Németországban gazdasági növekedés csak a jövő évben várható

A Szövetségi Statisztikai Hivatal első, még nem végleges adatai szerint a német feldolgozóipar termelése – a szezonális és naptárhatástól megtisztítva, a decemberi 1,5 százalékos visszaesés után – januárban 2,0 százalékkal meghaladta ugyan a decemberit, de 1,6 százalékkal elmaradt a múlt év első havitól. A januárban tapasztalt pozitív irányú elmozdulás elsősorban az autóiparnak köszönhető, melynek idei első havi termelési volumene 6,4 százalékkal meghaladta a múlt év decemberit. Tágabb visszatekintésben – a feldolgozóiparban a múlt év novembere és ez év január közötti három hónap teljesítménye az egy évvel korábbival azonos szinten alakult.

Az áruexport januári értéke – 129,2 milliárd euró – mind az előző havitól, (2,5 százalékkal), mind a múlt év januáritól – 0,1 százalékkal – elmaradt; ezzel szemben a behozatalé – 113,1 milliárd euró – a 2024 decemberit 1,2, míg a 2024 januárit 8,7 százalékkal meghaladta.

Azt, hogy a német gazdaságban alig-alig tapasztalható élénkülés, igazolni látszik a munkaerőpiac egyelőre rendkívül gyönge mozgása. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint a munkanélküliek száma márciusban alig, mindössze 22 ezerrel 2.967 ezerre mérséklődött, ami a munkanélküliség leggyöngébb márciusi alakulása 2009 óta, amikor a pénzügyi válság idején még csak nem is csökkent, hanem emelkedett az álláskeresők száma. 2024 márciusához képest az idén 198 ezerrel több munkanélkülit tartanak nyilván; s persze a munkanélküliségi ráta sem javult, 6,4 százalék, ami megegyezik a februárival. 

De legalább javult valamelyest az üzleti légkör

          A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalatvezető meg-kérdezésén alapuló, március utolsó hetében nyilvánosságra hozott Ifo-index

• az év első két hónapjában bekövetkezett enyhe javulást követően, azaz a januári 85,2 és a februári 85,3 pontról 86,7 pontra emelkedett, ezen belül
• az aktuális üzleti helyzet megítélésére vonatkozó mutató a januári 86,0 pontról bár februárban 85,0 pontra csökkent, de márciusban 85,7 pontra javult, míg
• a következő hónapok üzleti kilátásaira vonatkozó jelzőszám a januári 84,3 és a februári 85,6 pontról márciusra 87,7 pontra szintén emelkedett. 

Az ifo által számított üzleti index alakulása 2024 és 2025 március között

Márciusban hosszú idő óta először fordult, hogy egyetlen ágazatban sem romlott, hanem a gazdaság valamennyi területén összességében mind az aktuális üzleti helyzet, mind a várakozások megítélése pozitív irányban változott:

• A feldolgozóiparban – a rendelésállomány enyhe csökkenése ellenére – a vállalatok a korábbinál kedvezőbben értékelték az aktuális helyzetüket és a várakozásokkal kapcsolatos szkeptikus hangok is enyhültek.
• A szolgáltatási szektorban szintén javult az üzleti légkör. A vállalatok a korábbinál valamivel pozitívabban értékelték az aktuális helyzetüket és a várakozásaik is érezhetően javultak.
• A kiskereskedelemben ismét emelkedett az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám úgy, hogy a vállalatok valamivel jobbnak ítélték aktuális üzleti helyzetüket és a kiskereskedők várakozásai is kevésbé borúlátók, mint korábban voltak.  
• Az építőiparban az üzleti légkör szintén javult. A vállalatok a korábbinál kissé jobbnak tartják saját aktuális helyzetüket, ámbátor az üzleti várakozásaikat továbbra is erős szkepticizmus jellemzi. Az ágazat számára továbbra is a megrendelések hiánya jelenti a legnagyobb kihívást.

