Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

6/5/2018

- Ha a szerződés megkötésekor a vállalkozó előtt már ismert az építési terv mikénti módosulása, a szerződésben megjelölt átalányár az annak megfelelően elkészült mű ellenértéke (Ptk. 403.§ (1) bek., BH2003.239. sz.). - A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik (Ptk. 403.§ (4) bek.). - Pótmunkának minősül a tervben szereplő olyan munka is, amelyet a felek nem tettek a szerződés tartalmává, de utóbb a megrendelő a vállalkozóval elvégeztette (BH2003.21. sz.). - Ha a Ptké. eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni (Az (új) Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Tv. (Ptké.) 50. § (1) bekezdése).

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. A felperes jogelődje és az alperes 2009-ben vállalkozási szerződést kötöttek egymással burkolaterősítés építése tárgyában. Az alperes közreműködőjeként a Mérnök a felperes részére utasításokat adott.
  1. A Mérnök, illetve az alperes utasítására a felperes számos pótmunkát végzett el, amelyek átadás-átvétele megtörtént. A felperes előadása szerint az alperes a pótmunkák értékét elfogadta, amelyet a közreműködő szervezet jóváhagyott. A műszaki átadás-átvétel 2014-ben befejeződött.
  1. A Mérnök a Projektre vonatkozóan kiállított Befejezési Igazolásban rögzítette a felperes jogos, kifizetetlen követelésének összegét, azzal, hogy annak ellenértékét az alperes hazai forrásból tervezi megfizetni a felperes részére.
  1. A szerződésben a felek a pótmunkák díja tekintetében tételes elszámolás alkalmazásában állapodtak meg.
  1. A felperes felszólította az alperest, követelve, hogy az alperes a végszámla benyújtásához szükséges teljesítésigazolást állítsa ki a pótmunka tekintetében. A teljesítésigazolás kiállítását az alperes válaszlevelében megtagadta.
  1. A felperes a többletmunka tekintetében a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) 403.§ (4) bekezdésére, a pótmunka tekintetében pedig a 290/2007. (X.31.) Korm. sz. rendelet, a Kúria Pfv.21.376/2014/4. sz. ítélete, valamint a BH2014.303 sz. jogeset meghatározásaira hivatkozott.
A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme
  1. A felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a pótmunkáért járó vállalkozási díj és annak késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére.
  1. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és a felperesnek az alperesi költségekben történő marasztalását kérte.
  1. Előadta, hogy a kereseti kérelem tárgyaként meghatározott munkák, amelyeket a felperes a Mérnök utasítása alapján végzett el, többletmunkának minősülnek, amelynek elvégzéséért a felperes a már teljesített vállalkozási díjon felül további díjra nem jogosult.
  1. Az alperes idézte a szerződés azon rendelkezését, amely szerint az egyösszegű átalányár magában foglalja mindazon munkákat és azok költségeit, amelyek az adott projektelem megvalósításához, rendeltetésszerű használatához és a vállalkozási szerződésben megfogalmazott feltételek teljes körű teljesedésbe menéséhez szükségesek. Az alperes álláspontja szerint a felperes által elvégzett munkák a hivatkozott pont szerinti munkának minősülnek.
A Választottbíróság ítélete
  1. A Választottbíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperesi kereset alapjául szolgáló, a Mérnök által igazolt és az alperes által sem vitatott munka pótmunkának, vagy többletmunkának minősült.
  1. Nem volt vitás a felek között, hogy a projektre vonatkozó jogerős építési engedélyt, az engedélyezett terveket és a jóváhagyott kiviteli terveket az alperes biztosította, ezekben az előkészítő munkákban a felperes nem működött közre. Ebből következően a felperesnek arra vonatkozóan kellett ajánlatának műszaki tartalmát és árajánlatát kialakítania, amit kellő gondosság mellett az engedélyezési és kivitelezési tervekből megismerhetett.
  1. Az sem volt vitás a felek között, hogy a perbeli munkákat az ajánlatkérési dokumentáció, továbbá az építési és kiviteli tervek nem tartalmazták. Az alperes azt sem vitatta, hogy ezen munkálatok elvégzését a szakhatóságoknak a szerződés megkötését követő előírásai alapján az alperes, illetve a Mérnök később rendelte el.
  1. A Választottbíróság megítélése szerint a felperesi kereset tárgyát képező munkálatok elvégzését a felperesnek nem kellett előre látnia, azok az engedélyezési és kivitelezési tervekből nem voltak megismerhetők, ezekre a felperesnek nem kellett számítania, ezért ha a projekt megvalósításához ezeket a munkákat a felperesnek el is kellett végeznie, a hatóságok évekkel későbbi előírásait a szerződő felek a szerződéskötéskor nyilvánvalóan nem vehették figyelembe, ezen munkák szükségességét a szerződés megkötésekor sem a felperes, sem pedig az alperes nem ismerték.
  1. Az alperesnek a Ptk. 277.§ (1) és (4) bekezdésére hivatkozó védekezését tekintve a Választottbíróság álláspontja az volt, hogy a szerződéses cél megfogalmazása önmagában nem eredményezhet egy tetszés szerint alakítható munkavégzési keretet, quasi biankó feladat-meghatározást a vállalkozó számára. Egy vállalkozó - jelen esetben a felperes - olyan fajtájú, mennyiségű és minőségű munka elvégzésével köteles számolni, amely az ajánlati felhívásból, annak mellékleteiből, illetve az engedélyezési és kivitelezési tervekből megismerhető. Ezt a megismerhető követelményrendszert a vállalkozó, mint szakcég köteles kiegészíteni azzal, ami az elvárható szaktudása, ismeretei és tapasztalatai szerint szükséges a létesítmény megvalósításához. Ez adja a többletmunka keretét és egyben korlátait is. Ami pedig ezen túlmenő, előre nem látható és/vagy a Projekt megvalósításához nem feltétlenül hozzátartozó munka, különösen olyan, amelyet sem szakcég, sem a megrendelő nem ismernek a szerződés megkötésekor, a pótmunka kategóriájába tartozik.
  1. A BH2003.239. sz. jogesetben foglalt álláspont („ha a szerződés megkötésekor a vállalkozó előtt már ismert az építési terv mikénti módosulása, a szerződésben megjelölt átalányár az annak megfelelően elkészült mű ellenértéke”) ellenkezője is igaz. Ha tehát a terv módosítása vagy a megrendelő által utólag támasztott többlet-követelmény az ajánlattételkor illetve szerződéskötéskor nem ismert a vállalkozó előtt, azonban a mű rendelketésszerű használata érdekében a Ptk. 403.§ (4) bek. első mondat második fordulata alapján azt köteles elvégezni, akkor az ilyen munka pótmunkának minősül.
  1. A Választottbíróság álláspontja szerint a perbeli munkálatok elvégzésével a felperesnek az átalánydíj ajánlata adásakor kellő körültekintés és szakcégtől elvárható gondosság mellett sem kellett számolnia, így azok pótmunkának minősülnek, amelyért a nem vitatott összegű díj megillette a felperest.
  1. A Választottbíróság egyetértett azzal az érveléssel is, hogy a Mérnök az alperes, mint megbízó teljesítési segédje. A felperes számára az alperesi álláspontot, bármely kérést, előírást, elismerést, és hasonlókat a Mérnök képviseli és közvetíti a felperes irányában. Erre tekintettel a felperes joggal bízott abban, hogy a Mérnök által pótmunkaként elismert és igazolt perbeli munkák pótmunkának minősülnek, amelyért az átalánydíjon felül díjazás jár a felperes részére. Önmagában az a körülmény, hogy a régi Ptk. 403.§ (4) bekezdés első mondatának második fordulata szerint a vállalkozó köteles elvégezni a létesítmény rendeltetésszerű használatához műszakilag szükséges munkákat, nem jelenti és nem eredményezi azt, hogy ezen munkák tekintetében díjazás ne illetné meg a vállalkozót, hiszen éppen ezek a munkák azok, amelyek külön díjazás alá eső pótmunkának minősülnek.
  1. Mindezek alapján a Választottbíróság a felperes keresetének teljes terjedelmében – 15 napos alperesi teljesítési határidő mellett – helyt adott.
(Vb/17093)