A vállalati szférában a nagyvállalatok optimistábbak, míg a kis- és középvállalkozások óvatosabban terveznek - mondta az MNB elnöke sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten ismertetve a jegybank és az MKIK legfrissebb közös vállalati konjunktúrafelmérését.
Varga Mihály az elmúlt három hónap adatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tevékenységét nehezítő tényezők között az első és legfontosabb a kereslet hiánya, egyben hangsúlyozta, ha nincs vevő, akkor kisebbek a beruházási igények is.
A kihívások között a második helyen állnak a magas termelési költségek, amelyek a munkaerőre, a beszállítók árazására és az energiaárakra vonatkoznak. Jelezte ugyanakkor, hogy finanszírozási problémákat a vállalkozások csak 18 százaléka említette, ami azt mutatja, hogy a magyar gazdaságban, a vállalati szektorban nem a finanszírozás jelenti az igazi problémát.
A felmérésekben vizsgálták az áremelési szándékot is, amely visszafogott, így a vállalatok nem elsősorban az árazásuk átállításával próbálnak reagálni a helyzetre. Ez pedig jó jel és azt mutatja, hogy a vállalkozások még látnak tartalékot a működésükben - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szolgáltatás és kereskedelem tevékenységi körben jellemzően magasabb az áremelési szándék, mint az iparban vagy az építőiparban.
Varga Mihály kiemelte, az MNB mandátumának megfelelően elsősorban az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszik. Mandátumai között azonban ott van a fenntartható gazdasági növekedés is, ennek elérése érdekében szerinte fontos, hogy a szervezetnél felhalmozódó szakmai tudás a lehető legjobb és legközvetlenebb módon támogassa a gazdaságot.
Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, ahhoz, hogy egy tartós fenntartható növekedési pályára álljon a gazdaság, beruházásokra is szükség van. Ezért indította el az MNB a minősített vállalkozói hitel programját, amelyhez már 8 kereskedelmi bank csatlakozott.
A vállalkozások áremelési szándékával összefüggésben elmondta, az MNB december 18-án adja ki legújabb Inflációs jelentését, és úgy vélte a szeptemberi jelentésükben rögzítetthez képest a 2026-os éves átlagos infláció mértéke kisebb lesz, ami így a szeptemberben megadott 3,8 százalékról 3,4-3,6 százalékon alakulhat. Mindennek a hátterében az áll, hogy a kormány kiterjesztette az árrésszabályozás intézkedés hatályát különböző területekre és árucikkekre, ezért az infláció a következő év elején elég meredeken csökkeni fog - magyarázta az MNB elnöke.
A GDP-t tekintve pedig Varga Mihály elmondta, 2026-ban továbbra is 2,8 százalékos bruttó hazai termék növekedés várható.
Nagy Elek, az MKIK elnöke előadásában bemutatta a kamara által, az MNB véleményezésével készített minimálbér kutatást, amelyből kiderült, hogy a cégek körében a megfelelőnek tartott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mértéke 6-13 százalék között szórt. Megállapították, hogy a válaszadó cégek 72 százaléka ki tudja termelni a magasabb béreket, ezek kigazdálkodásában a kkv-k 30 százaléka volt bizonytalan.
Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságot tudás-és tőkeintenzív gazdasággá kell alakítani, ebben az ügyben pedig a siker kulcsát egyebek mellett a hazai vállalkozások hozzáadott érték teremtő képességének és versenyképességének javításában látja.
Nagy Elek előadása végén hangsúlyozta, a jegybank és kamara közös célja, hogy a magyar gazdaságot stabil növekedési pályára állítsák.
A reprezentatív, országos lefedettségű felmérést szeptemberben, októberben és novemberben készítették el több mint 1200 vállalkozás megkérdezésével.
Forrás: MTI
