és változatlanul tartalmazta a VEKOP Megbízási Szerződésben foglalt azon kikötést is, amely szerint a felperest „az általa végzett tevékenységért” illeti meg díjazás.
[21] Az alperes sem a VEKOP Szerződésmódosításban, sem az eljárás során becsatolt más iratban nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint elismerné, hogy a felperes ténylegesen végzett pályázatkészítési tevékenységet és ezért jogosult lenne a pályázatkészítési díjra.
[22] E körben tekintettel kell lenni a Ptk. 6:8. § (3) bekezdésében foglaltakra is, amely szerint: „Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” Az alperest megillette az a jog, hogy a VEKOP Megbízási Szerződés alapján megtagadja a pályázatkésztési díj kifizetését, ha a felperes a maga részéről nem teljesíti a szerződést (nem készíti el a pályázatot). Az alperes erről a jogáról lemondhatott és megbízási díjtartozását elismerhette, ezt azonban kifejezett nyilatkozattal kellett volna megtennie. Ilyen kifejezett tartozáselismerő, ill. joglemondó alperesi nyilatkozat azonban sem a VEKOP Szerződésmódosításban, sem a jelen eljárás során csatolt más iratban nem szerepel.
A VEKOP Szerződésmódosítás joglemondásként történtő értelmezése kiterjesztő értelmezést jelentene, amely ellentétes lenne Ptk. 6:8. § (3) bekezdésével
[23] A Választottbíróság nem értett egyet a felperes azon hivatkozásával, miszerint a beszámítási kifogás előterjesztése a felperesi követelés elismerését jelentené. Beszámítási kifogás előterjesztésére ugyanis feltételes módon, a felperesi kereset vitatása mellett is lehetőség van. Márpedig az alperes az eljárás során vitatta a felperes keresetét, elismerő nyilatkozatot nem tett, beszámítási kifogását kizárólag arra az esetre terjesztette elő, ha – saját álláspontjával ellentétben – a felperesi követelés alaposnak bizonyulna.
A Választottbíróság ítélete
[24] A fentiek alapján az eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján a Választottbíróság azt állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a VEKOP Megbízási Szerződésben foglalt, pályázat elkészítésére és benyújtására vonatkozó kötelezettségét teljesítette volna. Ebből következően a felperes nem bizonyította, hogy jogosult lenne a VEKOP Megbízási Szerződés szerinti pályázatkészítési díjra.
[25] A felperes keresete tehát alaptalan, ezért azt a választottbíróság elutasította.
[26] Tekintettel arra, hogy a választottbíróság a felperes keresetét teljes egészében alaptalannak ítélte, a felperest kötelezte az eljárási költségek – így a Regisztrációs Díj, a Választottbírósági Díj, és az alperes költségei – viselésére.
(Vb/20034)