Ugyanezen felmérés szerint a feldolgozóipar exportvárakozásai – az ágazat üzleti légkörének alakulásával összhangban - márciusban kis mértékben szintén javultak: az ifo által számított mutató a februári -4,7 pontról -1,6 pontra emelkedett. „Egy kis remény mutatkozik az exportban” - mondta Klaus Wohlrabe kutatásvezető, megjegyezve, hogy „a világpiacok jövőbeli alakulása azonban a vámveszélyek folytán továbbra is rendkívül bizonytalan.”

Az export szempontjából volumenhordozónak számító ágazatok közül a villamosipar optimista, mert a következő hónapokban várhatóan növelni tudja az exportját. Az autóiparban is pozitív irányban változott a hangulat, bár a várakozások itt még mindig óvatosak, (amit Donald Trumpnak az európai autóipart sújtó 25 százalékos vám bevezetésére vonatkozó bejelentése is alátámaszt). A fémiparban a kilátásokat továbbra is borúlátás jellemzi, bár ennek mértéke már nem annyira súlyos, mint a korábbi hónapokban volt. Ugyanez vonatkozik a ruházati iparra, miközben az élelmiszer-feldolgozók körében romlottak az exportkilátások.

2025 februárban az inflációs ráta Németországban az előző év azonos havi árszinthez képest 2,3 százalék volt, ami megegyezik a januári mutatóval. Az élelmiszerárak tovább emelkedése mellett az infláció motorjának a szolgáltatások díjainak átlagon felüli emelkedése bizonyult, ezzel szemben az energiahordozók árának alakulása mérséklő hatást gyakorolt az infláció alakulására.

A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) által 1.600, vásárlási és megtakarítási hajlandóságukról, pénzügyi helyzetükről és egyéb, a fogyasztásukat befolyásoló tényezőkről megkérdezett lakos véleménye alapján számított fogyasztói barométer szerint márciusban az ország polgárai valamivel nyitottabbak lettek a vásárlásra, ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság az előző havi magas szinten maradt. „A magánfogyasztást illetően a fogyasztók továbbra is kivárnak és óvatos magatartást tanúsítanak”, s érezhető növekedés a következő hónapokban sem várható. „…nem számítanak nagyobb ugrásokra a rendelkezésre álló jövedelmükben, s így a magánfogyasztás erőteljes élénkülése sem várható”, olvasható a felmérés eredményeiről szóló jelentésben.                                 

Németország továbbra is a sor végén

A német törvényhozás két háza március harmadik hetében elfogadta az adósságféknek az alaptörvényben rögzített feloldását, melynek nyomán az elkövetkező bő évtizedben évi átlagban mintegy 50 milliárd euróval emelkedhet az infrastrukturális célú beruházások volumene, nem beszélve a védelmi képességek fejlesztésére fordítandó források felhasználásának növekedést serkentő hatásáról. (Az infrastrukturális beruházások szükségességének akár jelképe lehet a Drezdában, közvetlenül a miniszterelnöki hivatallal szemben lévő Carolabrücke 2024. szeptember 11-i összeomlása és a hajóforgalom ennek nyomán bekövetkezett ellehetetlenülése vagy a berlini gyorsvasúti közlekedésben meghatározó szerepet betöltő Ringbahnbrücke március végén elrendelt teljes lezárása, ami a vásárközpont közelében lebonyolódó autóforgalom erőteljes korlátozásával párosult.) 

A márciusban nyilvánosságra hozott prognózisaik alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó egyes intézmények 2025-ben még nem vagy csak rendkívül korlátozottan számoltak/számolhattak az ország gazdasági teljesítménye az adósságfék feloldásából adódó bővülésével; sőt – igaz, még az adósságfék felbontásáról szóló parlamenti döntést megelőzően – többen inkább visszavettek az ez évre korábban jelzett növekedési várakozásaikból. 

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) március közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a világgazdaság teljesítményére vonatkozó idei növekedési előrejelzését 3,1 százalékra mérsékelte, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a tavaly decemberi előrejelzésben feltételezettnél. Az, hogy a világgazdaság számára nem állnak olyan jól a dolgok, mint pár hónappal korábban, leginkább a Donald Trump nevéhez fűződő kereskedelempolitikára vezethető vissza. 

