AA

Az osztrák gazdaságban csak jövőre várható markáns élénkülés

2024. május 27.

 

A bécsi Wifo gazdaságkutató intézet május közepén nyilvánosságra hozott számítása szerint 2024 első negyedévében az osztrák gazdaság teljesítménye – múlt év utolsó három havi stagnálást követően – 0,2 százalékkal meghaladta az előző három havit. A gazdaság élénkülése alapvetően a szolgáltatások területén jelentkezett, az ipar és az építőipar korábbi recessziója egyelőre az idén is folytatódott. A keresleti oldalon a magánfogyasztás nőtt, míg a beruházások tovább zsugorodtak és az export is csökkent.

 

A Wifo legutóbbi üzleti felmérése szerint az „alpesi köztársaság” gazdaságában számottevő változás egyelőre nem várható: az építőipari és az ipari vállalatok helyzetmegítélését továbbra is borúlátás jellemzi, míg a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok általában jóval bizakodóbbak. A fogyasztói bizalom mindeközben változatlanul nagyon alacsony. Az infláció a közelmúltban tovább mérséklődött, (márciusban az előző év márciusihoz képest 4,1, az áprilisi gyorsbecslés szerint pedig már csak 3,5 százalék volt), de az euró-övezet számos más országával összehasonlítva továbbra is magasnak számít.

 

A gazdaság gyöngélkedése a munkaerőpiacon is tükröződik. 2024 első negyedévében az iparban, az építőiparban és néhány szolgáltatási ágazatban a foglalkoztatás csökkent az előző negyedévhez képest. A munkanélküliek száma emelkedett - áprilisban 29 ezer fővel, 11,2 százalékkal meghaladva a 2023 IV. havit, miközben a be nem töltött álláshelyek száma mérséklődött. A munkanélküliségi ráta az osztrák definíció szerint áprilisban 6,8 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.  

 

Az Európai Bizottság ugyancsak május közepén nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint 2024-ben az osztrák gazdaság teljesítménye szerény mértékben, 0,3 százalékkal fog bővülni, ami fél százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet átlagában prognosztizált 0,8 százaléknál. A gyönge, bár a múlt évinél -0,8 százaléknál bő 1 százalékponttal kétségkívül magasabb növekedési ráta – ahogy az a Wifo jelentésében is megfogalmazást nyert – az ipari, illetve építőipari teljesítmény gyöngeségének következménye, miközben a magánfogyasztásnak a reálbérek emelkedéséből táplálkozó élénkülése a gazdasági teljesítményre serkentő hatást gyakorol. A növekedés 2025-ben várhatóan felgyorsul, ami elsősorban Ausztria fő exportpiacai gazdasági aktivitása, illetve az ipar és az építőipar élénkülésének lesz köszönhető.

 

Az osztrák GDP alakulása a német, az euró-övezet, az Egyesült Államok, a világ és a Kínai Népköztársaság várható gazdasági növekedésével összehasonlítva, az Európai Bizottság előrejelzése szerint

Forrás: Európai Bizottság 2024 tavaszi előrejelzése

 

 

A magánfogyasztás az előrejelzések szerint a tavalyi visszaesés után az idei reálbér-emelkedéseknek köszönhetően, a kollektív szerződések alapján várhatóan élénkülni fog. A magas kamatkörnyezet fékezi az építőipart, különösen az egylakásos házak építését sújtja. Ausztria fő kereskedelmi partnereinek gyengesége, a tartósan magas energiaköltségek és a növekvő fajlagos munkaerőköltségek az ipari termelést is hátráltatják, ami az áruexport gyenge növekedésében tükröződik. 

 

2024 vége felé, de még inkább 2025-ben a beruházásokra és az exportra nehezedő nyomás várhatóan enyhül, mivel a kamatlábak és az energiaárak várhatóan csökkennek, a külső kereslet pedig élénkülni fog. A közelmúltban elfogadott építőipari csomag várhatóan támogatja az ágazat stabilizálódását. Mindent egybe vetve a Bizottság várakozása szerint 2025-ben a gazdasági növekedés az ideinél csaknem másfél százalékponttal magasabb szintre, 1,6 százalékra emelkedik.   

 

Az infláció a 2023. januári 11,6 százalékról 2024 márciusára 4,2 százalékra mérséklődött. A jövőben az energiaárak hatása, valamint az ipari termékekre és az élelmiszerekre nehezedő inflációs nyomás mérséklően hat a teljes inflációra. A szolgáltatások inflációja azonban a magas nominális bérnövekedés miatt továbbra is magas marad. Az előrejelzés szerint a teljes infláció fokozatosan az idén 3,6, a jövő évben pedig 2,8 százalékra tovább mérséklődik.

