Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

5/3/2018

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény („Vbt”) 67. §. (1) bek. alapján 2017. december 31. napjával megszűnt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. A megszűnés napján folyamatban lévő ügyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság látja el. Az eljárásra az eljárás megindulásának napján hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazni (Vbt 67. § (1) bek., 67. §. (7) bek. és 65. §. (2) bek.). Keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra a követeléssel együtt. Az ingatlantulajdon, mint zálogtárgyból való kielégítés, bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha a felek a Választottbíróság eljárását kötötték ki, bírósági határozat alapján a Választottbíróság döntése értendő (rPtk. 251. § és 255. § (1) bek.).

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. A felperes jogelődje egy pénzügyi intézmény az adóssal 2006. júniusában bankhitel szerződést kötött. A bankhitel szerződésbe 2009. októberében adósként négy Kft. lépett be. Az alperes és a felperesi jogelőd között 2011. októberében egy ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre a bankhitel szerződésben meghatározott hitelkeret terhére felvett kölcsönösszegek és járulékai megfizetésének biztosítására. Ezen keretbiztosítéki szerződés alapján az illetékes földhivatal keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyzett be meghatározott összeg erejéig első ranghelyre. A 2009 októberében a bankhitel szerződésből belépett négy Kft-ből kettő beolvadt a bankhitelszerződés eredeti adósába. A bankhitel szerződés mindhárom adósa felszámolásra került. A pénzügyi intézmény a bankhitel szerződésből eredő követelését és az azt biztosító valamennyi biztosítékot 2016 decemberében a felperesre engedményezte egy átruházási- és engedményezési megállapodással. A felperes a három adós felszámolási eljárásban bejelentette hitelezői igényét és azokat a társaságok felszámolóbiztosai nyilvántartásba vették. A felperest, mint a pénzügyi intézmény jogutódját az illetékes földhivatal határozatával az ingatlanra, mint a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultját bejegyezte. A felperes az alperest felszólította a teljesítésre, aki fizetési kötelezettségét mind jogalapjában, mint összegszerűségében vitatta. Az ingatlan az alperes tulajdonát képezi.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
  1. A felperes kereseti kérelmében kérte kötelezni az alperest annak tűrésére, hogy a felperes javára 1. ranghelyen bejegyzett meghatározott összeg erejéig fennálló keretbiztosítéki jelzálogjoga alapján az alperes tulajdonát képező ingatlanra vezetett végrehajtás útján a tőke és kamat követelését és perköltség követelését kielégítse.
  2. Az alperes beadványában nem ellenezte a keresetben foglaltak teljesítését.
A Választottbíróság ítélete
  1. A Választottbíróság hatásköre a felperesi jogelőd és az alperes között létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződésen alapul, amelyben a felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörében állapodtak meg. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 67. § (1) bek. alapján 2017. december 31. napjával a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszűnt. Az új választottbírósági törvény 67. § (7) bekezdése alapján a megszűnés napján folyamatban lévő ügyeket a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő Választottbíróság látja el. Az eljárásra azonban a választottbírósági törvény 65. §. (2) bek. alapján az eljárási megindulásának napján hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazni, ami a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárási szabályzata.
  1. A keretbiztosítéki szerződés 2011 októberében jött létre, így erre a jogvitára az rPtk. az irányadó (1959. évi IV. törvény). A felperes a pénzintézettől 2016 decemberében kelt átruházási és engedményezési szerződéssel megszerezte a keretbiztosítéki jelzálogjogot, és a jelzálogjoggal biztosított követeléseket, amelyet az illetékes földhivatal bejegyzett az alperes tulajdonában álló ingatlanra. Az alperes a felperes követelését elismerte. A Választottbíróság a felperes keresetét az rPtk. 251. § és 255. § szerint megalapozottnak találta és a rendelkező részben írtak szerint az alperest tűrésre kötelezte.