Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gazdasági Tájékoztató első negyedév - 2021

2021. június 07.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Közgazdasági Igazgatóság

Gazdasági Tájékoztató

2021/I.

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2021 I. negyedévében – első rendelkezésre álló, nyers adatok alapján – 2,3%-kal, szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,8%-kal csökkent az előző év azonos időszaki adataihoz képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva 1,9%-os növekedést tapasztaltunk. A 2021 I. negyedév során kedvezőbben alakultak a gazdasági kilátások, az előző negyedéves adatokhoz viszonyítva 1,9%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye. A növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.

 

2021 I. negyedévében folytatódott az előző negyedév során tapasztalt növekedése a nemzetgazdasági beruházások ütemében, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 2,5%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg az előző negyedéves adatokhoz viszonyított növekedés 0,5% volt. A beruházási ráta növekedésében főként a költségvetés és a háztartások hozzájárulása támogatta – különösen az építőipar és a kereskedelmi beruházások ösztönzésével -, a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkennek.

 

2021. márciusában az ipari termelés volumene 16,5%-os – a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 16,2%-os – növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a feldolgozóipar minden ága hozzájárult, kimagaslóan erősnek számít a járműgyártás, melynek előző évhez viszonyított jelentős növekedésében a koronavírus járvány miatti gyárlezárások hatása nagyban szerepet játszik. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,4, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68%-kal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta.

 

A foglalkoztatás tekintetében 2021 márciusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer, míg az előző hónapot 66 ezer fővel haladta meg. A 2021. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 568 ezer fő volt, ami 39 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakitól. A 15-74 év közötti munkavállalók foglalkoztatási rátája 72,5%, míg a 15-74 év közöttiek munkanélküliségi rátája 4,5% volt. A munkanélküliség mértéke az előző hónaphoz viszonyítva 0,5, míg egy év alatt 0,9 százalékponttal emelkedett. A 2021. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer fő volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1%-ra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,9%-ra emelkedett.

 

A keresetek szempontjából 2021 márciusában a teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021. január–márciusban a bruttó átlagkereset 420 200 forintot, a nettó átlagkereset 279 400 forintot ért el, mindkettő 9,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

A kiskereskedelmi üzletek forgalma 2021 márciusában az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőtt, míg az előző év azonos időszakához képest 2,0%-kal csökkent. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának visszaesését a március 8-tól hatályos, kiskereskedelmet is érintő újabb korlátozások és a tavaly kezdődő járvány miatti bázishatás okozta. Márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9%-kal csökkent, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest. 2021. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,2%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

 

2021 márciusában a fogyasztói árak 3,7%-kal növekedtek az előző év azonos hónapjához képest, melyben leginkább a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára játszott köre. A legfrissebb 2021 áprilisi inflációs adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek 1,1%-kal drágultak, a ruházkodási cikkekért 3,0, a szeszes italok, dohányárukért pedig 2,4%-kal kellett többet fizetni.

 

A külkereskedelmi termékforgalom tekintetében 2021 márciusában az export euróban számított mértéke 22,0%-kal emelkedett, az import 15,0%-kal növekedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Az egyenleg 685 millió euróval javult. Az előző hónaphoz mérten az export és az import is 14,0%-kal növekedett. A kivitel értéke 11 milliárd 58 millió eurót (4026 milliárd forintot), a behozatalé 10 milliárd 45 millió eurót (3654 milliárd forintot) tett ki.

A KSH Magyarország 2020 kiadványa alapján hazánk exportja és importja hasonlóan alakul. Mindegyik esetén a gépjárműgyártás vezet, majd ezt követi az elektronikai szektor és a gyógyszeripar.

 

A KSH Magyarország 2020 kiadványa alapján regisztrált vállalkozások száma 2020-ban 0,9%-kal emelkedett, december végére meghaladta az 1,8 milliót. A növekedés üteme a járvány következtében elmaradt a korábbiaktól ugyanakkor a megszüntetések száma is nőtt. Mindez alapvetően az egyéni vállalkozókat érintette, a társas vállalkozásoknál az év második felének pozitív tendenciái kompenzálták a tavaszi mélypont hatásait. A korlátozások miatt sok egyéni vállalkozás tevékenysége szüneteltetésére kényszerült. 2020 végére 19%-uk állt le, az előző öt év átlagánál 2,0 százalékponttal nagyobb arányban.

 

Az IKT tekintetében a koronavírus járvány rávilágított a digitalizáció fontosságára. 2020-ban a hazai vállalkozások 63%-a üzemeltetett honlapot, de többségüktől nem lehetett online rendelni. A cégek 16%-a adott el terméket vagy szolgáltatást elektronikusan 2019-ben, ami a weboldalon keresztüli értékesítés mellett számítógépek közötti adatcserével (ún. EDI-technológiával) is megvalósulhatott. A vállalati bevételek 23%-a származott elektronikus értékesítésből. (Forrás: KSH)

 

Válogatás az MKIK Gazdaság és vállalkozáskutató intézetének 2021 első negyedévi tanulmányaiból

 

Javuló üzleti helyzet, jelentősen eltérő várakozások - Az MKIK GVI 2021. áprilisi féléves konjunktúrafelvételének eredményei

Az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének konjunktúra felmérése alapján az egy évvel korábbi 2020 áprilisában mért rekordalacsony (-25,5) szintről hirtelen felpattanással optimistába (+28,2) fordult a vállalkozások jövővel kapcsolatos várakozása. Az optimista hangulat jó hatással van a vállalkozások következő 6 hónap alatt várt bevételeinek és foglalkoztatásának megítélésére is.

 

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis – 2021

2020 szeptember-október során került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2020. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6653 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. 2020 második negyedévétől a munkaerőpiacon recesszió következett be (13,6 százalék) a koronavírus-járvány hatására, majd a harmadik negyedévben enyhült a csökkenés mértéke (4,6 százalék) az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva.

 

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a magyarországi vállalkozások körében 2020. októberig – kapacitáskihasználtság, válságkezelő eszközök, bérváltozások és értékesítési árak

Elemzésükben az MKIK GVI munkatársai a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálták a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtsága, válságkezelő intézkedései, valamint a bérek és az értékesítési árak változásai szempontjából. Az elemzésben szereplő adatok a bel- és külföldi értékesítési árak esetében a GVI előző harminckét féléves konjunktúrafelvételeiből (2005–2020), az elemzés többi fejezetében pedig a GVI 2020. októberi féléves konjunktúrafelvételéből származnak, melynek során 3142 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az érintett témákban.

  • Gazdasági tájékoztató 2021

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!