 

Az osztrák gazdaság egyes főbb jelzőszámai

 

Megnevezés

2023

2024

2025

Bruttó hazai termék változása, %

-0.8

0.3

1.6

Infláció, %

7.7

3.6

2.8

Munkanélküliségi ráta, %

5.1

5.3

5.1

Államháztartás pozíciója a GDP %-ában

-2.7

-3.1

-2.9

Államadósság mértéke a GDP %-ában

77.8

77.7

77.8

Folyó fizetési mérleg pozíciója a GDP %-ában

1.7

1.9

1.7

Forrás: az Európai Bizottság 2024 tavaszi országjelentése

 

A munkanélküliségi ráta a be nem töltött álláshelyek magas száma és a munkaképes korú népesség létszámának mérséklődése következtében sokkal kevésbé emelkedett, mint a korábbi gazdasági visszaesések vagy lassú növekedések idején. Mindent egybe vetve a Bizottság várakozása szerint a munkanélküliségi ráta 2024-ben várhatóan enyhén, 5,1 százalékról 5,3 százalékra emelkedik - a még mindig lassú növekedés és az építőipari ágazat gyengesége miatt. 2025-ben a munkanélküliségi ráta a gazdasági fellendülésnek köszönhetően 5,1 százalékra visszaesik. A nominálbérek 2024-ben várhatóan 7,1, 2025-ben pedig újabb 3,2 százalékkal emelkednek, ami reálbérek további emelkedéséhez fog vezetni.

 

Az államháztartás hiánya 2023-ban a GDP 2,7 százalékára csökkent, majd az idén annak várhatóan 3,1 százalékára emelkedik. Ezt a növekedést az inflációnak a kiadásokra (bérek, nyugdíjak, indexált szociális juttatások) gyakorolt késleltetett hatásai, továbbá a gyermekgondozásra, a lakhatás támogatására és a klímavédelemre fordított kiadások emelkedése fogják táplálni. Ezenkívül számos energiával kapcsolatos támogatási intézkedést, mint például a villamosenergia-árféket 2024 végéig meghosszabbították. A bevételi oldalon egyes fontosabb adóbevételek és szociális hozzájárulások az infláció enyhülése miatt a múlt évinél mérsékeltebben emelkednek. Ezt követően, 2025-ben az államháztartási hiány a GDP várhatóan 2,9 százalékára mérséklődik, ami jórészt a bérek, nyugdíjak és egyéb szociális juttatások mérsékeltebb növekedésének következménye, továbbá a magas energiaárak hatásának enyhítését célzó intézkedések fokozatos megszüntetéséből adódik.   

 

A 2023-ban a GDP 77,8 százalékát kitevő államadósság-ráta 2024-ben minimális mértékben, 77,7 százalékra mérséklődik, majd jövőre a múlt évi szintre emelkedik. A GDP-hez viszonyított kamatkiadások mind 2024-ben, mind pedig a jövő évben nagyjából stabilak maradnak.

 

Az osztrák gazdasági közéletben az elmúlt időszakban megkülönböztetett figyelmet kapott a bérekhez kötődő járulékos költségek csökkentése, illetve annak a vállalatok versenyképességére és a munkavállalók helyzetére gyakorolt hatásának kérdése. Karlheinz Kopf, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkára május 21-i nyilatkozatában hivatkozott a bécsi székhelyű EcoAustria gazdaságkutató intézet azon számítására, mely szerint a bérekhez kötődő járulékos költségek 7,5 milliárd eurós csökkentése nemcsak a meglévő munkahelyeket biztosítaná, hanem középtávon mintegy 40 ezer új munkahelyet is teremtene.

 

„Ausztriában az OECD-országok közül a harmadik legmagasabbak a munkabérre nehezedő járulékos terhek. A bérekhez kötődő költségek csökkentésére van szükség ahhoz, hogy az elmúlt években tapasztalt meredek egységnyi munkaerőköltség-emelkedés lelassuljon, s így visszanyerjük versenyképességünket.” Kopf véleménye szerint ez különösen azért fontos, mert gyönge a konjunktúra, Ausztriában lassabban következik be a gazdaság élénkülése, mint a legtöbb más országban. „Ha viszont itt nem történik enyhülés és az osztrák termékek továbbra is veszítenek versenyképességükből, abból sem a vállalatok, sem a munkavállalók nem fognak profitálni, sőt a szükséges cselekvés elmaradása a jólét és a foglalkoztatás rovására megy” – figyelmeztetett az Osztrák Gazdasági Kamara főtitkára.

 

Budapest, 2024. május 27.

 

Készítette:

 
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos

 

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
2024. július 18-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Központi Statisztikai Hivatal jelentős együttműködési megállapodást kötött, amely célja a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességének javítása és a vállalkozások széleskörű ...
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében 2024. szeptember 16-18. között támogatott részvételi lehetőséggel üzleti delegációt szervez Csehországba, Prágába.
X public.szechenyi.title