A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködésben szűk körű kerekasztal-megbeszélést szervezett Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Cseke Attila román fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter részvételével 2023. április 6-án, Budapesten.
A 30 fős rendezvényen, melynek házigazdája dr. Parragh László MKIK elnök volt, a minisztériumi képviselőkön kívül részt vett Koji László ÉVOSZ elnök és MKIK alelnök, Dunai Péter MKIK főtitkár, dr. Orosz Tivadar, az MKIK Magyar-Román Tagozat elnöke, valamint a román piacon jelen lévő jelentősebb építőipari, pénzügyi, energetikai, megújuló energiával és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó magyar cégek képviselői.
Parragh László köszöntőjében röviden bemutatta az MKIK főbb tevékenységeit, illetve részletesen beszélt a magyar-román külkereskedelem alakulásáról. Románia Magyarország 7. legjelentősebb külkereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben 4,3%-ot tett ki 2022-ben. A kétoldalú termékforgalom újabb rekordértéket ért el mind az összforgalom (12,5 milliárd euró), mind a magyar export (7,6 milliárd euró) tekintetében. Exportunkban 5,3%-os súllyal a 3., míg importunkban 3,2%-os részaránnyal a 11. helyet foglalta el. 2021-ben a magyar tőke 7. legfontosabb célországa Románia volt, az oda áramló tőke értéke 1,9 milliárd eurót tett ki, amely a teljes külföldre irányuló magyar tőkeállomány 6%-át jelentette.
Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta, hogy a magyar kormány prioritásként kezeli a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatok fejlesztését, illetve kiemelte, hogy a jelenlegi román kormánynak három magyar minisztere is van. A kormány rendkívül fontosnak tartja és jelentős anyagi forrást biztosít az infrastrukturális fejlesztésekre, különös tekintettel a vasúti és közúti projektekre, melyek megléte alapfeltétele a magyar-román kapcsolatok további fejlődésének.
Cseke Attila román fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter megköszönte, hogy Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását, majd arról beszélt, hogy számos együttműködési lehetőséget lát a magyar és a román cégek számára. Románia 2022-ben és 2023-ban minden eddiginél több támogatást kapott az Európai Uniótól, a 12,1 milliárd eurós helyreállítási alapból 7,4 milliárd euró felhasználásáról dönthet a minisztérium. A miniszter részletesen ismertette az EU-s alapokból a közeljövőben megvalósítandó beruházásokat, illetve elmondta, hogy a magyar-román határmenti pályázatok kiírása júniusra vagy júliusra várható.
A rendezvény második felében a Romániában aktív magyar cégek képviselői oszthatták meg piaci tapasztalataikat. Többen elmondták, hogy évek óta jelen vannak az országban, és elégedettek a makrogazdasági környezettel (a román gazdaság idén 9,3%-kal bővülhet). A román piac kiszámítható, többen megemlítették, hogy pozitívnak tartják a közbeszerzési eljárások megvalósíthatósága érdekében alkalmazott árindexálást, melynek lényege, hogy olyan szerződéseket kötnek, amelyben a felek előre rögzítik, hogy a szerződés időtartama alatt változó árakat hogyan kezelik. A cégek nehézségnek ítélik meg ugyanakkor a közbeszerzési eljárások elhúzódását és megtámadhatóságát. Összességében azonban elmondható, hogy a résztvevő magyar cégek a nehézségek ellenére további beruházásokat terveznek Romániában.
