Február közepén a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői megállapodtak a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések túlnyomó többségének fokozatos megszüntetéséről. Azaz – feltételezve, hogy a megbetegedések száma tovább csökken -, március 20-ától kezdődően a német gazdaság és társadalom minimális korlátozás fenntartása mellett visszatérhet a normális rendbe; csupán a maszkviselés kötelezettsége, továbbá a távolságtartás, az általános higiéniás előírások betartása és – meghatározott területeken - a tesztelési kötelezettség marad érvényben. Megszűnik – példának okáért – a munkaadók számára a munkavállalók otthoni munkavégzésének biztosítására előírt kötelezettség, (bár nagy létszámú irodahelyiségekben végzett munka esetében továbbra is lehetőség van „home office” biztosítására, amennyiben a munkavállalók igénylik azt).
Két egymást követő negyedévben csökken a GDP
A koronavírus mintegy két éve érkezett Európába. A több hullámban támadó vírus hatására a német gazdaság teljesítménye 2020-ban 4,6 százalékkal esett vissza, tavaly pedig 2,7 százalékkal meghaladta az előző év alacsonyabb szintjét. Így Németország az Európai Unió tagországai azon kisebbségéhez tartozik, amelyben tavaly még nem sikerült elérni a járvány előtti utolsó „békeév”, azaz 2019 teljesítményét.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 330 milliárd euróra teszi a koronavírus-járvány által Németországban okozott gazdasági veszteséget, ami Timo Wollmershäuser, az intézet kutatási igazgatója szerint a 2019. évi gazdasági teljesítmény egy tizedének felel meg. Az intézet 2019 év végi előrejelzése alapján – ha nem jön a válság - 2020-ban és 2021-ben a német gazdaság teljesítménye évi 1,3 százalékkal növekedett volna.
Az előzetes adatok szerint 2021 utolsó negyedévében 0,7 százalékkal esett vissza a német gazdaság teljesítménye; már pedig ha a bruttó hazai termék két egymást követő negyedévben folyamatosan zsugorodik, (tehát 2022 első három hónapjában tovább csökken), a közgazdászok ún. technikai recesszióról beszélünk.
Clemens Fuest, az intézet elnöke szerint „ez a harmincas évek nagy gazdasági világválsága óta a legrosszabb globális gazdasági válság. Ezért helyes volt, hogy a német kormány határozottan, … a pénzügyi piacok stabilizálásán, valamint a munkavállalók, az egyéni vállalkozók és a vállalatok számára nyújtott áthidaló segítségen keresztül stabilizálta a gazdaságot. A válság következménye most az államadósság növekedése, a gyengébb oktatás és a digitalizációs nyomás. a gazdaság megváltoztatása az otthoni munkavégzéssel és az online kereskedelemmel.”
2020 júniusa óta a német cégek folyamatosan több új megrendelést kaptak, mint amennyit fel tudtak dolgozni. Az elmaradás egyik fő oka az alapanyagok és elő-gyártmányok területén tapasztalt szűk szállítási keresztmetszetekben keresendő. Ezen belül leggyakrabban alighanem az autógyártásban használt mikrochipek hiányát emlegetik, melynek következtében az iparág messze nem tudja kielégíteni a reálisan felmerülő keresletet. Ezek után most sok közgazdász számít arra, hogy a szűk keresztmetszetek enyhülése esetén az ipari vállalatok termelésük felpörgetésével ledolgozzák a felgyülemlett megrendeléseik jelentős részét.
A kieli IfW világgazdasági intézet 215 milliárd euróra teszi a koronavírus-járvány idején felgyülemlett vásárlóerő-megtakarítást, melynek ha csak egy része visszaáramlik a gazdaságba, ösztönző hatást gyakorol a vállalati-vállalkozói szféra termelői és szolgáltatói tevékenységére. Az intézet kutatói arra számítanak, hogy a német gazdaság a második negyedévben ismét eléri a válság előtti szintet - feltéve, hogy nem lesz újabb visszaesés, például egy újabb koronavariáns megjelenése miatt.
A Szövetségi Bank szerint az omikron-hullám lelassította a német gazdaságot. „2022 téli negyedévében ismét érezhetően csökken a német gazdasági termelés”, olvasható a pénzintézet február közepén nyilvánosságra hozott havi jelentésében; a gazdasági tevékenység lassulásához a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló korlátozások mellett vélhetően a megbetegedések nagy száma is erősen hozzájárult. A Bundesbank szakértői a vállalatok magas rendelésállománya alapján arra számítanak, hogy tavasszal ismét felpörög a gazdaság, feltéve, hogy „a járvány alábbhagy és a szűk keresztmetszetek tovább enyhülnek”.
Az Ifo-index az üzleti hangulat javulását mutatja
A müncheni gazdaságkutató intézet által mintegy 9 ezer vállalatvezető megkérdezése alapján számított Ifo-index – az Ukrajna körüli válság, mint kockázati tényező ellenére, számítva a koronavírus-járvány végére – februárban számottevő mértékben javult, a januári 96,0 pontról 98,9 pontra emelkedett.
Ezen belül az aktuális üzleti helyzetre vonatkozó mutató az év eleji 96,2 pontról 98,6 pontra, az üzleti várakozásokra vonatkozó pedig 95,8 pontról 99,2 pontra javult, (ez utóbbi megközelítette a múlt év júliusi 100,8 pontos értéket).