Az OECD a német gazdasági kilátásokkal kapcsolatban erősen szkeptikus: tavaszi előrejelzésében ez évre a decemberben jelzett 0,7 százalékról 0,4 százalékra, a jövő évet illetően pedig 1,2 százalékról 1,1 százalékra mérsékelte az ez évre jelzett növekedési várakozását. Ami azt jelenti, hogy a 20 legfontosabb ipari és feltörekvő ország csoportján belül az idén csak Mexikó teljesít rosszabbul; ahol az OECD előrejelzése szerint 2025-ben a bruttó hazai termék 1,3 százalékos csökkenése valószínűsíthető.

Az OECD tavaszi előrejelzése – mint már utaltunk rá - még nem tartalmazza azt a védelmi és infrastrukturális pénzügyi csomagot, melyet a CDU/CSU és az SPD a Zöldek támogatásával március harmadik hetében fogadtak el a szövetségi törvényhozás két házában. Isabell Koske és Robert Grundke, az OECD két szakértője egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban abból indult ki, hogy a pénzügyi csomag hatására növekedni fognak az állami beruházások, ami a magánberuházások alakulására is serkentő hatást gyakorol. Mivel azonban az intézkedések végrehajtása időbe telik, az alaptörvényben rögzített adósságfék fellazításának hatásai ez évben még valószínűleg csekélyek lesznek. A bizonytalanság azonban valószínűleg csökkenni fog, ami a befektetők és a háztartások bizalma növekedését eredményezheti; mérsékelten pozitív hatást gyakorolva fogyasztásra és a magánberuházásokra.

Az OECD szerint az alaptörvény módosításának olyan elsősorban strukturális reformokkal kell párosulniuk, amelyek „mozgásteret teremtenek a majdani adósságtörlesztéshez is”. Véleményük szerint növelni kell – egyebek között - a kormányzati kiadások hatékonyságát, átcsoportosítást kell végrehajtani a kiadásokban, s szélesíteni az adóbevételek bázisát.

A (még a régi szövetségi kormány részét képező) gazdasági és klíma-védelmi minisztérium szerint a gazdaság gyöngélkedése jelenleg is tart. „2025 elején a gazdasági helyzetet továbbra is nagy bel- és külpolitikai bizonytalanságok jellemzik” – olvasható a minisztérium márciusi havi jelentésében. Külpolitikai szempontból ez mindenekelőtt az „ingatag amerikai kereskedelempolitikára” és az ukrajnai háború kilátásaira vonatkozik - belpolitikai szempontból pedig a CDU/CSU és az SPD fiskális politikai terveinek kialakítására és végrehajtására.

A müncheni Ifo szerint 2025-ben alig bővül…

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet március közepén nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint „Németországban rendkívül nagy a bizonytalanság a jövőbeli gazdasági fejlődéssel kapcsolatban.” Ennek oka jelentős részben az új washingtoni kormánypolitika kiszámíthatatlanságában keresendő. Rövid távon legalábbis úgy tűnik, hogy az „Amerika first” politika az eredetileg várt ösztönzés helyett azzal ellentétes hatást vált ki az amerikai gazdaságban. Mindenesetre az év eleje óta már számos amerikai gazdasági mutató romlott, ami a korábban robusztus gazdaság gyengülésére utal. Ehhez nyilvánvalóan a kereskedelmi háborúval való fenyegetőzés is hozzájárult. Mindenesetre az amerikai importvámok valószínűleg jóval magasabbak lesznek annál és az áruk szélesebb körét érintik annak, mint azt néhány hónappal korábban várták.

Másodszor: Németországban február végén új összetételű szövetségi gyűlést választottak, s e sorok írása idején még folyamatban vannak a koalíciós megállapodás létrehozását célzó tárgyalások. Egyelőre nem világos, hogy a leendő szövetségi kormány milyen konkrét gazdaságpolitikai irányt fog kijelölni az elkövetkező évekre, ezért az ifo szakértői egyelőre csak a leköszönő kormány által elfogadott gazdaság- és fiskális politikai intézkedésekből tudtak kiindulni. 

Mindent egybe vetve a müncheni gazdaságkutató intézet ez évre vonatkozó növekedési várakozásai meglehetősen visszafogottak: a gazdaság teljesítménye a jelenlegi és a következő negyedévekben valószínűleg csak kismértékben fog növekedni. Így 2025 egészében a bruttó hazai termék mennyisége valószínűleg csak 0,2 százalékkal, azaz a decemberi prognózisban jelzett 0,4 százalékos dinamika felével fogja meghaladni az előző évit; míg a jövő évre várt 0,8 százalékos növekedési dinamika megegyezik a három hónappal korábban feltételezettel. Hangsúlyozva, hogy a Németországban és az Egyesült Államokban várható gazdaságpolitikai döntések folytán az előrejelzés kockázatosabb a megszokottnál.

A müncheni kutatók várakozásai szerint a pozitív évkezdet után a feldolgozóiparban a bruttó hozzáadott érték az év hátralévő részében valószínűleg tovább csökken. Ennek megfelelően a vállalati beruházások és az export volumene az idén várhatóan tovább csökken, s csak jövőre fog enyhén növekedni, főként az üzleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatók teljesítménye bővülésének köszönhetően.

Az építőipar valószínűleg elérte a mélypontot, teljesítménye fokozatosan ismét enyhén bővül. Az építőipari ágazatok között azonban még mindig jelentős különbségek vannak. Míg a lakásépítés valószínűleg lassan talpra áll, addig az építőiparnak a vállalati/vállalkozói szférához kötődő része továbbra is szenved a feldolgozóipar válságától.

A magánfogyasztásra fordított kiadások volumene – feltételezve, hogy a megtakarítási ráta csökken - várhatóan 0,4 százalékkal, az előző évinél szerényebb mértékben bővül. Maga a vásárlóerő ugyanis valószínűleg kissé csökken, mivel a háztartások rendelkezésre álló jövedelme idén várhatóan csupán 2,0 százalékkal, ami szerényebb, mint a fogyasztói árak 2,3 százalékra becsült emelkedése. A foglalkoztatás várhatóan jórészt stabil marad, a munkanélküliségi ráta pedig ez év második felétől kezdődően ismét mérséklődik.

A német gazdaság egyes főbb jelzőszámai a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 2025 tavaszi előrejelzésében

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, Deutsche Bank (2023-2024 tény), Ifo (2025-2026 előrejelzés)

…a berlini DIW szerint stagnál…

A berlini gazdaságkutató intézet tavaszi előrejelzése szerint – a 2023. évi 0,3 és a múlt évi 0,2 százalékos visszaesés után – az idén még mindig csupán stagnál Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye.

A német gazdaság az előrehozott parlamenti választások okozta politikai bizonytalanság, valamint a globális kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanságok miatt törékeny helyzetben van. Jelentős, 1,1 százalékos fellendülés csak jövőre várható. Annak, hogy a DIW kissé lefelé módosította a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését. Ennek egyik fő oka a magánfogyasztás, amely a reálbérek emelkedése ellenére a korábban vártnál gyengébben alakul; ugyanis a feszült világpolitikai helyzet és a munkahelyek miatti aggodalmak miatt sokan tartózkodnak a nagyobb vásárlásoktól.

„Az Egyesült Államok, mint megbízható politikai partner elvesztése komoly kihívások elé állítja a leendő német kormányt, és súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzetet, különösen az exportorientált vállalatok számára” - mondta Geraldine Dany-Knedlik, a DIW szakértője. „Az infrastrukturális beruházásokra tervezett különalap a jövő évben az előrejelzéseknél lényegesen erősebb gazdasági fellendülést biztosíthat.”

Ami az exportot illeti - 2024-ben erőteljesen visszaesett Kínából és az Egyesült Államokból érkező kereslet, amit különösen az autóipar érzett meg. 2025-ben széleskörű stagnálás várható szinte minden gazdasági ágazatban. A gazdaságpolitikai bizonytalanságok várhatóan különösen az exportágazatot fogják lassítani.

„A kihívások ellenére vannak reménysugarak is: a leendő koalíciós pártok vezetői által folytatott szondázó megbeszélések és a már folyamatban lévő koalíciós tárgyalások révén hamarosan cselekvőképes kormányra számíthatunk, amely a gazdasági keretfeltételeket is gyorsan tisztázza” – reméli az elemző. Ez tovább javíthatná a feldolgozóipar tavaly ősz óta felderült hangulatát, és stabilizálhatná a munkaerőpiacot. Bár a munkanélküliek száma az idén várhatóan enyhén emelkedik, a munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony szinten marad. A foglalkoztatottság 2026-ban aztán ismét enyhén emelkedhet. A bérek továbbra is kedvezően alakulnak, az infláció pedig mérsékelt marad. Bár az inflációs ráta 2025-ben várhatóan a télen előrejelzettnél kissé magasabb, 2,1 százalékos lesz, jövőre visszatér az Európai Központi Bank két százalékos stabilitási céljához.

A kedvezőbb finanszírozási feltételek a beruházási tevékenység alakulását is támogatni fogják. Az építőipari és eszközberuházások várhatóan mérsékelten emelkednek, amit a közszféra növekvő kereslete is támogatni fog.

Németország jelenleg az euróövezet nagy országai közül a lista végén áll. Az adósságféknek az infrastrukturális beruházásokra és a védelmi kiadásokra vonatkozó feloldása, amelyeket ez az előrejelzés még nem feltételez, pótlólagos növekedési reményeket kölcsönöznek. Megjegyezve, hogy ez a folyó év teljesítményét még nem érintené, a növekedésre gyakorolt pozitív hatás legkorábban 2026-ban várható.

„Az állami beruházások megerősítése és a gazdasági bizonytalanság csökkentése az új német kormány egyik legfontosabb prioritása kell, hogy legyen. Bár a speciális alapok nem jelentenek ideális megoldást, pragmatikus megközelítést kínálhatnak Németország beruházási gyengeségének ellensúlyozására és a német gazdaság válságból való kilábalásának elősegítésére” – fogalmazott Marcel Fratzscher, a DIW elnöke.

A fogyasztás, a beruházások és a külkereskedelem hozzájárulása a GDP növekedéséhez 2019 és 2026 között, a berlini DIW gazdaságkutató intézet előrejelzése alapján

…az IMK szerint csökken a német GDP

A Hans Böckler Alapítvány Makrogazdasági és Gazdaságkutató Intézete (IMK) március végén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a leendő koalíciós partnerek által elfogadott, az infrastrukturális beruházások és a védelmi célú kiadások bővítéséről szóló csomagban „megvan a lehetőség arra, hogy megszabadítsa a német gazdaságot a makacs stagnálástól”. Több más közgazdászhoz hasonlóan azonban az IMK is arra számít, hogy Németországnak az idén még át kell mennie egy olyan völgyön, ami a GDP a decemberben jelzettnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 0,1 százalékos csökkenésében ölt testet.

Majd „az év folyamán, amikor lassan beindulnak a beruházások, a lendület erősödni fog” – írják az IMK szakértői, akik intézetük a jövő évi növekedési előrejelzését 1,7 százalékra emelték, meghaladva az Egyesült Államokban várható 1,6 százalékot, továbbá az euró-övezet 1,5 százalékos átlagát. Azaz: Németország a jövő évben a növekedés terén megelőzheti az Egyesült Államokat és esély van arra, hogy az európai növekedés fékezőjéből annak motorjává váljon.  Megjegyezve, hogy az IMK szakértői – a többi kutatói műhelyhez hasonlóan - a fellendülés fő kockázatának a „Trump-adminisztráció radikális és kiszámíthatatlan politikáját” tartják.

Az IMK várakozásai szerint a munkanélküliségi ráta 2025-ben 6,2 százalékra emelkedik és 2026-ban – a foglalkoztatottak számának növekedése ellenére - ezen a szinten marad. Az infláció mind az idén, mind jövőre átlagosan 2,0 százalék lesz, megfelelve az Európai Központi Bank ez irányú elvárásainak. 

Tanulmány az adósságfék feloldásának az adósságállományra gyakorolt hatásáról

A március harmadik hetében a szövetségi törvényhozás által elfogadott pénzügyi csomag történelmileg magas új adósságot jelent Németország számára. Tobias Hentze, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője szerint a GDP-arányos adósságrátára gyakorolt következmények kezelhetőek maradnak - feltéve, hogy a politikusok végrehajtják a megfelelő reformokat.

Hentze számítása szerint az adósságráta a jelenlegi 63 százalékról 2037-re a bruttó hazai termék mintegy 85 százalékára emelkedhet. Nemzetközi összehasonlításban Németország ezzel még mindig a normál tartományon belül marad és a kamatterhek is elviselhető szinten alakulnak. „Alapvető fontosságú, hogy a politikusok az adósságot valóban gazdasági növekedéssé alakítsák. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalatok kiépítsék a szükséges kapacitásokat. A pénzügyi csomag az első lépés, mert tervezési biztonságot teremt. További beruházási ösztönzők nélkül azonban ez nem lesz elég”, olvasható az adósságfék feloldása következményeiről megjelent elemzésben.

Az IW szakértője szerint a politikusoknak ez idő szerint három kulcsfontosságú kiigazítást kell elvégezniük:

- A munkaerő biztosítása: egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb a dolgozó. Ez az arány a következő ciklusban várhatóan hat számjegyű mértékben fog a nyugdíjasok felé eltolódni. Ha a szakképzett munkaerő problémáját nem oldják meg, a munkaerő-kínálat szűk keresztmetszetévé válhat. A politikai döntéshozóknak ösztönözniük kell a munkavállalást, támogatniuk kell a szakképzettek bevándorlását és biztosítaniuk kell, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon.

- A szociális kiadások korlátozása: a nyugdíjak, a szociális ellátás és az egészségügy reformja nélkül a szociális kiadások tovább fognak nőni - a beruházások rovására. Nagy a kísértés arra, hogy a pénzügyi csomagból egyre több pénzeszköz tűnik el a nem bérjellegű munkaerőköltségekben. Ezért moratóriumot kellene bevezetni az új szociális juttatásokra.

- Az állam működésének hatékonyabbá tétele: a tervezési és engedélyezési eljárások ma még mindig túl sokáig tartanak. A politikusoknak egyszerűsíteniük kell a szabványokat, digitalizálniuk kell a hatóságokat és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nagyobb darabszámot lehetővé tevő építési módszerekre.

„Az egyszerűbb lépést megtettük, most már tényleg a politikusokon múlik” – írta a kutató. Ha a pártok a megfelelő irányt választják, az adósságráta alig haladná meg a 80 százalékot. „Ahhoz azonban, hogy a pénzügyi csomag ne elsősorban adósságot és inflációt eredményezzen, a CDU/CSU-nak és az SPD-nek megfelelő strukturális reformokat kell kidolgoznia.” 

A nagy vállalkozói szervezetek követelései

Bár Friedrich Merz, a február 23-i választásokon győztes CDU-CSU kancellárjelöltje berlini kötelezettségei miatt lemondta a részvételt, a tisztségéről leköszönő Olaf Scholz (SPD) részvételével Münchenben - még az adósságfék megszüntetéséről szóló parlamenti döntés megszületése előtt – az idén is megtartották a szövetségi kancellár, illetve az ipari, a kamarai, a kézműves és a munkaadói szervezet elnökei hagyományosan március közepén, a nemzetközi kézműves vásár (IHM) kísérőrendezvényeként rendszeressé tett csúcstalálkozóját.

A gazdasági szervezetek által a találkozó alkalmából összeállított és a valójában már a leendő szövetségi kormány részére szóló közös nyilatkozatban a BDA, a BDI, a DIHK és a ZDH elnökei felvázolják, (pontosabban az idén is felvázolták), hogy az üzleti élet szempontjából minek kell történnie ahhoz, hogy „Németország újra a növekedés és a foglalkoztatás útjára lépjen”.

A dokumentum szerint „a vállalkozói tevékenység nehezebbé vált Németországban. Magasak az energiaköltségek és az adóterhek. A társadalombiztosítási járulékok emelkednek. A szakképzett munkaerő hiánya és a felesleges szabályozások hátráltatják a növekedést. Miközben a beruházások elmaradnak és a tőke kiáramlik Németországból, az ország nemzetközi összehasonlításban egyre kevésbé versenyképes. Ráadásul az új amerikai elnök kereskedelempolitikája megterheli az Egyesült Államokkal fennálló szoros gazdasági kapcsolatainkat….

Németország szuverén politikájának alapja az erős gazdaság. A CDU/CSU-nak és az SPD-nek ezért olyan gazdaság- és szociálpolitikai reformprogramot kell kidolgoznia, amely nagyobb dinamizmust eredményez. Ennek a dinamizmusnak önfenntartónak és nem csak eladósodás által finanszírozottnak kell lennie.

A BDA, a BDI, a DIHK és a ZDH szerint a leendő kormánynak a gazdaság szempontjából a következő pontokat különösen kiemelten kell kezelnie:

• A vállalatok és vállalkozások adóterheit érezhetően csökkenteni kell. A célnak a nemzetközi versenyképesség elérésének kell lennie.
• Németországnak nemzetközileg versenyképes energiaárakra (villamos energia, gáz, hidrogén) és nagyobb ellátásbiztonságra van szüksége.
• A társadalombiztosítási rendszereket sürgősen meg kell reformálni úgy, hogy azok pénzügyileg életképesek, jövő-orientáltak és a generációk között igazságosak legyenek, továbbá ne terheljék túl a vállalkozásokat.
• Jelentősen csökkenteni kell a gazdaságra nehezedő bürokratikus terheket, és szisztematikusan meg kell szüntetni egyes jelentési és dokumentációs kötelezettségeket.
• A túlságosan hosszú tervezési és engedélyezési eljárások lassítják a gazdasági növekedést és az innovációt. Ezért valamennyi szakterületre vonatkozóan szükséges valamennyi eljárás jogszabály egyszerűsítése és lerövidítése. 
• A gazdaság számára szükséges infrastruktúra nagy része jelentős hiányosságokkal rendelkezik, ezért sürgősen felújításra vagy bővítésre szorul. Ez különösen a közlekedési útvonalakra és az energiahálózatra vonatkozik. Javítani kell a digitális infrastruktúra bővítésének keretfeltételeit.
• Egy olyan magas költségszintű országban, mint Németország, az innováció a versenyképesség fenntartásának alapja. Be kell tartani azt a célt, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítandó költségek elérjék a bruttó hazai termék 3,5 százalékát, javítani kell a tudástranszfert és fokozni kell a kettős felhasználású kutatást.
• Átfogó stratégiára van szükség a megfelelő szakképzett munkaerővel való ellátás biztosítására, amelynek magában kell foglalnia az összes hazai potenciál fejlesztését és a képzett külföldi munkavállalók toborzását. Az oktatásnak sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani minden szinten. Különösen a szakképzést kell megerősíteni.
• Tekintettel az amerikai elnök bejelentéseire, az Európai Uniónak olyan tárgyalásokat kell szorgalmaznia az Egyesült Államokkal, amelyek nyomán a lehető legnagyobb mértékben elkerülik a kölcsönös vámokat, s tartós, kölcsönösen előnyös megoldásokhoz vezetnek. … Az új német kormánynak az új kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során a nagyobb rugalmasság és pragmatikusabb megközelítések mellett kell síkra szállnia.”     

Készítette:

Juhász Imre

volt külgazdasági szakdiplomata