A bécsi Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) július utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, középtávra szóló előrejelzése szerint az osztrák gazdaság visszaesése az idén el fogja érni a 7,3 %-ot. A jövő évre az idei alacsony bázishoz képest 5,8, majd 2022-től az euró-övezet növekedési kilátásaival nagyságrendileg azonos, 2,3; 1,8; és 1,6 %-os éves növekedési dinamikát valószínűsítenek az IHS kutatói.
Középtávú növekedési kilátások
Az előrejelzés készítői a mélypont utáni újbóli élénkülés dinamikájától és egy esetleges második koronahullám bekövetkeztétől függően több változatban készítették el az osztrák gazdaság idei visszaesésére és a jövő évtől kezdődő növekedési dinamikájára vonatkozó előrejelzését. Ennek tükrében a visszaesés idei alsó határa – szerencsés esetben 6,4 %, egy lassúbb élénkülés esetén 8,3 %, míg egy második hullám bekövetkezte esetén akár a 9,1 %-ot is elérheti. Ez utóbbi esetben a jövő évi növekedési dinamika 1,4 %-ra eshet vissza, egy lassúbb élénkülés esetén 4,8, míg egy erőteljesebb fejlődés esetén a jövő évre 6,6 %-os növekedés valószínűsíthető. 2022-től kezdődően aztán nincs különbség a fentiekben 2020-ra és 2021-re leírt „legvalószínűbb változat” és a szakértők által felvázolt három további változat között.
Azt követően, hogy a koronavírus-járvány, de mindenekelőtt a járvány leküzdését szolgáló intézkedések nyomán az osztrák gazdaság a második negyedévben elérte a konjunkturális mélypontot, ma már újra kezdenek megjelenni a szerény növekedés megjelenésére és erősödésére utaló jelek.
A válság nyomán a 2020 és 2024 közötti időszakra prognosztizált évi 0,7 %-os átlagos növekedési dinamika mindazonáltal lassúbb, mint a 2010 és 2024 közötti 1,2 %-os átlagos éves növekedési ütem volt, a 2015 és 2019 közötti 1,9 %-ról nem is beszélve.
A foglalkoztatás alakulása
A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett válság „telibe kapta” a munkaerőpiacot, melynek következtében példátlan gyors ütemben emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. A javulás lassú folyamatnak ígérkezik. Számokban kifejezve: az IHS által ez évre prognosztizált 10,25 %-os munkanélküliségi ráta 2024-re 8 %-ra fog visszaesni. A 2020 és 2024 közötti időszakra vonatkozóan ez 8,8 %-os átlagot jelent, ami fél százalékponttal magasabb a 2015 és 2019 közötti időszak 8,3 %-os mutatójánál.
Az IHS kutatói szerint a következő években a politikának „nagy figyelmet kell fordítania” a munkaerőpiaci helyzet alakulására. Azon fiataloknak, akik életkoruknál fogva nem találnak munkát, legalább egy további évre a képzésben kell maradniuk.
Folytatni kell a strukturális reformokat, az innovációnak és a kutatásnak kiemelt szerepe van.
„Veszélyes” lenne, ha az osztrák gazdaságpolitika nem reagálna teljes mértékben a koronavírus által kiváltott gazdasági válságra. A válság előtt megfogalmazott olyan strukturális reformkövetelmények, mint a klímacélok betartása, a föderalizmusban célul tűzött reformok, az egészségügyi ellátás, az ápolás és a nyugdíjak továbbra is relevánsak maradnak.
A gazdaságpolitikának az innováció és a kutatás erőteljesebb támogatása mellett a gazdasági tényezők megerősítésére kell koncentrálnia. „Ha sikerül a gazdasági növekedés erősítése, az a gazdasági válságot követően megkönnyítené a szükséges költségvetési konszolidációt”, vélik az IHS szakértői. A koronavírus miatt bevezetett állami intézkedések „kétségtelenül szükségesek voltak a gazdaság stabilizálása és középtávon egy stabil növekedési pályára állítása érdekében, ugyanakkor nagyban megterhelik az állami költségvetést. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetési hiány 2024-re mérsékelhető a GDP 2 %-ára, de még ebben is sok a bizonytalanság.
Készítette:
Juhász Imre
vezető kormány-főtanácsos,
tudásgazdasági referens
Innovációért felelős Végrehajtási és Elemzési főosztály
Innovációs és Technológiai Minisztérium