A négy nagy gazdasági tevékenység közül kivétel nélkül valamennyiben javult az üzleti légkörre vonatkozó mutató. A feldolgozó-iparban a cégek érezhetően elégedettebbek jelenlegi helyzetükkel, mint korábban voltak és a várakozásaik is derűlátóbbak. A rendelésállomány tovább növekedett, azonban az alapanyag- és előgyártmány-ellátásban tapasztalható szűk keresztmetszetek továbbra is hátráltatják a termelést.
A szolgáltatási szektorban szintén emelkedett mind az aktuális helyzetre, mind a várakozásokra vonatkozó mutató. Figyelemre méltó, hogy a vendéglátóiparban visszatért az optimizmus.
A kereskedelmi vállalatok is lényegesen elégedettebbek a jelenlegi üzletmenettel, mint egy hónappal korábban és a várakozásaik is érezhetően javultak. Az árbevétel nőtt az előző évhez képest, mindazonáltal mind a nagy-, mind a kiskereskedők továbbra is a szállítási szűk keresztmetszetekre panaszkodnak.
Az üzleti környezet némileg az építőiparban is javult, de a jövőbeni kilátások valamivel romlottak az előző hónapban tapasztaltakhoz képest.
Az orosz-ukrán konfliktus veszélyei
Clemens Fuest, az Ifo elnöke egy, a még a vállalati felmérés nyilvánosságra hozatala és a két szakadár terület orosz elismerése és megszállása előtt adott nyilatkozatában az olaj és a gáz ársokkjára figyelmeztetett arra az esetre, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. „Ami egyaránt érintené a magánháztartásokat és az ipart Németországban. Eddig 4 százalékos inflációt várunk 2022-re. Ha kitör a háború, az még magasabb is lehet.”
Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása késleltetheti a német gazdaságnak a téli omikronos recesszió után várható fellendülését. "Óráról órára nő annak kockázata, hogy a tavaszi fellendülés megtorpan" - mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza kedden a Reuters hírügynökségnek. „Az Oroszországgal folytatott kétoldalú kereskedelem természetesen nem elég nagy ahhoz, hogy megállítsa az ipar általános fellendülését" - mondta a közgazdász. „A helyzet további eszkalálódása azonban újabb bizonytalanságot hoz, ami méreg a gazdaság számára." Ehhez jönnek még a Nyugat várható szankciói Oroszországgal szemben.
„Az ukrán válság eszkalálódása és a várható szankciók miatt korántsem biztos, hogy a gazdaság tavasszal, az omikronhullám lecsengésével újra erős lendületet kap" - áll a Commerzbank elemzésében. Holger Schmieding, a hamburgi székhelyű Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint pedig "egy Ukrajna elleni orosz támadás egy-két hónappal késleltetheti a helyreállítást".Kétségtelen, a vállalatok hangulatát jelző mutatók emelkedése azt mutatja, hogy jelenleg még (?) erősek a felfelé ható tényezők. Schmieding mindazonáltal arra számít, hogy a konfliktus miatt az energiaárak tovább emelkednek. Európa ugyanakkor már nem annyira sebezhető, mint pár héttel korábban, mivel a téli szezon nagyrészt véget ért.
Oroszország a német gazdaság elsőszámú energiaszállítója
Az Oroszországgal lebonyolított áruforgalom Németország országokkal folytatott teljes árucseréjének mintegy 2 százalékát teszi ki. Az oda irányuló, főként gépekből, járművekből és villamosipari termékekből álló német kivitel értéke az elmúlt évben 26,6 milliárd eurót tett ki, s ezzel Oroszország – történetesen közvetlenül Magyarország mögött - a 14. helyen áll Németország legfőbb exportpiacai sorában. Az Oroszországból származó német behozatal mintegy 33 milliárd euró volt, az Orosz Föderáció ezzel a német gazdaság 12. legfontosabb import beszerzési forrása. A német behozatal nagy részét a nyersanyagok, elsősorban a földgáz és a kőolaj alkotják.
Hans-Wilhelm Schiffer neves energiaszakértő, a londoni székhelyű Energia Világtanács tagja elsőként az „Energy Information Service"-ben közzétett és a Handelsblatt egy január utolsó hetében megjelent írásában idézett elemzése szerint Németország energiaszámlája 2021-ben januártól novemberig 58,7 milliárd eurót tett ki, ami 55 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A nettó földgázimport értéke ugyanebben az időszakban 23,1 milliárd euró volt, kétszer annyi, mint 2020 januárja és novembere között. Schiffer számításai szerint 2021-ben Németország teljes energiaszükségletének 71 százalékát kellett, hogy importból fedezze.
A korábbi évekhez hasonlóan az energiaimportban Oroszország volt a legfontosabb szállító, ami mind a kőolaj, mind a földgáz, mind pedig a kőszén tekintetében külön-külön is igaz. 2021-ben a német földgáz- és kőszénimport mintegy fele Oroszországból származott, míg a kőolaj esetében az összes import egyharmadát tették ki az orosz szállítások. „Az Oroszországból származó kőolaj, földgáz és kőszén beszerzése így mintegy negyedével járult hozzá a Német Szövetségi Köztársaság primerenergia-fogyasztásának fedezéséhez" - írja Schiffer.
A következő helyeken Norvégia, az Egyesült Államok, Kazahsztán és Nagy-Britannia áll Németország legfontosabb energiahordozó-szállítói rangsorában. Németország Norvégiától vásárol földgázt és a kőolajat, az Egyesült Államoktól pedig kőolajat és kőszenet, emellett kőolajat importál Kazahsztánból és Nagy-Britanniából. Schiffer szerint 2021-ben – Oroszország és az Egyesült Államok után - Ausztrália és Kolumbia volt a legfontosabb kőszénszállító.
Készítette:
Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata
