Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke plenáris előadóként Varga Mihály pénzügyminiszter, Freund Tamás MTA elnök és Matolcsy György MNB elnök társaságában szólalt fel a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett idei 58. Közgazdász Vándorgyűlésen. Előadását azzal kezdte, hogy a koronavírus-járvány nem újkeletű dolog az emberiség történetében, és az nagyon szoros összefüggésben van az emberiség mozgásával, helyváltoztatásával, végezetül a kereskedelemmel, ami az elmúlt évszázadokban tovább fejlődött, egyre nagyobb és gyorsabb ütemben, végül odáig jutottunk el, hogy globalizált világgazdaságról, globális kereskedelemről tudunk beszélni. Kiemelte továbbá, hogy a koronavírus-járvány esetén bebizonyosodott, hogy a globalizáció milyen villámgyorsan el tud terjeszteni egy járványt. A járvány hatására egyértelművé vált, hogy amennyiben az emberiség nem változtat gyökeresen a természethez való hozzáállásán, egyre rendszeresebben számíthatunk új járványok megjelenésére és elterjedésére.
Az MKIK elnöke úgy érvelt, hogy a kialakult helyzet nem más, mint az ökoszisztéma válsága, amibe beletartozik a fenntarthatóság, a klímaválság, a környezetvédelem, a demográfiai válság, az erőforrások végessége, a fogyasztói pazarlás, a túlzott profithajsza, a közjavak nem megfelelő kezelése, stb. éppen ezért a megoldása sem lehetséges pusztán a szokásos monetáris vagy fiskális eszközökkel.
Előadásában rávilágított továbbá a koronavírus legfontosabb tanulságaira, úgymint az egyes nemzetgazdaságok egymásrautaltsága (függőség); a világgazdaság sérülékenysége; a globalizáció és a lokalizáció versenye; a koronavírus az egész világon áttörte az eddig szigorúan megkövetelt költségvetési korlátot (a költségvetési hiány és az adósságszint nőni fog); a közjavak körének relatíve fontos szerepe és jelentősége (egészségügy, oktatás, kutatás); hosszabb távon felértékelődött a biztonságos termelés; a környezetvédelmi szempontok és fenntartható gazdálkodás jelentőségének felértékelődése; az online jelenlét kibővülése; a foglalkoztatás rugalmas kezelése (részmunkaidő, home office, online megbeszélések, online konferenciák, stb.); geopolitikai hatások és átrendeződések; a vállalatok pénzügyi tudatosságának felértékelődése, valamint világossá vált az állam nélkülözhetetlen szerepe.
Parragh László az előadásában kiemelte, hogy valószínűsíthető, hogy a koronavírus után megváltozik a növekedés és a versenyképesség felfogása, kritériumrendszere, és kiemelt megközelítés lehet a fenntartható ökoszisztémán alapuló fejlődés, amely magában foglalja a túlélő, fenntartható vállalkozások támogatásának jelentőségét. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kutató-elemző csoportjai 15 pontban foglalták össze javaslataikat:
1. Közép-, és hosszútávú, a hazai adottságainknak megfelelő sajátos gazdaságstratégia kidolgozására van szükség. Ehhez új, bizalmon, kiszámíthatóságon értékalapú társadalmi gazdasági környezet szükséges.
2. Vállalati szerkezet átalakítása → hazai erős, tőkeerős, motivált középvállalati szegmens (mérethatékonyság, mint növekedési tartalék)
3. Gazdasági szerkezet átalakítása → azaz a diverzifikáció. Ezen felül fontos lenne a gazdasági szerkezet tudástartalmának fokozása, importtartalmának csökkentése.
4. Versenyképesség újra definiálása
5. Innováció ösztönzése → az innováció tudatosságot, jövő- és teljesítmény-orientáltságot, pénzügyi és humán tőke erőforrást követel meg a vállalkozóktól
6. Tudatos exportpiaci megjelenés ösztönzése
7. Vállalati gazdasági és pénzügyi tudatosság fejlesztése
8. Termelékenység és hatékonyság javítása
9. Vállalati beruházások ösztönzése
10. Kitettség és dualitás csökkentése
11. A hazai cégek mély integrálásának támogatása a meglévő, megmaradó globális érték és ellátási láncokba, azaz a beszállítói szerep támogatása
12. Támogató, hatékony állam, megfelelő intézményrendszer
13. A KKV-kat még jobban támogató üzleti környezet kialakítása
14. Az EU források célzott és tudatos felhasználása
15. Az oktatás és az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése
Végső következtetésként úgy vélte, hogy a világ ma új szakaszba lépett, amelyet a régi prioritások ellentmondásainak felszínre kerülése jellemez. Az MKIK álláspontja szerint ez megtörtént volna a koronavírus nélkül is, de az felgyorsította, elmélyítette a változtatás szükségességét. A koronavírus lehet az utolsó figyelmeztetése az emberiségnek a következő egészségügyi, gazdasági, társadalmi, azaz ökoszisztéma válság előtt. Az MKIK álláspontja szerint ma még az útkeresés szakaszában vagyunk.
