Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A peres felek átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttek naperőmű parkhoz szükséges külterületi utak felújítására. A díj magába foglalta a vállalkozónál felmerülő valamennyi anyag és munkadíjat. A szerződés szerinti szolgáltatás építési engedélyhez kötött építési–szerelési munka volt.
- A szerződés részletesen szabályozta a többletmunka feltételeit, mely szerint a vállalkozó kijelentette, hogy a szerződésben rögzített kötelezettségvállalása a szerződés keretében rögzített feladat és eredmény létrehozására vonatkozóan teljes körű és tartalmaz minden munkát, függetlenül attól, hogy a terveken jelölésre vagy jóváhagyásra került vagy sem.
- A pótmunka a szerződés szerint a szerződés aláírását követően írásban megrendelt munka, amit a vállalkozó köteles elvégezni. A vállalkozó köteles a megrendelt munkára ajánlatot küldeni, amely munkálatokat a megrendelő írásbeli elfogadását követően kezdheti meg.
- A vállalkozó a neki felróható késedelmes teljesítése esetére a szerződés késedelmi kötbért tartalmazott.
- A szerződés teljesítése során a felperes által igényelt, az pótmunkadíjjal az alperes által állított, de a felperes által el nem ismert teljesítési késedelemmel kapcsolatosan jogvita keletkezett, amelyre tekintettel az alperes a végszámla összegéből levonta az általa kalkulált késedelmi kötbért és egyúttal megtagadta a felperes által igényelt pótmunkadíj kifizetését is.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes keresetében kifejtette, hogy az alperes a végszámlából jogellenesen vonta le az általa számított késedelmi kötbért. A szerződés tárgyát képező vállalkozási mű átadás–átvétele rendben megtörtént. Ezt az átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja. A felperes hivatkozott arra, hogy ugyan történt késedelem, de ezt kimentette, részben azzal, hogy az alperes a munkaterületet késve adta át a felperesnek, a további késedelmet pedig a régészeti feltárások okozták. Ezért a késedelmi kötbér igény megalapozatlan.
- A pótmunka igény azért alapos, mert az alperes nem tájékoztatta őt a szerződés aláírásakor, hogy a munkát régészeti megfigyelés mellett kell megkezdeni és folytatni.
- Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes kereseti követelésének elutasítását és a felperes eljárási költségekben való marasztalását kérte. Az alperes érdemi védekezése szerint a felperes tudott az építési engedély részét képező örökségvédelmi állásfoglalás szerint arról, hogy a munkálatok kizárólag régészeti megfigyelés mellett végezhetőek, ezért a feltárásokkal kapcsolatos többletfeladatok a szerződés szerint többletmunkának minősülnek, erre pedig a vállalkozói díj fedezetet nyújt.
- A kötbérigény pedig azért alapos, mert a felperes az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített hibákat nem javította ki egyáltalán.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során megállapította, hogy a kereset részben alapos.
- A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetési használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka) Ptk. 6:244§. A szerződéshez csatolt építési engedély mellékletét képező örökségvédelmi hatóság állásfoglalása szerint a felperes tisztában volt már a szerződés aláírásakor, hogy a régészeti megfigyelésekre, feltárásokra figyelemmel végezheti a munkáját, ezért erre pótmunka igényt alapítani nem lehet, ezekre a vállalkozói átalánydíj fedezetet nyújt. Ezt az igényt a Választottbíróság, mint megalapozatlant elutasította.
- Részben alaposnak találta a Választottbíróság a felperes késedelmi kötbérrel kapcsolatos követelését.
- A Választottbíróság részleteiben vizsgálta az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a felek által becsatolt példányok között ugyanis lényeges eltérés volt tapasztalható. Az alperes által becsatolt példányon egy olyan kézírásos megjegyzés volt, mely szerint a jegyzőkönyv csak a hibalistában felsorolt tételek kijavítása után lép életbe. Azt nem tudta bizonyítani az alperes, hogy a kézírásos szöveg az okirat aláírása előtt került a dokumentumra. A Választottbíróság a bizonyítékok mérlegelésével arra a megállapításra jutott, hogy a felperestől az alperes a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák ellenére átvette a vállalkozás tárgyát. Neki állt volna érdekében az átadás–átvételi jegyzőkönyvvel kapcsolatos bizonytalanság kizárása, amit megtehetett volna úgy, hogy az átadás-átvételt egyszerűen megtagadja. Ez lett volna összhangban a felek szerződésének szigorú kötbér szabályaival is. Ennek megfelelően a Választottbíróság csak az ezekkel a körülményekkel nem érintett késedelem tekintetében állapította meg a felperes kötbérfelelősségét és a különbözet tekintetében az alperest marasztalta.
(Vb/21007)