Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

9/7/2018

Elvi jelentőségű Választottbírósági ítélet I.A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX törvény hatályba lépése előtt kötött választottbírósági megállapodásra a korábbi választottbírósági törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2017-es Vbt. 66 §) II.Amennyiben a választottbírósági kikötés nem csupán az ÁSZF részét képezi, hanem arra konkrét, beazonosítható utalás található az egyedi kölcsönszerződésben, akkor a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik az ügy elbírálására. Engedményezés esetén a szerződésben szereplő bírósági így választottbírósági kikötés az engedményesre is kiterjed ( Pp.41.§ (4)bek, BDT 2001.429 ) III.Nem tisztességtelen a devizakölcsönre vonatkozó kikötés és egyedileg megtárgyaltnak minősül, ha a kölcsönszerződés kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a finanszírozás devizaneme szerinti referencia kamatláb változásának, valamint a deviza alapú szerződések esetén az árfolyam változásának a kockázatát az Adós viselni köteles. A kölcsönszerződés és mellékleteinek részletes tájékoztatása a devizakölcsönök sajátosságai tekintetében akkor, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy az árfolyamváltozás kedvezőtlenül is érintheti az ügyfelet, pénzügyekben járatlan, laikus személyek számára is közérthető, így az tisztességtelennek nem tekinthető.

AZ ÍTÉLET ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYÁLLÁS
A felperes keresetében előadta, hogy az alperes a felperesi társaság jogelődjénél egy pénzintézetnél svájci frank alapú kölcsönt igényelt személygépjármű finanszírozása céljából. A pénzintézet és az alperes között létrejött a gépjárművásárlási kölcsönszerződés. A kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezte az ÁSZF, amelynek tartalmát nyilatkozata szerint az alperes megismerte és magára nézve kötelezőnek fogadta el. A szerződésben meghatározásra került a kölcsön devizaneme (CHF) , ami annyit jelentett, hogy  a pénzintézet felperes a kölcsön összegét svájci frankban tartotta nyilván, alperes azonban fizetési kötelezettségének forintban volt köteles eleget tenni.
Amennyiben alperes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy szerződésszegése következtében felperes jogosult volt a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az ÁSZF-ben kikötötték az MKIK mellett működő állandó választottbíróság hatáskörét. A felperes álláspontja szerint az alperes rendszertelenül fizetett, folyamatos hátralékot halmozott fel, majd a fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A felperes a kölcsönszerződést felmondta és fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, amely az alperes ellentmondása eredményeképpen perré alakult. A felperesi oldalon jogutódlásra került sor és a jogelőd a követelését engedményezte a jogutódra.
A felperes keresetet terjesztett elő a választottbíróságnál.
PERES FELEK NYILATKOZATAI
A felperes keresetében az alperest kölcsöntartozásának megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes egyrészt hatásköri kifogást emelt, tagadta, hogy a felek között választottbírósági szerződés jött volna létre. Hivatkozott arra is, hogy  a választottbírósági szerződést az ÁSZF tartalmazta, amelyet a felperes az alperessel nem tárgyalt meg. Érdemben előadta továbbá, hogy az árfolyamváltozás kockázat ugyancsak egyedileg meg nem tárgyalt ÁSZF rendelkezés volt, amely a szerződés tartalmát tisztességtelenül, egyoldalúan a kölcsönt nyújtó pénzintézet javára határozta meg, ezért a kölcsönszerződés tisztességtelen kikötést tartalmaz és érvénytelen.
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÍTÉLETE
A választottbíróság álláspontja szerint hatáskörrel rendelkezik a perbeli ügy elbírálására. A választottbírósági megállapodásra, amelyet az új Vbt. hatályba lépése előtt kötöttek a régi Vbt. rendelkezéséeit kell alkalmazni.A választottbírósági kikötésről a felek nem csak az ÁSZF-ben, hanem magában a kölcsönszerződésben, azok elválaszthatatlan mellékletében megfelelő tájékoztatásban részesültek.A kikötést így kifejezetten megtárgyalták és elfogadták. A kölcsönszerződésben konkrét, beazonosítható utalás található a választottbírósági kikötésre. Az alperes nyilatkozata szerint a külön figyelemfelhívó tájékoztatást megértette, azt kifejezetten el is fogadta. A jogutódlás kapcsán a Válaasztottbíróság osztotta a fizetési meghagyásos eljárás során eljárt rendes bíróság álláspontját ,mely szerint a Pp.41.§( 4 ) bekezdésére figyelemmel engedményezés esetén az engedményesre is kiterjed a bírósági kikötés.
 Ennek megfelelően a választottbíróság a hatáskörét megállapította az ügy elbírálására.
A kölcsönszerződés létrejöttét a peres felek nem vitatták. Alperes azt állította, hogy a devizakölcsönre vonatkozó rész egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen feltétel és ezért érvénytelen.
A kölcsönszerződés azonban egyik pontjában kifejezetten tartalmazta azt, hogy  az alperes Adós tudomásul veszi, hogy deviza alapú szerződése esetén az árfolyamváltozás kockázatát viselni köteles, amelynek eredményeként a törlesztőrészletek az ÁSZF-ben írtak szerint módosulhatnak.
A szerződéses mellékletek pedig külön részletes tájékoztatást nyújtottak a devizakölcsönök sajátosságai tekintetében, beleértve a vételi- és eladási árfolyamkülönbözet, a törlesztőrészletek változása tekintetében is. Ezen tájékoztatással a választottbíróság álláspontja szerint a pénzügyekben járatlan laikus személyek számára is közérthető figyelemfelhívás történt, különösen kifejezetten arra, hogy a törlesztő részlet ingadozása a kamat és árfolyamváltozás irányának függvényében kedvezően, vagy kedvezőtlenül érintheti az ügyfelet.
Az alperes azt nem tudta igazolni, hogy ezen kikötések álláspontja szerint miért tisztességtelenek. Nem vitatta az alperes azt sem, hogy a kölcsönszerződés felmondásra került és a felperessel szemben tartozása áll fenn.
A választottbíróság ennek megfelelően a felperes keresetének helyt adott és az alperest kölcsöntartozása és annak kamatai megfizetésére kötelezte.
(Vb/18006 sz. ítélet)