MKIK elnökségi ülés - 2021. 05. 27.
2021. május 27-én tartotta elnökségi ülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, melyen dr. Parragh László, az MKIK elnöke beszélt a 2020-as COVID-19 világjárvány miatt bekövetkezett recesszió alatt megvalósított kamarai munkáról.
A beszéd elején Parragh László ismertette, hogy a 2008-as válság alatti szintet alapul véve hazánk jobban teljesít, mint a gyakran összehasonlításként felhozott német gazdaság. Emellett az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) 2021. áprilisi konjunktúra felmérése alapján is azt mondhatjuk, hogy határozottan kezdünk kilábalni a válságból, a vállalkozások is sokkal bizakodóbbak, mint egy évvel ezelőtt. A magyar gazdaság jó teljesítményét támasztja alá az is, hogy 2021 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,9%-kal haladta meg az előző negyedévit, valamint az EU harmadik legmagasabb beruházási rátájával is mi rendelkeztünk.
A kamara már az első hullám alatt, a válság kitörésének kezdetétől szerepet vállalt a kormányzat munkájának támogatásában. Több intézkedés, mint pl. a bértámogatás, a kiemelt ágazatok támogatása, valamint a vállalkozások beruházásainak ösztönzésére irányuló programok ötlete is tőlünk származtak. Már 2020 április-májusában elindultak a KAVOSZ Zrt. krízishitel-konstrukciói a Széchenyi Kártya Programon belül. 2020-ban a Széchenyi Kártya konstrukcióiban összesen 1.056 milliárd Ft hiteligény befogadása mellett közel 650 milliárd Ft értékű szerződéskötés valósult meg, több mint 40.000 hiteligénylés került benyújtásra és közel 30.000 hitelügylet kapcsán került sor szerződéskötésre. 2021. első 4 hónapjában több mint 14.000 hitelkérelem került benyújtásra, emellett pedig közel 13.000 hitelszerződés került megkötésre 313 milliárd Ft értékben.
A járvány második hulláma alatt megvalósultak célzott adókönnyítések és adóelengedések, mint pl. a helyi iparűzési adó csökkentése, az egyéb helyi adók mértékének befagyasztása, a vendéglátás Áfá-jának célzott, 5%-ra csökkentése. Emellett a munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség kezelésére is tettünk javaslatokat. A beruházásélénkítés területén ösztönöztük az eddig elhalasztott fejlesztések támogatását, a vállalkozások finanszírozása könnyítéséhez kapcsolódó intézkedéseket is javasoltunk, fogyasztást generáló intézkedésekkel (pl. SZÉP Kártya könnyebb felhasználhatósága) ösztönöztük a gazdaságot. A korlátozó intézkedések és az ahhoz kapcsolódó támogatások folyamatos finomhangolásában is részt vállaltunk.
A harmadik hullám kezdetén pedig a kamara 2021. február 4-én megtartott Gazdasági Évnyitóján megfogalmazott miniszterelnöki kérésre a Gazdaság Újraindítási Akcióterv támogatására és javaslatok kidolgozására tizenöt munkacsoportot hoztunk létre, amelyek a szakterületükhöz tartozó vállalkozások bevonásával alakították ki javaslataikat. A munkacsoportok alapvető feladata az volt, hogy azonosítsák a területet érintő problémákat, és lehetséges javaslatokat fogalmazzanak meg a korlátozó intézkedések feloldását követő első félévre vonatkozóan. Az így benyújtott javaslatok egy részét rövid-, más részét közép-hosszútávon kivitelezhető intézkedésként fogadta el a Kormány.
A harmadik hullám kiemelt intézkedései között szerepelt a védettséget igazoló applikáció bevezetése, a szakképzési hozzájárulás beépülése a szociális hozzájárulási adóba, valamint az összevont szociális hozzájárulási adó mértékének 15%-ra mérséklése. Emellett ösztönöztük az egyéni vállalkozások átalányadózásának kiszélesítését és az adó mértékének csökkentését, valamint a közjegyzői díjak felülvizsgálatát is. Továbbá elindult a gazdaság újraindítása érdekében a 10 milliós Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön konstrukció, melyet azon vállalkozások igényelhetnek, akik a lezárások alatt kifogytak a tartalékaikból és az újrainduláshoz tőkére van szükségük.
Azonban még mindig nem dőlhetünk hátra, hiszen vannak olyan jövőbeni veszélyek és problémák, melyeket még orvosolnunk kell, ilyenek: a turisztikai és vendéglátó szektorban jelentkező bizonytalanságok, a várható munkaerőhiány különös tekintettel a válság által negatívan érintett ágazatokban, illetve az emiatt kialakuló dinamikus bérnövekedés, a változatlanul gyors digitalizáció és a fenntarthatósági fordulat következtében kialakuló átrendeződés, valamint a hitelmoratórium vége, lánctartozások és csődkockázat megnövekedésének esélye mellett. A kormány és a vállalkozások közötti hídszerepünket a jövőben is folytatni fogjuk és a vállalkozások továbbra is számíthatnak az MKIK-ra és a kamarai hálózatra.
